Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (101. rész) – Bársony Dóra

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

A caruso.blog.hu internetes oldal, amelyen rengeteg izgalmas ismeret található az opera-világ múltjából, így írt a Kozma-utcai temetőben nyugvó zsidó operaénekesek egyikéről, Bársony Dóráról: „Az igen hosszú életű Bársony Dóra nagyon gyorsan kikopott a Carmen típusú csáblányok szerepköréből, kisugárzása pedig nem volt királynőinek mondható. S ez volt a szerencséje! Míg pályatársnői sorra széténekelték magukat és tűntek el mellőle, ő évtizedekig alakította sikerrel a különböző komornákat, társalkodónőket, dadákat. Azon szerencsés művészek egyike volt, aki visszavonulása és a világháború után pályafutásának 35. jubileumát is megülhette 1947-ben, amikor egy emlékezetes Sevillai borbély előadáson utoljára eljátszotta Bertát.”

Bársony Dóra, Dorottya (1912-ig Bader Dóra Osva) 1888-ban született Budapesten. Édesapja vegyeskereskedő, majd hivatalnok volt, édesanyja Vázsonyi Vilmos politikus, miniszter nővére, más források szerint unokahúga.

A Zeneakadémia növendékei között lépett először színpadra 1906-ban. A következő években is tudósítanak a növendékhangversenyekről, sűrűn dicsérve Bader Dóra teljesítményét. 1910-ben az Operaház igazgatósága „ösztöndíjas növendékül szerződtette” – adta hírül októberben a Budapesti Hírlap. 1911 májusában lépett először színpadra az Operaházban a Pillangókisasszony Szuzukijaként. 1912. július 1-jén kapta meg a rendes tag címet és változtatta nevét Bársonyra.

Rengeteget szerepelt és nagyon sok szerepben volt jelen az Operaház színpadán 1912 és 1939 között. Voltak benne mellékszerepek, mint Petronella a Hamupipőkében, főpapnő az Aidában, hölgy a Varázsfuvolában és kevésszer fő-, vagy meghatározó szerepek, mint a Carmen, vagy Czipra a Cigánybáróban, Marcellina a Figaró házasságában, vagy Boszorkány a Jancsi és Juliskában.

1939-ben, a második zsidótörvény miatt őt is eltávolították az Operaházból, utoljára május 18-án lépett fel, a Sevillai borbély egy kisebb szerepében. Az Operaházi elbocsátásokról szóló beszámolóban, amely 37 tagot érintett, ebből hat magánénekesnőt, a Népszava megírta, hogy „közöttük van Bársony Dóra [aki] 29 éves szolgálati idejével csak jövőre kapta volna meg teljes nyugdíját”. (Érdekes, de nem egyedi körülmény, hogy Bársony Dóra eközben a Színészkamara tagja volt, e tagok közül csak 1944-ben törölték.)

Ezután csak az OMIKE Művészakció keretében szerepelt egyetlen alkalommal 1939 novemberében.

1941-ben öngyilkos lett a fia feltehetően szerelmi okból, férjét 1944 júniusában deportálták és eltűnt.

Palócz László operaénekessel készült egy interjú az Operaélet 2003. márciusi számában. Palócz az ostromot az Operaház óvóhelyén vészelte át, és az interjúban említésre került a követkető: „Emlékszik, hogyan sikerült Tiszay Magdának kimenekítenie a gettóból Bársony Dórát, a dalszínház száműzött énekesnőjét, hogyan rejtette el a pincemély szövevényes ’alvilági’ tömkelegében – alt az altot, utód az elődöt.”

1945-ben térhetett vissza az Operába, ráadásul már „örökös tag”-ként, de csupán egyetlen előadáson énekelt még visszavonulásáig, 1947. március 30-án. Érdemes a Képes Figyelő 1947. májusi rövid kis tudósítását ideidézni:

„Bársony Dóra, az Operaház magánénekesnője legutóbb a Sevillai borbélyban lépett fel. A sajtó és a szakértők egyöntetű megállapítása szerint hangja mit sem vesztett régi fényéből. Szerep- és énektudása Operaházunk legjobb estéit idézte emlékezetünkbe.”

1972 szeptemberében hunyt el.

Képek:

1.) Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye
2.) Színházi Élet, 1916. 5. 17.
3.) Carmen szerepében. Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye
4.) Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteménye