Izrael középső részén, Khirbat Ibreikában különleges
római kori leleteket tártak fel. A 1900 éves bronzkorongokat oroszlánfejek
díszítik, ami ritka példája a korabeli sírművészetnek. A tárgyak célja és
jelentése máig rejtélyes, de a régészek szerint rituális szerepük lehetett. Ezt
az írást a mult-kor.hu internetes oldalról szemléztük.
Ritka bronzleletek
Khirbat Ibreikából
Az Izraeli
Régiségügyi Hatóság (IAA) régészei négy, oroszlánfejekkel díszített
bronzkorongot tártak fel Khirbat Ibreikában. A lelőhely Izrael középső részén
található, ahol egy vasútvonal építése előtt végeztek leletmentő ásatást
2018-ban. A felfedezésről az IAA hivatalos folyóirata, az Atiqot számolt
be legfrissebb számában. A feltárás során nyolc, római korból származó, kővel
burkolt sírt azonosítottak. A bronzkorongokat az egyik sír déli oldalán,
rendezetten egymásra helyezve találták. A tárgyakat az i. u. 1–2. századra
datálták.
A bronzkorongok
mellett négy gyűrű alakú bronzfogantyú is előkerült. A régészek feltételezik,
hogy ezek az oroszlánfejek fölé voltak erősítve. Ez különleges megoldás, mivel
más római kori leleteken a fogantyúkat inkább az oroszlán szájában helyezték
el.
Elie Haddad és
Elisheva Zwiebel, a feltárás vezetői hangsúlyozták: „Ez egy egyedülálló és
ritka leletegyüttes.” A kutatók egy nagyméretű vasszöget is találtak, amelyen
fanyomokat észleltek – ez arra utal, hogy a sírban egykor fakoporsó lehetett,
bár az nem maradt fenn.
A koporsó
cipelésének eszközei?
A szakértők
szerint a bronztárgyak a koporsó díszítésén túl funkcionális szerepet is
betölthettek. A gyűrűs fogantyúk segítségével a koporsót cipelhették vagy a
sírba ereszthették. A tanulmány szerint valószínű, hogy a fogantyúkon keresztül
két hosszú rudat is át lehetett húzni, megkönnyítve a test szállítását.
A kutatók
ugyanakkor felvetik a kérdést: ha ezek valóban koporsófogantyúk voltak, miért
találták őket halomban, egymásra helyezve a sír egyik oldalán? Bár
elképzelhető, hogy a temetés során leestek, valószínűtlen, hogy mind a négy
ugyanarra az oldalra került volna.
A leletek
szimbolikus vagy rituális jelentősége sem zárható ki.
Az oroszlán az ókori
világban gyakori motívum volt, az erő, a bátorság és a nemesség szimbóluma. A
görög-római kultúrában kapuk, templomok, szökőkutak és temetők őrzőjeként is
megjelent. Egy 2022-es tanulmány szerint néhány esetben a halottak
védelmezőjeként tisztelték őket.
A régészek feltételezése szerint az oroszlánmotívum a Khirbat Ibreikában eltemetett személy magas társadalmi rangját is jelezhette.
Aion és az élet
körforgása
A tanulmány
szerzői egy másik lehetséges értelmezést is felvetnek: a gyűrűs fogantyúk az
„élet körét” vagy az „állatövi jegyeket” jelképezhetik. Ezt az értelmezést a
hellenisztikus istenség, Aion ábrázolásai inspirálták. Aion a lét ciklikus
természetéhez és a zodiákushoz kapcsolódik. Egyes ábrázolásokban oroszlánfejű,
emberi testű, kígyókkal körülfont alak formájában jelenik meg.
Ez az ikonográfia
azonban nem klasszikus, inkább szinkretikus vallási hagyományokból ered, és
tudományos viták tárgya marad. A Khirbat Ibreikában feltárt leletek tehát
nemcsak művészeti szempontból különlegesek, hanem új kérdéseket is felvetnek az
ókori temetkezési szokásokkal és szimbolikával kapcsolatban.
