Gál Juli: Egyszer volt…, de nem mese! (4. rész)
Az iskola új kuratóriumának tagjaival 2000 januárjában hivatalosan is megkezdtük tevékenységünket, hiszen az Alapító Okirat szerint egyik feladatunk az ismeretekre, hagyományokra és kultúrára történő nevelés segítése volt.
Elie Wiesel Nobel-díjas író egy stockholmi konferencián arról beszélt, hogy minden a nevelésen múlik.
Ekkor jelentettük be, és kezdtük el szervezni májusi emlékutunkat Auschwitzba.
A diákok felkészítését a vallási igazgató vállalta magára. Nem beszédeket mondott, hanem beszélgetett velük. Nem kész és pontos útmutatásokat, feleleteket kaptak, hanem egyfajta együttgondolkodás részesei lettek.
Amikor a gyerekek hazaértek az iskolából, beszélgettek a szülőkkel, nagyszülőkkel. Volt egyetértés, és volt az ellenkezője is. De a kommunikáción belül megjelent maga a zsidóság, az üldöztetés, az elpusztítás, az antiszemitizmus, a rasszizmus és az emberek egymás iránti felelőssége.
Akik úgy érezték, hogy el KELL jönniük velünk, eljöttek. Gyerekek, szülők, tanárok és túlélők. Magyarok, izraeliek, grúzok, amerikaiak, kanadaiak. Együtt! Három-négy nyelvet használva, és aki akarta, megértette a másikat. Értettük egymást!
Amikor az autóbuszból megláttuk Auschwitz helységnévtábláját, a vallási vezető énekelni kezdett. A dallam, a fájdalommal teli szöveg, a túlélők elfojtott zokogása valamennyi ott lévőt emlékezésre késztetett.
Birkenauban végigmentünk azon a peronon, ahol a szelekció történt. A lerombolt krematóriumnál gyertyákat gyújtottunk, elhangzott az ima, melynek hangja körbefogta a halottaink emlékét őrző helyet, a vasúti pályát, a barakkokat…
Nekünk megadatott, hogy visszafelé is megtehettük az utat.
A magam és az iskola mellett működő szülői alapítvány nevében is köszönet illesse mindazokat, akik munkájukkal és támogatásukkal hozzájárultak ehhez az úthoz, amelynek előkészítésében alkalmam volt részt venni.
Kapcsolódó cikkek
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
28. Zsidó Kulturális Fesztivál: elindult a jegyértékesítés a Dohány utcai zsinagóga programjaira
Megalakult a Magyar Holokausztkutatók Hálózata Egyesület
Jom kipur – A zsidó naptár egyik legszentebb napja
Lior Raz Budapesten: a Fauda sztárjával találkozhat a közönség
Zsidó vallásjog és állami jog: az élet védelme és a döntés szabadsága – a Mazsihisz állásfoglalása
Péntek este a szombattal együtt köszönt be Szukot, a sátrak ünnepe