A Mazsihisz fenntartásában működő Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem ma tartotta a 2023-24-es tanév tanévzáró és diplomaosztó ünnepségét. Az intézmény részéről dr. Balázs Gábor megbízott rektor búcsúzott a végzős diákoktól, a Szövetség nevében pedig dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke köszöntötte a hallatóságot.
– Tegnap egy kommunikációs tanácsadóval beszélgettem, aki azt kérdezte tőlem, hogy mit tartunk az OR-ZSE legfontosabb értékének. Azt válaszoltam, hogy sok értékünk van, de az egyik legfontosabb talán az: mindenki azzal az értékes tudással távozik innen, hogy a héber Biblia mindig éppen arról szól, ami velünk az életben történt, Mégpedig azért, mert mi, zsidók úgy olvassuk a zsidó Bibliát, hogy az éppen rólunk, zsidókról szól – mondta köszöntőjében dr. Balázs Gábor általános rektorhelyettes, az intézmény megbízott rektora.
Az ünnepségen részt vett dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója, dr. Frölich Róbert országos főrabbi, a Szentírás- és Talmudtudományi Tanszék vezetője és dr. Komoróczy Szonja Ráhel oktatási rektorhelyettes.
Balról jobbra: dr. Komoróczy Szonja Ráhel, dr. Grósz Andor, dr. Balázs Gábor, dr. Frölich Róbert és dr. Kunos Péter
Mint dr. Balázs Gábor fogalmazott, kétfajta tudás létezik, az egyik az, amit elsajátítunk, amit megtanulunk és az eszünkbe vésünk, míg a másik a megtanultak értelmezése, hasznosítása a mindennapjainkra nézve. Ebből a szempontból is éppen nekünk szól az aktuális tórai hetiszakasz a kémek történetével, hiszen ez értelmezhető úgy is, hogy a kémek talán féltek a változástól, szorongtak tőle, s ezért mondta tizenkét kém közül tíz, hogy az Ígértet Földjére nem tanácsos belépni.
– A mi életünkre lefordítva ez azt jelenti: az Örökkévaló szolgálata nem egyenlő azzal, hogy folyamatosan az Örökkévaló védőszárnyai alatt kell élnünk – mondta az OR-ZSE vezetője.
Magyarázata szerint érthető és logikus, hogy a kémek a könnyebbik utat választották, és továbbra is mannán akartak élni erőfeszítés nélkül a pusztában, ahol az Örökkévaló mindig mutatja az utat. De az élet nem erről szól.
– Élni kell a lehetőségekkel, fel kell vállalni a viszontagságokat, a mennyek országát itt, a Földön kell megvalósítani. Ez a zsidó vallás legfontosabb sajátossága a többivel szemben: nem az embert akarja felemelni az égbe, hanem az eget hozza le az emberekhez – mondotta.
Dr. Balázs Gábor az egyetem vezetése és tanárai nevében azzal búcsúzott a végzős hallgatóktól, hogy az említett hetiszakasz értelmében éljenek a lehetőségeikkel, azaz „éljenek a való világban”.
Az OR-ZSE feladata ma is kettős, mint az alapításkor
(Az alábbiakban dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök beszédét közöljük teljes terjedelmében)
Az 1877-ben alapított Országos Rabbiképző Intézet az első oktatói révén, mint például Bacher Vilmos és Kaufmann Dávid, a közép-európai modern, de mégis vallásos, zsidó tudományosságot, a Wissenschaft des Judentums szellemiségét honosította meg Magyarországon. Bacher és Kaufmann is a prototípusnak számító breslaui rabbiszeminárium végzettjei voltak. Azóta a Rabbiképző Intézet – ma már egyetemként – a magyarországi haladó zsidóság szellemi bázisát adta, közösségi elitjét termelte ki.
Ahogy fentebb utaltam rá, kezdetben a rabbiképző a Wissenschaft des Judentums Zacharias Frankel és Abraham Geiger által megtestesített vallásos irányvonalát képviselte, ezért modern teológiai intézményként egyszerre kellett megfelelnie tudományos (egyetemes zsidó történelem, irodalom, teológia tudományok művelése stb.) és vallásos (rabbinevelés, vallásos közösségi szempontok) szempontoknak.
Akárcsak az intézet működésének első évtizedeiben, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemnek feladata ma is kettős.
Egyrészt a magyarországi zsidó tudományosság központi és legfontosabb szereplőjének megmaradni, vagy újra azzá válni. Ebben a tekintetben egyébként nagyon komoly előrelépést látok.
Tudomásom szerint az elmúlt években, az egyetem vezetésének hála, folyamatos színvonalemelkedést tapasztalhatunk. Ez leginkább az oktatók és a hallgatók tudományos tevékenységében jelenik meg, publikációk, konferencia-előadások, tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő előadások formájában.
Másrészt az egyetemnek közösségépítő szerepe is van. Késő modern világunkban már nem adott egy vallásos közösség, amelynek élén, annak szellemi vezetőjeként ott áll a tudós rabbi, aki elefántcsonttornyából tekint le közösségére és legfőbb feladata elmélkednia világ dolgain.
Ma közösségépítő, közösségtoborzó rabbira, közösségszervező szakemberre, gondoskodó szociális munkásokra van leginkább szükség, akiknek különböző környezetből érkező, eltérő hátterű és eltérő korú emberekkel kell foglalkozniuk.
Ezek a feladatok a korábbiakhoz képest alapvetően más tudást, más képességeket igényelnek. Ugyanakkor nem gondolom, hogy a feladatok változásával kevésbé fontos lenne a rabbi szerepe. Éppen ellenkezőleg.
Ha a tevékenységi köröket funkció szerint szét akarjuk választani, akkor azt látjuk, hogy az egyetemnek az a feladata, hogy a legmagasabb színvonalon megfeleljen a mai világunk elvárásainak, és komoly szakmai tudással és zsidó közösségi elkötelezettséggel rendelkező szakembereket képezzen. A fenntartónak, azaz a Mazsihisznek pedig az a feladata, hogy mindent megtegyen az ehhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása érdekében.
Tisztában vagyok az egyetem gazdasági nehézségeivel. A Mazsihisz vezetősége – és személy szerint én is – azon vagyunk, hogy a problémákra minél előbb megoldást találjunk. Biztos vagyok benne, hogy együtt túl leszünk ezen a nehéz időszakon.
Engedjék meg, hogy végezetül az OR-ZSE minden egyetemi polgárának – előadóknak és hallgatóknak egyaránt – megköszönjem tevékeny hozzájárulását a tanév sikeréhez, a diplomázóknak pedig szívből gratuláljak és sok sikert kívánjak a pályán, amelyre ez a patinás, immár közel százötven éves intézmény felkészítette őket.
