1939-ben, az első
két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési
Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a
fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára
létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március
19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott
lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.
E hasábokon
időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító
szereplők közül.
A caruso.blog.hu internetes oldal, amelyen rengeteg izgalmas ismeret található az opera-világ
múltjából, így írt a Kozma-utcai temetőben nyugvó zsidó operaénekesek
egyikéről, Bársony Dóráról: „Az igen hosszú
életű Bársony Dóra nagyon gyorsan kikopott a Carmen típusú csáblányok
szerepköréből, kisugárzása pedig nem volt királynőinek mondható. S ez volt a
szerencséje! Míg pályatársnői sorra széténekelték magukat és tűntek el mellőle,
ő évtizedekig alakította sikerrel a különböző komornákat, társalkodónőket,
dadákat. Azon szerencsés művészek egyike volt, aki visszavonulása és a
világháború után pályafutásának 35. jubileumát is megülhette 1947-ben, amikor
egy emlékezetes Sevillai borbély előadáson utoljára eljátszotta Bertát.”
Bársony Dóra,
Dorottya (1912-ig Bader Dóra Osva) 1888-ban született Budapesten. Édesapja
vegyeskereskedő, majd hivatalnok volt, édesanyja Vázsonyi Vilmos politikus,
miniszter nővére, más források szerint unokahúga.
A Zeneakadémia
növendékei között lépett először színpadra 1906-ban. A következő években is
tudósítanak a növendékhangversenyekről, sűrűn dicsérve Bader Dóra
teljesítményét. 1910-ben az Operaház igazgatósága „ösztöndíjas növendékül
szerződtette” – adta hírül októberben a Budapesti Hírlap. 1911 májusában lépett
először színpadra az Operaházban a Pillangókisasszony Szuzukijaként. 1912.
július 1-jén kapta meg a rendes tag címet és változtatta nevét Bársonyra.
Rengeteget
szerepelt és nagyon sok szerepben volt jelen az Operaház színpadán 1912 és 1939
között. Voltak benne mellékszerepek, mint Petronella a Hamupipőkében, főpapnő
az Aidában, hölgy a Varázsfuvolában és kevésszer fő-, vagy meghatározó
szerepek, mint a Carmen, vagy Czipra a Cigánybáróban, Marcellina a Figaró
házasságában, vagy Boszorkány a Jancsi és Juliskában.
1939-ben, a
második zsidótörvény miatt őt is eltávolították az Operaházból, utoljára május
18-án lépett fel, a Sevillai borbély egy kisebb szerepében. Az Operaházi
elbocsátásokról szóló beszámolóban, amely 37 tagot érintett, ebből hat
magánénekesnőt, a Népszava megírta, hogy „közöttük van Bársony Dóra [aki] 29
éves szolgálati idejével csak jövőre kapta volna meg teljes nyugdíját”.
(Érdekes, de nem egyedi körülmény, hogy Bársony Dóra eközben a Színészkamara
tagja volt, e tagok közül csak 1944-ben törölték.)
Ezután csak az
OMIKE Művészakció keretében szerepelt egyetlen alkalommal 1939 novemberében.
1941-ben öngyilkos
lett a fia feltehetően szerelmi okból, férjét 1944 júniusában deportálták és
eltűnt.
Palócz László
operaénekessel készült egy interjú az Operaélet 2003. márciusi számában. Palócz
az ostromot az Operaház óvóhelyén vészelte át, és az interjúban említésre
került a követkető: „Emlékszik, hogyan sikerült Tiszay Magdának kimenekítenie a
gettóból Bársony Dórát, a dalszínház száműzött énekesnőjét, hogyan rejtette el
a pincemély szövevényes ’alvilági’ tömkelegében – alt az altot, utód az
elődöt.”
1945-ben térhetett
vissza az Operába, ráadásul már „örökös tag”-ként, de csupán egyetlen előadáson
énekelt még visszavonulásáig, 1947. március 30-án. Érdemes a Képes Figyelő
1947. májusi rövid kis tudósítását ideidézni:
„Bársony Dóra, az
Operaház magánénekesnője legutóbb a Sevillai borbélyban lépett fel. A sajtó és
a szakértők egyöntetű megállapítása szerint hangja mit sem vesztett régi
fényéből. Szerep- és énektudása Operaházunk legjobb estéit idézte
emlékezetünkbe.”
1972
szeptemberében hunyt el.
Képek:
1.) Magyar Állami
Operaház Emlékgyűjteménye
2.) Színházi Élet,
1916. 5. 17.
3.) Carmen szerepében.
Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye
4.) Magyar Állami
Operaház Emlékgyűjteménye
