Minden tiszteletet megérdemel az a mintegy 40-50 ember, aki a tegnap esti, szörnyű fagyban is szívügyének érezte, hogy részt vegyen a nyilas gyilkosok által 1945-ben itt lemészárolt áldozatok emlékére szervezett sétán a Városmajorban. A Hegyvidéki Önkormányzat és a Városmajori Katolikus Egyesület által szervezett megemlékezésen jelen volt dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is.
A hírhedt Kun András (Kun páter) által vezetett XII. kerületi nyilasok rettenetes vérengzéseket követtek el 1945 januárjában a Maros utcában, a Városmajor utcában és az Alma utcában.
.jpg)
A Maros utca 16. szám alatti zsidó kórházban nyolcvannégy embert – orvosokat, ápolókat és betegeket – öltek meg; a Városmajor utca 64-66. alatti Bíró Dániel Ortodox Szanatórium és Kórházban százötven ártatlan emberrel végeztek; az Alma utcai zsidó szeretetotthonból nyolcvanegy idős embert tereltek ki a közeli parkba, ahol hidegvérrel lemészárolták őket. Tettük ésszel felfoghatatlan, de az elképzelhetetlen kegyetlenséget tovább súlyosbítja, hogy addigra már elérték a fővárost a felszabadító szovjet csapatok, így a gyilkosok vélhetőleg az utolsó alkalmat használták ki arra, hogy tömeggyilkosságokat kövessenek el az általuk gyűlölt magyar zsidók ellen.
Az Alma utcánál
Az áldozatok emlékére szervezett közös megemlékezést tegnap estére a Hegyvidéki Önkormányzat és a Városmajori Katolikus Egyesület. Az eseményre mintegy 40-50-en gyűltek össze, köztük dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, dr. Verő Tamás főrabbi, Keszler Gábor, a MAOIH elnöke, és Zoltán Gábor író, a városmajori nyilas vérengzéseket feldolgozó, s immár több világnyelven is megjelent Orgia című regény szerzője.
.jpg)
Az emlékséta első helyszíne az Alma utca volt, ahol az egykori szeretetotthon falán a meggyilkoltak emlékére 2015-ben helyeztek el emlékjelet, amelyet Deblinger Eduard, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) akkori elnöke és Ilan Mor, a Zsidó Állam akkori budapesti nagykövete leplezett le. Az Alma utcai zsidó közösség képviseletében Hegedűs Pál mondott megrendítően személyes beszédet.
Az Árkay-Sztéhló házaspár háza előtt
Majd a megemlékezők elsétáltak Sztéhló Lili (1897-1959) festő, iparművész, üvegfestő és férje, Árkay Bertalan (1901-1971) építész, festőművész Városmajor utcai házához, ahol a vészkorszakban – kivételes emberségről és bátorságról tanúságot téve – zsidó gyermekeket bújtattak a pincében. Itt Váradi Zsófia, a Lili és Ruth projekt gazdája, a család leszármazottja emlékezett meg a házaspár hősiességéről.
Vadász Gábor alpolgármester és dr. Grósz Andor Mazsihisz-elnök
Az emlékezők ezután a volt nyilas székház helyén lévő parkolóhoz vonultak, ahol Vadász Gábor alpolgármester beszélt a mai magyar társadalom felelősségéről a kirekesztés, megkülönböztetés, megbélyegzés elleni küzdelemben, majd Bakó Krisztina énekesnő énekelte el a Szól a kakas már című szerzeményt.
Bakó Krisztina énekel
A séta-megemlékezés a II. világháború hegyvidéki áldozatainak emlékművénél fejeződött be, amelyet 2022-ben Pokorni Zoltán akkori polgármester avatott fel. A résztvevők itt mécseseket gyújtottak és elhelyezték az emlékezés köveit.
Mécsesek a 2022-ben állított Emlékkőnél
Az emlékmű mellett álló Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplomban – amelyet az említett Árkay Bertalan tervezett – az ökumenikus imahét megemlékezését tartották Martos Balázs katolikus püspök, Lányi Gábor református lelkész, Keczkó Pál evangélikus püspök és Forgács Alajos plébános vezetésével.

FOTÓK: RITTER DORON