„…kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet...”

„…nem fog a varázslás Jákobon, sem bűvölés Izraelen, mert kellő időben megmondják Jákobnak és Izraelnek, amit Isten művel” – idézi a Tórát a Bálák hetiszakasszal kapcsolatos írásában Szerdócz Ervin rabbi.

Bálák, a moabita király, abban a tudatban, hogy karddal nem lehetett legyőzni a zsidókat, felbérelte Bileámot, a midjanita varázslót: „…kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet, talán így erősebb leszek úgy, hogy megverem őt és kiűzhetem az országból!” (IV.M.22/17)

Persze, Bileám magas „varázslási díj” ellenében hajlandó volt elvállalni az alantas felkérést. Nem tudta, hogy az elfogadással meg is pecsételte a terv kimenetelét: „Mindenki, aki pénzért barátkozik (értsd: szerződik) társával, végén szégyenben válik el tőle.” (Kav HaYasar 15/2)

A Talmud bölcsei sokat vitatkoztak az átok és annak hatékonyságának kérdéséről.

„Rabbi Jonatan mondta: „Hűek a barát sebei, de az ellenség csókjai szilárdak. (Péld 27/6) Az átok gyászt hoz. Az indokolatlan átok visszafordul az átkozódóra!” (Taanit 20a) Ezt Bileám is tudhatta, hiszen Isten előre figyelmeztette: „…ne átkozd meg ezt a népet, mert áldott az!” (IV. 22/12) De akkor miért vállalta el? Azért, mert három olyan tulajdonsága volt, ami megrontja az ember józanságát: „rosszhiszeműség, fennhéjázó szellem és kevély lélek”. (Avot 5/19)

A Talmud (Bráchot 7a és 55b) szerint Bileám olyan képességgel rendelkezett, amivel senki más se előtte, se utána. Tudta, mikor haragszik Isten, és biztos volt abban, hogy átka megteszi hatását. Rabbi Jonatan kérdezte:
– Szokott haragudni?
Rabbi Jehuda megerősítette: „és olyan Isten, aki mindennap haragszik”. (Zsolt7/12)
– Mennyi ideig haragszik? – kérdezte Jonatan rabbi.
– Egy pillanatot.
– És mennyi idő egy pillanat?
– Az óra 1/60-ad részénél kevesebb.
Rabbi Jehuda mondta erre:
– De azt csak Bileám tudta, hogy az mikor van, hiszen az olvasható róla: „…ismeri a Legfelsőbb gondolatát!” (IV.M. 24/16)
Rabbi Jonatan gyanakodva folytatta:
– Ha szamara gondolatát sem ismerte, hogyan ismerhette a Magasságos gondolatát? És ha tudta, mikor haragszik Isten és ismerte a Magasságos gondolatát, miért végződött kudarccal küldetése?
Ekkor megszólalt egy égi hang és azt mondta:
– Népem! Emlékezni fogsz, mit korholt Bálák, Moáb királya, és mire figyelmeztette Bileám: „…hogy megismerd az Örökkévaló igazságos cselekedetit.” (Miha 6/5)
Rabbi Jonatan kérdezte:
– Mit jelent az, „…hogy megismerd az Örökkévaló igazságos cselekedeteit?” Bileám azt mondta Báláknak: mit átkozzam azt, akit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, akit Isten nem szidalmaz? (IV.M. 23/8). Ez azt jelenti, hogy azokban a napokban egyáltalán nem haragudott Isten Izraelre.

Egyszer szombaton, amikor a Bálák hetiszakaszt olvassák, a rizsini Israel Friedman (1796-1850) látogatóban volt Lublinban Jákob Jiczhák haLévi rabbinál. (1745-1815) Azon az éjszakán mindketten azt álmodták, hogy megátkozták őket súlyos átokkal. Mivel a hatóságok nem nézték őket jó szemmel, rettegtek, mit jelent álmuk és mi fog következni belőle. A szombati ima alatt ezt olvasták a Tórából: „Mert nem fog a varázslás Jákobon, sem bűvölés Izraelen, mert kellő időben megmondják Jákobnak és Izraelnek, amit Isten művel.” (IV.M. 23/23)
Egymásra néztek, majd ezt mondták egymásnak egyszerre:

– „Mert az Örökkévaló az én menedékem, a Legfelsőbbet tette menhelyeddé, akkor nem érhet baj téged és csapás sem közeledik a sátradba, mert angyalait rendeli ki a számodra, hogy megőrizzenek minden utadon.” (91.Zolt.9-10.)