Magyarország svájci nagykövete: A magyar államnak vállalnia kell felelősségét a Soában

Magyarország berni nagykövetségén tartottak megemlékezést a holokauszt 80. évfordulója alkalmából. Beszédet mondott Ágnes Hirschi (Carl Lutz nevelt lánya), dr. Czukor József berni nagykövet, Takács Szabolcs washingtoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár és dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök.

Magyarország berni nagykövetsége – a holokauszt-túlélőknek segítséget nyújtó svájci Gamaraal Alapítvánnyal közösen – megemlékezést tartott a berni Yehudi Menuhin Forumban a holokauszt 80. évfordulójára emlékezve. A megemlékezésen beszédet mondott Ágnes Hirschi holokauszt-túlélő, Carl Lutz svájci diplomata és embermentő nevelt lánya is, aki elmesélte az embermentés történetét a családja történetén keresztül. 

A rendezvény résztvevői a megemlékezés keretében megtekinthették a Gamaraal Alapítvány által rendezett, Az utolsó svájci holokauszt-túlélők című kiállítást, amelyen Svájcban élő holokauszt-túlélők mesélnek a vészkorszakról, s arról, hogyan élték túl a borzalmakat.

Dr. Czukor József, Magyarország berni nagykövete beszédében emlékeztetett Kertész Imre szavaira: „a Holokauszt a modern emberiség legnagyobb civilizációs katasztrófája”. Mint mondta, a Soá pótolhatatlan veszteséget okozó nemzeti katasztrófa Magyarország számára, s habár Magyarország nem volt független, vállalni kell a felelősséget a tisztviselők és az állam tetteiért. Ahogy fogalmazott:

„tisztelettel, megrendülten és őszintén gondolunk az áldozattá vált honfitársainkra, és ez csak akkor lehetséges, ha újra és újra szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló kötelességgel”.

Czukor nagykövet kitért arra: Magyarország felelősséget érez az Izraelben és máshol élő magyar zsidókért, és Magyarország az ENSZ-ben, valamint az EU-ban is az izraeli álláspontot támogatja. Hozzátette: a 80 évvel ezelőtti tragédiáról megemlékezve ki kell fejezni a felháborodást az Izraelt tavaly október 7-én ért terrorcselekmények és az azt követő, világszerte elharapódzó antiszemita jelenségek kapcsán. 

Dr. Grósz Andor és Jehosua Ahrens rabbi

Ifat Reshef izraeli nagykövet hangsúlyozta, hogy minden formájában elítélik az antiszemitizmust. De bármilyen nehéz is volt számukra a Hamász október 7-i támadása óta eltelt háborús időszak, felül fognak kerekedni, Izrael Állam nem adja fel. Számukra a megemlékezés egyet jelent a holokauszt áldozatainak, túlélőinek és hőseinek történő igazságszolgáltatással. Ápolni kell emléküket, de a gyász mellett le kell vonni a következtetéseket a múltból és biztosítani kell, hogy az a horror ne történhessen meg még egyszer.

Elizaveta Zaidman, a Zsidó Világkongresszus képviselője rámutatott: sajnos az antiszemitizmus és a zsidókkal szembeni előítéletek visszatértek Európába, amely kihívás elé állítja a zsidóság békés fejlődését és biztonságos létét. Kertész Imrét idézve rámutatott: a konfliktus nem nemzetek között van, hanem az értelem és a fanatizmus között. A fanatizmus ellen pedig fel kell lépni közösen. 

Dr. Simon Geissbühler, a svájci Külügyi Hivatal emberi jogokért felelős helyettes államtitkára tolmácsolta Ignazio Cassis külügyminiszter üdvözletét, aki személyesen nem tudott eljönni a rendezvényre, de üdvözölte a kezdeményezést. Geissbühler kiemelte: a holokauszt a zsidók megsemmisítésére vonatkozó náci német ideológia alapján történhetett meg, de kellettek hozzá támogatók is; a radikalizmus létezett egész Európában. Voltak áldozatok, elkövetők, segítők és a segítők segítői, de szerencsére életmentők is akadtak, bár elenyésző kisebbségben. 

Svájc büszke Carl Lutzra, aki ember maradt és bátran cselekedett egy olyan kritikus időszakban, amikor a legtöbben a fejüket is elfordították. És büszkék Hirschi Ágnesre is, aki pedig nevelt lányaként tovább ápolja Carl Lutz emlékét. A holokauszt része Svájc történelmének is. 

Civil kezdeményezésre és parlamenti mandátum alapján a Külügyi Hivatal Bern városával közösen nemzeti emlékhely létrehozását tervezi, ezen kívül pedig számos helyen – többek közt Genfben és St.Gallenben is – kezdeményeztek projekteket az emlékezetkultúrával összefüggésben. 

Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete, az IHRA (International Holocaust Remembrance Alliance – Nemzetközi Holokauszt-emlékezet Szövetség) magyar küldöttségének vezetője beszédében elmondta: az IHRA 1998-ban, több mint 50 évvel a holokauszt után alakult meg, ezért fel kell tenni a kérdést, még ha válasz nincs is rá: mi tartott a nemzetközi közösségnek, a világnak több mint öt évtizedig? „A holokauszt tragédiája nem ismétlődhet meg, évről évre, generációról generációra emlékezni és emlékeztetni kell" – jelentette ki.

Ralph Friedländer, a svájci izraelita közösség (SIG) alelnöke elmondta: a berni izraelita közösség volt elnökeként is sokat tesz szervezete élén az emlékezetpolitika ápolásáért és az emlékhelyek felállításáért Bern város vezetésével és a szövetségi kormányzat részéről az EDA támogatásával. Büszkék rá, hogy a második világháború idején magyarok tízezreit megmentő svájci diplomaták (Carl Lutz, dr. Harald Feller, Friedrich Born) érdemeit a Jad Vasem Központ is elismerte.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kifejtette: sajnos az antiszemitizmus nem a távoli múlt része, ezért Magyarország kormánya a zéró tolerancia politikáját hirdette meg az antiszemitizmussal szemben.

Hozzátette: miközben Európa többi részén az antiszemita incidensek ugrásszerű növekedésének vagyunk tanúi, Magyarországon a zsidók biztonságban érezhetik magukat, és szabadon gyakorolhatják vallásukat.

–  Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a zsidó közösségek számára Európában. A virágzó magyar zsidó közösség évszázadok óta szerves része a magyar és az európai kultúrának – szögezte le.

Elmondta: „mivel júliustól Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, különös hangsúlyt fektetünk az antiszemitizmus elleni küzdelem és a zsidó élet népszerűsítésének kérdésére. A magyar elnökség célja, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemmel és a zsidó élet előmozdításával kapcsolatban tanácsi nyilatkozatot fogadjon el". A tervek szerint idén szeptemberben Budapesten ül össze az uniós stratégia végrehajtásával foglalkozó bizottsági munkacsoport.

A rendezvényen dr. Gregor Spuhler , a Zürichi ETH Egyetem legújabbkori történeti levéltárának vezetője akadémiai szemszögből beszélt az emlékezetkultúra és a történelmi események feldolgozásának szükségességéről. 

Mint mondta: a történészek dolga, hogy a dokumentumok elemzése útján feldolgozzák a múlt eseményeit, és kérdéseket tegyenek fel annak érdekében, hogy a tragédiák ne ismétlődhessenek meg a jövőben. Így  azt, hogy Svájc miért csak 1944 júliusában kezdett foglalkozni azzal, hogy az üldözött zsidóknak menedéket kell nyújtani (addig zárva voltak előttük a határok), vagy hogy Magyarország miért hozott antiszemita törvényeket, vezette be a munkaszolgálatot és nyújtott segítséget a náci német megszállóknak a deportálásokhoz? 

De azt a kérdést is fel kell tenni a nemzetközi közösség számára, hogy miért volt ilyen kicsi az ellenállás a náci német rendszer zsidóüldözéseivel szemben? – tette föl a kérdést.

A Mazsihisz elnöke, dr. Grósz Andor beszédében elmondta: az antiszemitizmus Magyarországon is jelen van, de a zsidók biztonságban élnek, ellentétben nyugati országokkal, Magyarországon nincsenek Hamász-párti tüntetések, ezeket ugyanis a kormány betiltotta. 

– Október hetedike óta a világban fellángolt az Izrael-ellenességbe csomagolt antiszemitizmus, de nálunk sem az utcán, sem az egyetemeken nincsenek Izrael-ellenes demonstrációk.* Nyugodtan hordhatunk kipát nyilvánosan, és a zsinagógáinkat nem érik támadások – mondta.

Hozzátette: „az antiszemitizmus ellen nem tudunk egyedül küzdeni, szükségünk van a többségi társadalom támogatására". A megemlékezés során az embermentőkre is emlékezünk, többek között a svájci Carl Lutzra. Az ő példájuk ezért is nagyon fontos. Keresztényként kötelességüknek érezték, hogy segítsenek az üldözötteknek – mondta dr. Grósz Andor.

A rendezvényt a Budapest Klezmer Band  koncertje zárta.

A berni látogatás második napján a résztvevők meglátogatták a helyi zsinagógát és a mellette álló közösségi házat, ahol Jehosua Ahrens rabbi, a berni közösség vezetője fogadta a vendégeket. A közösségi központban kóser konyha, Talmud Tóra, könyvtár, előadóterem és egyéb szolgáltatások állnak a mintegy 340 tagot számláló közösség rendelkezésére. A jellegzetes mór stílusú zsinagóga közössége modern ortodox irányzatot követi, a nők és férfiak elválasztását szolgáló mehice különösen ötletes (címlapképünkön).

* A svájci rendezvény múlt héten volt, akkor még nem lehetett tudni, hogy Budapesten palesztinok és palesztinpárti tüntetők jelennek meg.