A nagy elődök nyomába méltó utódok lépnek. Egy mondatban így lehetne összefoglalni, hogy a fiatalabb kántorgeneráció tagjai milyen magas színvonalon és mély átéléssel éneklik a zsidó liturgia dalait. Szerencsére nemcsak a zsinagógákban hallgatjuk őket, hanem koncerttermekben is.
A napokban hirdették meg azt a június végi, salgótarjáni kántorkoncertet, amelyen színpadra lép majd Zucker Immánuel (Bethlen tér), Rudas Dániel (Dohány-zsinagóga), Budai Miklós (Páva utca) és Dési Tamás (Bét Sálom). Közülük ketten – Zucker Immánuel és Rudas Dániel – ott voltak a Művészetek Palotájában Énekek éneke címmel megrendezett koncerten is, ahol a magyar kántorok közül Raáb Gábor volt a partnerük.
De mielőtt erre az eseményre bővebben kitérnénk, az idősebb korosztályból hadd említsük meg azokat, akikre a mai kántorok igen nagy tisztelettel néznek fel: Kardos Péterről és Fekete Lászlóról van szó. Aki gyakran jár zsidó vallási vagy kulturális rendezvényekre, az jól ismeri Fekete Lászlót még akkor is, ha még nem vett részt istentiszteleten a Dohány utcai zsinagógban – hiszen az említett zsinagóga főkántora felejthetetlen hangú személyiség. Ami pedig Kardos Péter főrabbit illeti: az már csodaszámba megy, hogy lassan a 90 (!) felé közeledve ma is milyen gyönyörűen szól a hangja, de nemcsak a Thököly úti zsinagógában, hanem szabadtéren is.
Méltók hozzájuk a fiatalabbak is – s most elsősorban Zucker Immánuelről, Rudas Dánielről és Raáb Gáborról szeretnénk bővebben írni, mert a magyar kántorokat ők képviselték a Müpa nemzetközi kántorkoncertjén. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem zsúfolásig megtelt, ami nem is csoda, elvégre igen neves művészek fogadták el a Művészetek Palotája meghívását, a MÁV Szimfonikus Zenekart pedig a világhírű Elli Jaffe vezényelte.
Az Énekek éneke című koncertre a legjobb kifejezés a hangverseny, a hangok ugyanis ezen az estén valóban versenyeztek egymással, s mondjuk úgy: „barátságos mérkőzést” vívtak. A „versenyjelleget” domborította ki már az is, ahogyan a kántorok színpadra léptek: a karmestertől balra álltak a magyarok (Zucker Immánuel, Rudas Dániel és Raáb Gábor), balra pedig a nemzetközi csapat (Nissim Saal az Egyesült Államokból, Chaim Stern Münchenből és Avraham Kirshenbaum Jeruzsálemből).
A közeli Pészachra való tekintettel a repertoár a nagy zarándokünnepre épült, voltak tehát imák is a dalok között, s elhangzottak zsoltárok éppen úgy, mint jiddis énekek vagy modern izraeli számok. A legizgalmasabb az volt, hogy a hat énekes nemcsak együtt énekelt, hanem szólóban is ki-ki megmutatta, hogy mit tud. Márpedig ezek a kántorok: nagyon tudnak.
Raáb Gábor hatalmas hangterjedelemmel és zengő, mély orgánummal rendelkezik, ugyanakkor meglehetősen alázatos művész – ez kiderült abból, hogy operaénekesi adottságai ellenére senkit nem akart „leénekelni” a színpadról. Zucker Immánuel és Rudas Dániel professzionálisan kimunkált énekhangja is csodálatosan érvényesült ezen az estén, s külön öröm, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben hallhattuk őket. Büszkeség tölthette el minden magyar zsidó szívét, amikor ezen a színpadon láthatta-hallhatta előadni azokat a kántorokat, akikkel hétről hétre találkozhatunk istentiszteleteken vagy más kulturális rendezvényen.
A három magyar kántor megtestesítette, hogy egy-egy istentiszteletem mit képvisel az előimádkozó, a „sliach cibur”, aki nem más, mint a közösség küldötte – hiszen ezen az estén Zucker Immánuel, Rudas Dániel és Raáb Gábor volt a magyar zsidó közösség küldötte a nemzetközi porondra.
A nemzetközi „csapatból” a jeruzsálemi Avraham Kirshenbaum volt a legrokonszenvesebb, hiszen profi kántorművész létére olyan szeretetreméltóan setesután mozgott a színpadon, mintha mindig azon csodálkozott volna, hogy ő hogyan is kerülhetett oda. Amikor énekelt, éppen ez sugárzott belőle: nem a saját maga személye volt a fontos, hanem a vallásos áhítat, amit közvetített.
Szóval nem mindennapi élményben volt része annak, akinek sikerült helyet kapni a Müpában – s akinek felkeltettük a kíváncsiságát egy jó kántorkoncertre, az legyen ott a cikkünk elején említett eseményen. A rendezvény a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházban lesz június 30-án, délután 5 órától. Fellép tehát Zucker Immánuel, Rudas Dániel, Budai Miklós és Dési Tamás, zongorán közreműködik Neumark Zoltán.