Kiszorulnak a zsidó és izraeli alkotók? – Amerikai kutatások aggasztó jelenségekről

Egy koncert elmarad. Egy szerkesztő azt tanácsolja az írónak, hogy vegye ki a héber szavakat a regényéből. Egy izraeli előadó meghívásai sorra eltűnnek. Egy zsidó énekes koncertjén pedig a világpolitikai konfliktus egyszer csak a nézőtérről tör be a színpadra.

Külön-külön mindez elszigetelt eseteknek tűnhet. Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) most nyilvánosságra hozott kutatássorozata azonban arra jut: ennél szélesebb jelenségről van szó.

A State of the Arts – Advancing Jewish Inclusion in Arts, Entertainment and Culture című kezdeményezés három területen – a múzeumokban, a könyvkiadásban és az élő előadó-művészetben – vizsgálta a zsidó és izraeli alkotók helyzetét az Egyesült Államok kulturális életében. Az ADL szerint 2023. október 7-e után a közel-keleti konfliktus körüli politikai feszültségek egyre érzékelhetőbben jelentek meg az amerikai kulturális életben is.

Amikor eltűnik a zsidó történet

Az ADL Behind the Frame című kutatása negyven vezető amerikai művészeti múzeum működését vizsgálta. Nem egyszerűen azt számolták össze, szerepelnek-e zsidó vagy izraeli alkotók a gyűjteményekben. Arra is kíváncsiak voltak, hogy az intézmények miként mutatják be ezeknek az alkotóknak a kulturális hátterét, milyen programokat szerveznek, és hogyan reagálnak az antiszemitizmusra.

Az egyik fontos megállapítás szerint a zsidó jelenlét nem feltétlenül a művek hiányával válik láthatatlanná. Számos nagy múzeum jelentős zsidó és izraeli alkotásokkal rendelkezik, ezek azonban az ADL szerint gyakran úgy simulnak bele az általános művészettörténeti elbeszélésbe, hogy az alkotó zsidó háttere vagy művének zsidó kulturális összefüggése alig érzékelhető.

A negyven vizsgált intézményből tizenkettő került az ADL saját értékelési rendszerének legalacsonyabb kategóriájába. A kutatók azt is megállapították, hogy 2026-ban mindössze egy vizsgált múzeum emelte ki külön az amerikai zsidó örökség hónapját, miközben huszonnégy intézmény más közösségekhez kapcsolódó örökségi hónapokat rendszeresen megjelenített programjaiban.

Fontos ugyanakkor, hogy ezek az ADL saját szempontjai alapján született értékelések, nem általános múzeumi minősítések.

Amikor már a héber szó is kérdésessé válik

A könyvkiadás világából még személyesebb történetek kerültek elő.

Az ADL Missing Chapter című anyaga több mint harminc írót és könyvszakmai szereplőt kérdezett meg. A beszámolókban olyan esetek is szerepelnek, amelyekben szerzőknek azt tanácsolták, hogy vegyenek ki héber szavakat a kéziratból, változtassák meg egy szereplő zsidóságra utaló nevét, vagy csökkentsék az izraeli és zsidó vonatkozásokat.

Önmagában egy ilyen, interjúkra épülő vizsgálatból nehéz volna messzemenő következtetéseket levonni. Néhány hónappal korábban azonban a PEN America – az irodalmi és szólásszabadság egyik legismertebb amerikai szervezete – külön kutatásban jutott több ponton hasonló tapasztalatokhoz.

A PEN America több mint harminc zsidó és izraeli írót, irodalmi ügynököt és más szakembert kérdezett meg. Többen visszavont meghívásokról, publikációs nehézségekről, internetes zaklatásról, valamint arról számoltak be, hogy zsidó vagy izraeli témájú műveiket nehezebb megjelentetni, mint korábban.

Különösen beszédes Deborah Harris jeruzsálemi irodalmi ügynök története. Ügynöksége korábban évente mintegy öt izraeli szépirodalmi kötetet adott el amerikai kiadóknak. A PEN Americának 2026 nyarán azt mondta: 2023 decembere óta egyet sem. Régi szakmai partnerei közül voltak, akik egyszerűen nem válaszoltak többé a megkereséseire, mások pedig azt kérték, egyelőre ne küldjön nekik izraeli szerzőktől kéziratokat.

A PEN ugyanakkor óvatosságra is int. Egy-egy kézirat vagy meghívás elutasításakor sokszor nem lehet bizonyítani, hogy kulturális bojkott, antiszemitizmus, Izrael-ellenesség, politikai megfontolás vagy egyszerűen üzleti és szerkesztői döntés áll a háttérben. A megszólalók történeteiben ugyanakkor a szervezet szerint egyértelműen megjelentek ellenséges és diszkriminatív tapasztalatok is.

Etgar Keret izraeli író a PEN Americának arról beszélt, hogy veszélyesnek tartja azt a kulturális közeget, amelyben az alkotókat egyre inkább „a mi művészünk” és „a ti művészetek” kategóriákba sorolják. Szerinte az irodalom éppen arra való, hogy megzavarja megszilárdult elképzeléseinket, nem arra, hogy megerősítse azokat.

Három művész, három történet

A színpadokon mindez jóval látványosabb formában jelenik meg.

Az ADL Dark Stage adatbázisa 65 esetet dokumentál 41 amerikai helyszínen, amelyekben zsidó, izraeli vagy nyíltan cionistának valló előadók fellépése körül tiltakozás, előadászavarás vagy lemondási kampány alakult ki. Az esetgyűjteményben Matisyahu, a Batsheva Dance Company és az Izraeli Filharmonikus Zenekar is szerepel.

Matisyahu amerikai zsidó reggaeénekes 2024 februárjában egymás után két koncertjét veszítette el Santa Fében és Tucsonban. A fellépések ellen palesztinpárti aktivisták tiltakoztak, a helyszínek pedig személyzeti, illetve biztonsági problémákra hivatkozva mondták le az eseményeket. Néhány héttel később Chicagóban egy harmadik koncertje is elmaradt a várható tiltakozások közepette. Matisyahu szerint nem állt rendelkezésre konkrét fenyegetés, és ő politikai nyomást látott a döntések mögött.

Noga Erez izraeli énekes-dalszerző 2024 végén arról beszélt, hogy több külföldi fesztiválfellépését és médiaszereplését mondták le. Erez szerint nem valamely nyilatkozata miatt került ebbe a helyzetbe: saját megfogalmazása szerint azért veszített el lehetőségeket, mert izraeli. Azt is elmondta, hogy nem egyetlen esetről volt szó, hanem egy folyamatosan bővülő listáról.

Regina Spektor koncertjén másképpen jelent meg ugyanez a feszültség. A Moszkvában született amerikai zsidó énekes-dalszerző 2025 júliusában Portlandben lépett fel, amikor egy néző palesztinpárti jelszóval szakította félbe az előadást. A helyzetből hosszabb szóváltás alakult ki, amelyben Spektor arról beszélt, hogy zsidóként érzi magát célpontnak.

A három történet nem azonos. Matisyahu esetében fellépéseket mondtak le, Noga Erez saját beszámolója szerint szakmai lehetőségeket veszített el, Regina Spektor koncertjét pedig politikai tiltakozás zavarta meg. Az ADL ezeket annak példáiként említi, hogyan jelennek meg az Izrael körüli konfliktusok zsidó és izraeli művészek szakmai életében.

Az egyes eseteket ugyanakkor körültekintően kell értékelni. Nem minden lemondás, elutasítás vagy tiltakozás mögött azonos okok állnak: különbséget kell tenni a politikai véleménynyilvánítás, az intézményi döntések és azok között az esetek között, amikor egy alkotó zsidó vagy izraeli identitása önmagában válik a kirekesztés alapjává.

Mit mutatnak a jelentések?

Az ADL mostani kutatássorozata nem bizonyítja, hogy az amerikai kulturális élet egésze kirekesztővé vált volna a zsidó és izraeli művészekkel szemben. A könyvkiadásról szóló rész jelentős részben interjúkra és személyes tapasztalatokra épül, a múzeumokat pedig az ADL saját szempontrendszere alapján értékelte.

Ugyanakkor számos konkrét esetet rögzítettek, amelyekben zsidó vagy izraeli alkotók fellépések lemondásáról, visszavont meghívásokról, kiadói nehézségekről, bojkottfelhívásokról vagy identitásukhoz kapcsolódó szakmai hátrányokról számoltak be.

Az ADL megállapításai több ponton egybeesnek a PEN America korábbi vizsgálatában rögzített tapasztalatokkal. A két szervezet eltérő módszertannal és más megközelítésből vizsgálta a kulturális életet, mégis mindkét anyagban visszatérnek az elmaradó meghívások, a publikációs nehézségek, a kulturális bojkott és azok az esetek, amikor a zsidó vagy izraeli identitás önmagában is szerepet játszhat egy-egy szakmai döntésben.

A kép tehát nem írható le egyetlen mondattal. Nem minden elutasítás vagy lemondás vezethető vissza antiszemitizmusra vagy Izrael-ellenességre, és nem minden tiltakozás jelent diszkriminációt. Az ADL és a PEN America anyagai ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egyre több olyan eset kerül felszínre, amelyben a zsidó vagy izraeli identitás már nem pusztán egy alkotói háttér része, hanem maga is tényezővé válhat abban, ki kap meghívást, ki jut szóhoz, és kinek a műve kerülhet a közönség elé.

---