Binjomin rabbi: Jákob és a csellel megszerzett áldás

2024. November 29. / 10:59


Binjomin rabbi: Jákob és a csellel megszerzett áldás

– Valóban egyszerű, egyenes ember lett volna Jákob, aki alkalmatlan a csalásra? Ha igen, akkor hogy lehet az, hogy Ézsau pontosan azt kritizálja benne, hogy csaló? Hogyan lehetséges, hogy ennyire eltérő leírás fogalmazódjon meg ugyanarról az emberről? – kérdezi Szántó-Várnagy Binjomin rabbi a Toldot hetiszakaszról szóló írásában a héten megjelent Omek magazinban.

Nem lehet nem észrevenni azt a szembetűnő eltérést, ahogyan Jákob személyiségét értékelik az őt körülvevő szereplők. 

Ézsau, az ikertestvére például kifejezetten csalónak tartotta azért, amiért ellopta az áldásait: 

„Ezért hívják Jákobnak, mert már kétszer is becsapott: az elsőszülöttségemet elvette, és íme, most elvette az áldásaimat is!” (Mózes 1., 27:36) 

Vagyis: az igazmondás erényét kéri számon ikertestvérén, miközben ő éppen most vallja be saját magáról ennek ellenkezőjét. 

Hiszen ha őszinte lenne, akkor el sem fogadhatta volna azt, hogy apja áldásokat ajánl neki! Ugyanis már önként eladta az elsőszülöttségét Jákobnak. 

A Tóra pedig tanúsította, hogy Jákob részéről semmiféle kényszerítés nem történt. 

Ha ez azonban így van, akkor ki is a hazug: Jákob vagy Ézsau?

Miközben Ézsau szerint Jákob egy csaló, addig a Tóra pontosan ennek az ellenkezőjét írja le a két testvér jellemzésekor: „

És lett Ézsau vadászatot ismerő, a mező embere, és Jákob egyszerű ember, sátrakban lakozó.” (Mózes 1., 25:27) 

Rási egyszerű magyarázata alapján ez azt jelenti, hogy Jákobot a Tóratanulás sátra érdekelte, Ézsaut azonban a mezei vadászat, és az ahhoz kapcsolódó fizikai élvezetek. 

Túl ezen, Ézsauról azt olvassuk, hogy „vadászatot ismerő” [jodéá cájid], vagyis az ismereteiben, az intellektusában rejlik az ereje. Ehhez képest Jákobról, akit hagyományosan a Tóratanuláshoz kapcsolunk, azt olvassuk, hogy „egyszerű ember” [is tám], amit Rási úgy is magyaráz, hogy ő bezzeg nem értett azokhoz a trükkökhöz, becsapásokhoz, amikhez Ézsau.

Valóban ilyen egyszerű, egyenes ember lett volna Jákob, aki alkalmatlan a csalásra? Ha igen, akkor hogy lehet az, hogy Ézsau pontosan azt kritizálja benne, hogy csaló? Hogyan lehetséges, hogy ennyire eltérő leírás fogalmazódjon meg ugyanarról az emberről? 

Ézsau azt kifogásolta, hogy Jákob ellopta az áldásokat. Meglepő módon a Talmud ugyanebben az epizódban éppen Jákob kiemelkedő becsületességére talál bizonyítékot: 

„Akinek nincsen gonoszság3 a nyelvén – ez Jákob ősatyánk, ahogyan írva van: ’Talán meg fog tapogatni atyám, és olyan leszek a szemében mint egy csaló’” (Mákot 24a, Zsoltárok 15:3, Mózes 1., 27:12 alapján) 

De hogyan tanulhatunk Jákob becsületességéről abból, hogy ő maga is megfogalmazta, hogy éppen csalásra készül?

Binjomin rabbi válaszait elolvashatják az Orti.hu oldalon az Omek magazin legfrissebb számában.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Szombathely: Megújult a zsidó temető ravatalozója
Judaizmus
Napi Talmud - Bava Batra 143: "Övé és Övék"