Betöltés...
  /  

Novák Attila a Mazsihisz ügynökbizottsága munkájának menetrendjéről

– Az első lépés az, hogy a november 4-én nyilvánosságra hozott lista alapján adatbázist készítünk azokról az esetlegesen érintett zsidó személyekről, akik a szocializmusban a hazai zsidóság szervezeti-intézményi kereteiben szerepet játszottak. Vagyis nem származási-vallási alapon vizsgálódunk, nem a magyar társadalom zsidó származású, vallású vagy identitású szereplőire koncentrálunk, hanem csakis azokra, akik részt vettek a magyar zsidó közösségi-vallási vagy ha úgy tetszik, felekezeti életében – mondta a Mazsihisz.hu érdeklődésére Novák Attila történész, a Mazsihisz vezetőségi határozatával létrehozott szakértői bizottság elnöke.

Novák Attila honlapunknak azt nyilatkozta: a november 4-én nyilvánosságra került aktákban szereplő zsidó közéleti személyek esetében nagyon alapos vizsgálatra van szükség, amely feltár minden lényeges körülményt a beszervezés vagy a beszervezési kísérlet körülményeiről. Hozzátette: ha valakiről létezik 6-os karton, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jelentett is, ezért mindenkit óva int attól, hogy a körülmények ismerete nélkül ítélkezzen.

– A mi bizottságunk sem ítélkezni akar emberi sorsok felett, hanem tudományos módszerekkel a lehető legalaposabban tisztázni akarja, hogy a szocialista államvédelem milyen mélységben hálózta be a hivatalos magyar zsidóságot – hangsúlyozta a történész.

Kifejtette: a szocializmusban a MIOK, vagyis a Magyar Izraeliták Országos Képviselete fogta össze a hazai zsidóságot intézményi formában, ahová beletartoztak a neológok és ortodoxok egyaránt, ebből következően a Mazsihisz ügynökbizottsága mind a két zsidó áramlat esetében megvizsgálja az esetleges érintettséget.

Novák Attila

Elmondta: a bizottság alapos, tényfeltáró munkát végez, majd erről összegzést készít a Mazsihisz Vezetősége számára. A munka eredményeit azonban tudományos keretek között is elemzik majd – fűzte hozzá a történész –, így konferenciát és kiadványokat terveznek a magyar zsidó közéletet érintő ügynökügyekről, ezek tágabb hazai és nemzetközi összefüggéseiről.

Kijelentette: a bizottság fontosnak tartja a folyamatos kommunikációt a nyilvánossággal, vagyis ha a közbeszédben valamely egykori zsidó vezetőre, tisztségviselőre, rabbira irányul a figyelem, akkor – érzése szerint – a bizottságnak meg kellene szólalnia az ügyben. Novák Attila leszögezte: természetesen nem kósza hírekre és komolytalan Facebook-posztokra kívánnak reagálni, hanem komoly felvetésekre.

A cél ugyanis a tudományos értelemben vett szembenézés a terhes múlttal – fogalmazott.

A bizottság elnöke hozzátette: ha a történeti beágyazottságon túl felmerülnek vallásjogi-vallási kérdések is, ezekre a bizottság egyik tagja, Darvas István főrabbi  fog majd válaszolni.

Megkérdeztük Novák Attilától azt is, hogy november 4-én a 6-os kartonokat böngészve érték-e meglepetések, a történész azt válaszolta: voltak olyan, szinte mindenki által igaznak vélt sejtések, amik beigazolódtak, ugyanakkor látott olyan neveket is az aktákban, amelyek őt is meglepték.


Témák:
Ezek is érdekelhetnek