5. Softim 16,18–21,9

Deut 16,18 Bírákat és felügyelőket adj magadnak minden kapudban, amelyeket az Örökkévaló, a te Istened neked ad, törzseid szerint, hogy ítéljék a népet igaz ítélettel.

Deut 16,19 El ne hajlítsd az ítéletet, ne tekints személyt és ne fogadj el megvesztegetést, mert a megvesztegetés megvakítja a bölcsek szemét és elferdíti az igaz szavait.

Deut 16,20 Igazságot, igazságot kövess, hogy élj és bírd az országot, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.

Deut 16,21 Ne ültess magadnak szent ligetet, semmiféle fát az Örökkévaló, a te Istened oltára mellé, amelyet készítesz magadnak.

Deut 16,22 És ne állíts fel magadnak oszlopot, amit gyűlöl az Örökkévaló, a te Istened.

Deut 17,1 Ne áldozz az Örökkévalónak, a te Istenednek szarvasmarhát vagy juhot, amelyen hiba van semmi silány dolgot, mert az Örökkévaló, a te Istened útálata az.

Deut 17,2 Ha akad közötted, kapuid egyikében, amelyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad, férfi vagy nő, aki azt teszi, ami helytelen az Örökkévaló, a te Istened szemében, megszegvén szövetségét,

Deut 17,3 és megy és más isteneket szolgál és leborul előttük és a nap előtt vagy a hold előtt vagy az égnek egész serege előtt, amit én nem parancsoltam,

Deut 17,4 és jelentik neked és hallod és jól megvizsgáltad és íme, igaz, bizonyos a dolog, megtörtént ez a förtelem Izráelben,

Deut 17,5 akkor vezesd ki azt a férfit vagy azt a nőt, aki ezt a rossz dolgot elkövette, a kapuidba, a férfit vagy a nőt, és kövezd meg őket kövekkel, hogy meghaljanak.

Deut 17,6 Két tanú vagy három tanú vallomása alapján ölessék meg a halálra ítélt; ne ölessék meg egy tanú vallomása alapján.

Deut 17,7 A tanúk keze legyen rajta először, hogy megöljék és a nép keze azután; így pusztítsd ki a rosszat közüled.

Deut 17,8 Ha nagyon nehéz lesz előtted valami az ítéletben vér és vér között, jog és jog között, sérelem és sérelem között, ami pörös ügy kapuidban van, akkor kelj föl és menj el arra a helyre, amelyet az Örökkévaló, a te Istened kiválaszt.

Deut 17,9 Menj oda a levita papokhoz és a bíróhoz, aki lesz abban az időben, és kérdezd meg őt; és ők tudtodra adják az ítélet szavát.

Deut 17,10 És te cselekedjél a szó szerint, amelyet tudtodra adnak a helyről, amelyet kiválaszt az Örökkévaló; és legyen rá gondod, hogy teljesen úgy cselekedjél, amint tanítanak,

Deut 17,11 a tan szerint, amelyre téged tanítanak, és az ítélet szerint, amelyet kimondanak neked, cselekedjél; ne térj el a szótól, amelyet neked mondanak se jobbra, se balra.

Deut 17,12 És az a férfi, aki rossz szándékkal cselekszik, nem hallgatván a papra, aki ott áll, hogy szolgálja az Örökkévalót, a te Istenedet, vagy a bíróra, az a férfi haljon meg; és pusztítsd ki a rosszat Izráelből.

Deut 17,13 És az egész nép hallja és féljen és ne cselekedjenek többé rossz szándékkal.

Deut 17,14 Ha bemégy az országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, és elfoglalod azt és lakni fogsz benne és azt mondod: királyt óhajtok tenni magam fölé, mint mind a népek, amelyek körülöttem vannak,

Deut 17,15 bízvást tehetsz magad fölé királyt, azt akit az Örökkévaló, a te Istened kiválaszt; testvéreid közül tégy magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé idegen férfit, aki nem testvéred.

Deut 17,16 Csak ne szerezzen magának sok lovat és ne térítse vissza a népet Egyiptomba, azért hogy szaporítsa a lovakat; mert az Örökkévaló azt mondta nektek: ne térjetek többé vissza ezen az úton.

Deut 17,17 És ne tartson sok feleséget, hogy a szíve el ne térjen; és ne szerezzen magának nagyon sok ezüstöt és aranyat.

Deut 17,18 És lesz, hogy midőn ül királyi trónján, írja le magának e tan másolatát egy könyvbe, abból, amely a levita papok előtt van,

Deut 17,19 és legyen mindig vele és olvasson benne élete minden napján, hogy megtanulja félni az Örökkévalót, az ő Istenét, hogy megtartsa e tan minden szavát és e törvényeket, hogy teljesítse,

Deut 17,20 nehogy szíve fölülemelkedjék testvérein és hogy el ne térjen a parancsolattól se jobbra se balra; hogy hosszú életű legyen uralmában ő és fiai Izráel közepette.

Deut 18,1 Ne legyen a levita papoknak, Lévi egész törzsének osztélyrésze és birtoka Izráellel; az Örökkévalónak tűzáldozatait és birtokát egyék.

Deut 18,2 Ne legyen birtoka testvérei között; az Örökkévaló az ő birtoka, amint mondta neki.

Deut 18,3 És ez legyen a papok jussa a nép részéről, azok részéről, akik áldozatot mutatnak be, akár szarvasmarhát, akár bárányt: a papnak adja a lapockát, a két állrészt és a gyomrot.

Deut 18,4 Gabonádnak, mustodnak és olajodnak elejét és juhod nyírásának elsejét adjad neki.

Deut 18,5 Mert kiválasztotta őt az Örökkévaló, a te Istened, törzseid közül, hogy ott álljon szolgálatot végezni az Örökkévaló nevében, ő és fiai minden időben.

Deut 18,6 És ha egy levita jön kapuid egyikéből, egész Izráelből, ahol tartózkodik, és eljön lelke egész kívánsága szerint arra a helyre, amelyet kiválaszt az Örökkévaló;

Deut 18,7 akkor szolgálatot végezhet az Örökkévaló, az ő Istene nevében, mint testvérei, a leviták mind, akik ott állanak az Örökkévaló színe előtt.

Deut 18,8 Egyformán legyen részük az eledelben, azon kívül, amit eladhat az ősei után.Deut 18,9Midőn bemégy az országba, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, ne tanulj cselekedni azon népek útálatosságai szerint.

Deut 18,10 Ne találtassék közötted olyan, aki keresztülvezeti fiát vagy leányát a tűzön, aki varázslást űz, felhőből jósoló, jövendőmondó és varázsló;

Deut 18,11 igézéssel igéző, szellemidéző, kuruzsló és halottakat kérdező.

Deut 18,12 Mert az Örökkévaló útálata mindenki, aki ezeket teszi, és ez útálatosságok következtében űzi el őket az Örökkévaló, a te Istened előled.

Deut 18,13 Légy teljesen az Örökkévalóval, a te Isteneddel!

Deut 18,14 Mert azok a népek, amelyeknek örökébe lépsz, felhőből jósolókra és varázslókra hallgatnak, de teneked nem engedte meg az Örökkévaló, a te Istened, hogy így tégy.

Deut 18,15 Prófétát közüled, testvéreid közül, olyat, mint én vagyok, támaszt majd neked az Örökkévaló, a te Istened, őreá hallgassatok.

Deut 18,16 Egészen úgy, amint kérted az Örökkévalótól, a te Istenedtől, a Hórében, a gyülekezés napján, mondván: Ne halljam tovább az Örökkévaló, az én Istenem hangját és ne lássam többé ezt a nagy tüzet, hogy meg ne halljak.

Deut 18,17 És szólt hozzám az Örökkévaló: Helyesen mondták, amit mondtak;

Deut 18,18 prófétát támasztok majd nekik testvéreik közül, olyat, mint te vagy és szájába adom igéimet, hogy elmondja nekik mindazt, amit neki parancsolok.

Deut 18,19 És lészen a férfiúval, aki nem hallgat szavaimra, amelyeket az elmond nevemben, Én fogom számonkérni tőle.

Deut 18,20 De a próféta, aki gonosz szándékkal szól valamit Nevemben, amit nem parancsoltam neki, hogy elmondja és aki más istenek nevében beszél, az a próféta haljon meg.

Deut 18,21 És ha azt mondod szívedben: Hogyan ismerjük fel az igét, amelyet nem szólt az Örökkévaló?

Deut 18,22 Ha a próféta mond valamit az Örökkévaló nevében és az ige nem történik meg és nem következik be, ez olyan ige, amelyet nem mondott az Örökkévaló; gonosz szándékkal mondta azt a próféta, ne félj tőle.

Deut 19,1 Midőn majd kiirtja az Örökkévaló, a te Istened azokat a népeket, amelyeknek országát neked adja az Örökkévaló, a te Istened és elfoglalod és lakni fogsz városaikban és házaikban,

Deut 19,2 különíts el magadnak három várost országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, hogy birtokba vedd.

Deut 19,3 Készítsd el magadnak az utat és oszd három részre országod határát, amelyet birtokul ad neked az Örökkévaló, a te Istened; és legyen azért, hogy oda menekülhessen minden gyilkos.

Deut 19,4 És ez a gyilkos esete, aki oda menekülhet, hogy életben maradjon: aki szándék nélkül üti agyon felebarátját és nem gyűlölte őt tegnap, tegnapelőtt;

Deut 19,5 és aki elmegy felebarátjával az erdőbe fát vágni és meglódul kezében a fejsze, hogy levágja a fát és lecsúszik a vas a nyélről és felebarátját éri, úgyhogy ez meghal: az ilyen meneküljön egyikébe e városoknak, hogy életben maradjon,

Deut 19,6 nehogy üldözőbe vegye a vérbosszuló a gyilkost, midőn felhevül szíve és utolérhetné, mert hosszú az út és agyonütné, holott nem illeti halálbüntetés, mert nem gyűlölte őt, tegnap, tegnapelőtt.

Deut 19,7 Ezért parancsolom neked én, mondván: különíts el három várost magadnak.

Deut 19,8 És ha kitágítja az Örökkévaló, a te Istened határodat, amint megesküdött őseidnek, és neked adja az egész országot, amelyről ígérte, hogy őseidnek fogja adni,

Deut 19,9 ha megtartod mind e parancsolatot, hogy megtegyed, amelyeket ma neked parancsolok, szeretve az Örökkévalót, a te Istenedet és útján járva minden időben: akkor tégy hozzá magadnak még három várost e háromhoz,

Deut 19,10 és ne ontassék ártatlannak vére országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, ami által vérbűn volna rajtad.

Deut 19,11 De ha valaki gyűlöli felebarátját és leselkedik reá, rátámad és halálos csapást mér rá, úgyhogy meghal, és odamenekül e városok egyikébe:

Deut 19,12 akkor küldjenek érte városának vénei, vigyék el onnan és adják át a vérbosszuló kezébe és haljon meg.

Deut 19,13 Ne sajnálja őt szemed; hanem pusztítsd ki az ártatlan vér ontásáért Izráelből, hogy jó dolgod legyen.

Deut 19,14 Ne told odább felebarátod határát, amelyet megállapítottak az elődök, a birtokodban, amelyet bírni fogsz az országban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, hogy birtokba vedd.

Deut 19,15 Egy tanú ne álljon meg valaki ellen bármely véteknél, bármely bűnnél és bármely vétségnél, amit elkövet; két tanú vallomása alapján vagy három tanú vallomása alapján álljon meg a dolog.

Deut 19,16 Ha hamis tanú támad valaki ellen, hogy az igazságtól eltérőt valljon ellene,

Deut 19,17 akkor álljon a két férfiú, akik között a pör van, az Örökkévaló színe elé, a papok elé és a bírák elé, akik abban az időben lesznek.

Deut 19,18 És ha gondos vizsgálatot végeztek a bírák és íme, hazug tanú a tanú, hazugságot vallott testvére ellen,

Deut 19,19 akkor úgy tegyetek vele, amint szándékozott tenni testvérével; így pusztítsd ki a rosszat közüled.

Deut 19,20 És a többiek hallják és féljenek, hogy ne tegyenek többé ilyen rossz dolgot közötted.

Deut 19,21 És ne sajnálja őt szemed: lelket lélekért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.

Deut 20,1 Midőn kivonulsz harcra ellenséged ellen és látsz lovat és szekérhadat, számosabb népet náladnál, ne félj tőlük; mert az Örökkévaló, a te Istened, aki felhozott téged Egyiptom országából, veled van.

Deut 20,2 És lesz, hogy midőn készen álltok a harcra, lépjen elő a pap és beszéljen a néphez.

Deut 20,3 És szóljon hozzájuk: Halljad Izráel, ti ma készen álltok a harcra ellenségeitek ellen, ne csüggedjen szívetek, ne féljetek, ne riadjatok meg és ne rettegjetek tőlük,

Deut 20,4 mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az, aki veletek megy, hogy harcoljon érettetek ellenségeitekkel, hogy segítsen benneteket.

Deut 20,5 És a tisztek beszéljenek a néphez, mondván: Ki az a férfi, aki új házat épített és nem avatta fel? Menjen és térjen vissza házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi avassa azt fel.

Deut 20,6 És ki az a férfi, aki ültetett szőlőt és még nem szabadította föl, hogy hasznát vehesse? Menjen és térjen vissza házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi tegye használatra szabaddá.

Deut 20,7 És ki az a férfiú, aki eljegyzett nőt és még nem vette el? Menjen és térjen vissza a házába, nehogy meghaljon a harcban és más férfi vegye el.

Deut 20,8 És beszéljenek még a tisztek a néphez és mondják: Ki az a férfi, aki félénk és csüggedt szívű? Menjen és térjen vissza házába, hogy ne tegye csüggedtté testvéreinek szívét, mint amilyen az ő szíve.

Deut 20,9 És lesz, midőn a tisztek befejezték beszédüket a néphez, rendeljenek csapatvezéreket a nép élére.

Deut 20,10 Midőn közeledsz egy városhoz, hogy ostromot indíts ellene, hívd föl előbb békére.

Deut 20,11 És lesz, hogy ha békével felel és kaput nyit neked, akkor az egész nép, amely találtatik benne, legyen adózód és szolgáljon neked.

Deut 20,12 De ha nem köt veled békét, hanem háborút visel ellened, akkor vedd ostrom alá,

Deut 20,13 és midőn kezedbe adja az Örökkévaló, a te Istened, akkor vágj le minden harcos férfit benne a kard élével;

Deut 20,14 de a nőket, a gyermekeket, a barmot és mindent, ami a városban lesz, egész zsákmányát vedd el prédául magadnak és költsd el ellenségeid zsákmányát, amelyet az Örökkévaló, a te Istened adott neked.

Deut 20,15 Ugyanígy tégy mindazokkal a városokkal, amelyek igen távol vannak tőled, amelyek nem e népek városai közül valók.

Deut 20,16 De ezen népek városaiból, amelyeket az Örökkévaló, a te Istened neked ad birtokul, ne hagyj életben egy lelket sem,

Deut 20,17 hanem vesd őket átok alá: a hittit, az emórit, a kanaánit, a perizzit, a hivvit és a jebúszit, amint parancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened,

Deut 20,18 azért, hogy ne tanítsanak benneteket cselekedni mind az ő undokságaik szerint, amiket végbe vittek az ő isteneiknek; mert vétkeznétek az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen.

Deut 20,19 Midőn hosszú ostrom alatt tartasz egy várost, harcolva ellene, hogy bevedd, ki ne pusztítsd annak élő fáját, fejszét emelve rája, mert arról ehetsz, azért ne vágd ki; talán ember-e a mező fája, hogy az ostromolt erődbe menekülhessen előled?

Deut 20,20 Csak az olyan fát, amelyről tudod, hogy nem gyümölcsfa, azt pusztíthatod és kivághatod, hogy ostromművet építs a város ellen, amely háborút folytat veled, míg el nem esik.

Deut 21,1 Ha holttetemet találnak a földön, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, hogy elfoglaljad, a mezőn fekve és nem tudják, ki ütötte agyon,

Deut 21,2 akkor menjenek ki véneid és bíráid és tegyenek mérést a városokig, amelyek a megölt körül vannak.

Deut 21,3 És midőn meg van a megölthöz legközelebb fekvő város, vegyenek ennek a városnak vénei egy üszőt, amely még nem dolgozott és még nem vont igát.

Deut 21,4 És vezessék le ama város vénei az üszőt egy állandó vizű patak völgyébe, amely nincs felszántva, sem bevetve és szegjék nyakát az üszőnek ott a völgyben,

Deut 21,5 és jöjjenek közelebb a papok, Lévi fiai, mert őket választotta ki az Örökkévaló, a te Istened, hogy szolgálják és hogy áldást adjanak az Örökkévaló nevében és ítéletük szerint legyen minden pör és minden sérelem.

Deut 21,6 És e város összes vénei, akik legközelebb vannak a megölthöz, mossák meg kezüket az üsző fölött, amelynek nyakát szegték a völgyben,

Deut 21,7 és szólaljanak meg és mondják: Kezünk nem ontotta ezt a vért és szemünk nem látta.

Deut 21,8 Adj engesztelést népednek, Izráelnek, amelyet kiváltottál, Örökkévaló, és ne hagyd ártatlan vér bűnét Izráel néped között. Így engesztelést nyernek a vérbűnért.

Deut 21,9 Te pedig írtsd ki az ártatlan vér ontását körödből azáltal, hogy cselekszed, ami helyes az Örökkévaló szemében.