Nagy elődeink: Bloch Mózes (1815-1909)

Bloch Mózes, rabbi, a Rabbiképző Intézet első igazgatója 1815-ben Ronspergben (ma Poběžovice), Csehországban született, és 1909-ben Budapesten hunyt el. A vallási tanulmányait jesivákban végző, emellett a prágai egyetemen bölcsészeti és logikai stúdiumokat is abszolváló, majd egy neológ rabbiképző igazgatójává megválasztott Bloch Mózes, nemzedéke számos tagjához hasonlóan, személyében és munkásságában is szimbolizálja a zsidó hagyomány folyamatosságát, valamint a hagyomány és a modern világ követelményeinek összeegyeztethetőségét.

Bloch Mózes rabbicsaládból származott, vallási tanulmányait szülővárosában, Ronspergben kezdte, majd nagybátyjánál, Benjamin Wolfnál folytatta a nagytapolcsányi jesivában. Több neves rabbinál tanult, és kapott rabbi oklevelet, többek között Rappaport Salamon Juda prágai rabbitól. Tizenkilenc évesen Pilsenbe ment, ahol a helyi gimnáziumban a világi tudományokban is képezte magát, majd két év múlva a prágai egyetemen bölcsészetből és logikából nyilvános vizsgát tett. Rabbiként különböző morvaországi közösségekben működött, először Wottiz közössége választotta meg rabbijának 1841-ben, ahol tizenkét évet töltött, ekkor Herman-Mestecben ajánlották fel Bloch számára a rabbiszéket, négy év múlva pedig Leipnikbe hívták meg. Itt 1877-ig tevékenykedett, amikor is felkérték a Rabbiképző Intézet vezetésére, amely akkor nyitotta meg kapuit.

A döntésről tanítványa, Bernstein Béla így írt: „Kivánatos volt egyrészt ugyanis, hogy az illető, mint talmudtudós elismert korifeus legyen, már nevével imponáljon, másrészt viszont elengedhetetlen volt, hogy az intézet modern, tudományos irányával is összhangzásban álljon. Átmenet kellett a régi, megcsontosodott viszonyokból egy új állapotba, mely ne legyen az előbbinek egyenes ellentéte, hanem a középuton járjon, a mit eltalálni tudvalevőleg legnehezebb. Számolni kellett az intéző köröknek és magának az intézetnek specziális viszonyaival a magyar zsidóságnak. Bloch Mózes tanítónkat rendkívüli eszélyessége és bölcsessége, mintegy praedestinálta e sulyos feladat megoldására ”.

Bloch Mózes 1907-ben, 92 éves korában vonult vissza a Rabbiképző vezetésétől, ahol igazgatói és tanári működése harminc éve alatt Talmudot és szertartástant tanított, és a fiatal neológ rabbik két nemzedékét nevelte ki. Bloch Mózes 1909-ben Budapesten hunyt el. Sírja a Salgótarjáni úti zsidó temetőben található.

Bloch Mózes a klasszikus jesiva oktatás és a modern rabbiképzés határán állva a hagyomány rendszerezésére törekedett. Fő kutatási területe a zsidó vallásjog volt, amelynek egyik legjelesebb tudósaként tartjuk számon. Nevéhez fűződik a 13. századi rothenburgi rabbi Méir ben Bárukh responzumainak kiadása is. Tudományos munkái közül kiemelkedik két főműve a hétkötetes Die Institutionen des Judenthums nach der in den Quellen Angegebenen Geschichtlichen Reihenfolge Geordnet und Entwickelt (A judaizmus intézményeinek rendezése és fejlődése a forrásokban megadott történelmi sorrendben , 1879-1906) és a Sááre hámáálot (Az erény kapui , 1908).

Vallási joggal foglalkozó írásai közül érdemes megemlíteni A rendőrjog mozaiko-talmudikus alapon (1879), A polgári perrendtartás a mozaiko-rabbinikus jog szerint (1882), Az etika a haláchában (1882), A mozaiko-talmudikus örökösödési jog (1890), A szerződés a mózesi talmudi jog szerint (1893), A mózesi talmudi birtokjog (1897), A mózesi talmudikus bűnvádi eljárás (1901) és A gyámság a mózesi-talmudi jog szerint (1904) című munkáit. A zsidó jogot az ókori keleti, a római joggal és a modern polgári joggal összevetve vizsgálta, ezáltal egyike volt azon zsidó tudósoknak, akik úttörőmunkát végeztek a hálákhá összehasonlító szempontú kutatásában.

Felhasznált források:

1) Komoróczy Géza-Frojimovics, Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó Budapest 1-2.  Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport
2) Oláh János (2006), „A magyarországi zsidó tudomány nagyjai-atyjai. Az Országos Rabbiképző Intézet első három rektora”, in: http://www.or-zse.hu/resp/olah2006/olah-debrecen2006.htm
3) Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó : Budapest (reprint)