Közös kiállítással emlékezik Budapest ostromára három budai kerület

2020. Február 07. / 14:49


Közös kiállítással emlékezik Budapest ostromára három budai kerület

Közös kiállítással emlékezik Budapest 1944-es ostromára az I., a II. és a XII. kerület önkormányzata. A szabadtéri kiállításról a három polgármester és a kiállítás kurátora, Ungváry Krisztián történész beszélt pénteken újságíróknak.

A szombat délután megnyíló, keddig látható tárlat öt helyszínén, a Kapisztrián téren, az Ördögárok mellett az Akadémia parknál, a Széll Kálmán téren, a Széna téren és a Városmajorban nyolcvan fényképen mutatják be Budapest ostromának napjait.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester elmondta: a közös kiállítás reményeik szerint egy új emlékezetpolitika kialakításának kezdete. „Új hozzáállást kell keresnünk azokhoz a 20. századi eseményekhez, amelyek a mai napig feldolgozatlanok” – fogalmazott.

Hozzátette: mindenkinek megvannak a maga családi történetei és sebei, és ezek az emlékek sokszor ellentmondanak egymásnak. Ezért az újfajta, a hangsúlyt a személyes történetekre helyező emlékezetpolitika kialakítása eleinte „nehéz és indulatos”, akár évtizedekig eltartó munka lehet, de „ez vezethet el a gyógyuláshoz” – hangsúlyozta V. Naszályi Márta.

Őrsi Gergely (MSZP) II. kerületi polgármester arról beszélt, hogy az elmúlt években a szélsőséges ideológiák nevében próbálták kisajátítani az évfordulót, ezért is fontos kiemelni a politikai keretekből.

Azt szeretnék, ha az évforduló az áldozatokról szólna – fogalmazott. Szólt arról is, hogy a II. kerület múltja nagyon gazdag, a kiállítás egyik helyszíne, a Széna tér több történelmi esemény színtere is volt. Ezért az egykori buszpályaudvar helyén emlékparkot szeretne kialakítani a kerület, ahol a török hódoltság idejétől a jelenkorig mutatják be a tér történetét – jelezte.

Pokorni Zoltán (Fidesz), a XII. kerület polgármestere azt mondta: a kiállítás „nem valami nagyot akar, hanem kicsit, személyeset és autentikusat.” Beszélt arról is, hogy húsz éve, amikor kijelölték április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává, szándékosan magyar vonatkozású dátumot kerestek. Így esett a választás az első magyarországi (kárpátaljai) gettó felállításának dátumára. Az volt a cél, hogy „ne űzzük a világtörténelem távoli zugába a holokauszt emlékét, hanem jelezzük, ez a mi történelmünk része, és nekünk kell feldolgozni”.

Azt szerették volna – folytatta –, hogy az emléknap „ne a történelemről szóljon, hanem rólunk, ma élőkről, nekünk nyújtson segítséget fölvérteződni, ellenállni a gonosznak”, valamint a gyerekeinknek, hogy „felelősséget ébresszünk bennünk és ne rossz érzéseket.”. Pokorni Zoltán hozzátette: az emberek szeretnek ítélkezni, szeretik azt gondolni hogy ők a jók és mások a rosszak, de a jó és a rossz „nem közöttünk van, hanem bennük”.

Ungváry Krisztián elmondta: a „kamarakiállításon látható fényképek nemrég kerültek fel a Fortepanra, és most először láthatók Magyarországon. A képeket a szovjet hadsereg készítette, amely az egész főváros elfoglalását dokumentálta, és ezzel, akarva-akaratlan gazdag forrásbázist teremtett a későbbi kutatóknak. (MTI)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
Pár zsidó dolog Kamala Harris életéből
2020. Augusztus 12. / 12:49

Pár zsidó dolog Kamala Harris életéből

Kommentek