Korszakok és sorsok – Egy lengyel magyar zsidó család megrendítő története

A lengyelországi Nowy Targ-ból Magyarországra vándorolt, lengyelből magyarrá is lett zsidóról, Grünberg Hermannról és a holokauszt során meggyilkolt családjáról emlékezett meg Magyarország lengyelországi főkonzulja, Dr. Gerencsér Tibor, valamint Waldemar Wojtaszek, Nowy Targ polgármester-helyettese és Kárpáti Judit, író, Grünberg Hermann dédunokája 2024. január 27-én, a holokauszt nemzetközi emléknapja alaklámból.

Grünberg Hermann az 1900-as évek legelején, Magyarországra való áttelepedését követően, a Monarchia magyar katonájaként járja meg az olasz frontot, később a budapesti neológ hitközség megbecsült titkára lesz, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában él családjával. A holokausztot egy embermentőnek köszönhetően éli túl, azonban az ‘58-ban újra fellángoló antiszemitizmus elől Kanadába emigrál. Élete jellegzetes, máig sok tanulságot hordozó közép-európai történet.

Hirsch Leib Grünberg, Grünberg Hermann, Hermann Greenberg. Három név, egyazon ember.

S a nevek, az ember mögött; maga a történelem.

Az életét a fenti három, különböző néven – az Osztrák-Magyar Monarchia Galícia tartományában, a már független Magyarországon és Kanadában – leélő, Hirsch Leib Grünbergként, a lengyelországi Bolechowicében született zsidó férfi, valamint a vészkorszak idején meggyilkolt családja előtt tisztelegtek a megemlékezők; Dr. Gerencsér Tibor, Magyarország Köztársasága lengyelországi főkonzulja, Waldemar Wojtaszek, Nowy Targ polgármester-helyettese és a dédunoka, Kárpáti Judit.

Dr. Gerencsér Tibor az esemény kapcsán megjegyezte: „Ma, a holokauszt nemzetközi emléknapján egy mélyen megrendítő személyes történetnek lehetünk tanúi. Kárpáti Judit írónő állampolgári megkeresés útján fordult Magyarország Krakkói Főkonzulátusához, több mint 100 évvel ezelőtt Dél-Lengyelországban született zsidó felmenőinek nyomát keresve. Közreműködésünkkel, a Nowy Targ-i városháza, valamint Karolina Panz szociológus segítségével egy 20. századi lengyel-magyar-zsidó család mindennapjait sikerült feltárni. Örülök, hogy mindehhez hozzájárulhattam, egyúttal megtiszteltetés számomra, hogy megőrizhető az elfeledett Grünberg család emléke”.

„Itt az idő, hogy a világ megismerje a lengyelek, zsidók és más nemzetiségűek nowy targi együttélését, mely sok szempontból gyümölcsözővé tette a helyi társadalmat. Hermann Grünberg megismert útja jó példa arra, hogyan éltek az emberek városunkban és az egész Podhale régióban, a köztük lévő különbözőségek ellenére. Az ő országokat, nemzetiségeket és közösségeket összekötő élete példa lehet valamennyiünk számára és személyesen ösztönzök mindenkit ennek megismerésére!” – mondta Waldemar Wojtaszek, Nowy Targ polgármester-helyettese.

A leszármazott és az őt kísérők meglátogatták a dédapa családjának egykori lakhelyét, melynek felkutatásában Dr. Karolina Panz, a Lengyel Tudományos Akadémia szociológusa, a nowy targi és a lengyelországi zsidóság kutatója volt Kárpáti Judit segítségére. A nowy targ-i zsidó temetőben – zsidó szokásnak megfelelően – köveket helyeztek el a család megölt tagjainak név szerint is emléket állító emlékműnél. A köveket Grünberg Hermann budapesti leszármazottainak sírjairól helyezték át, jelképezve ezzel a korszakokon és megpróbáltatásokon átívelő családi és egyben közép-európai kapcsolatokat.

“Nagyon fontos, hogy felidézzük Nowy Targ zsidó lakosainak nevét és sorsát, akik itt éltek és együtt alkották ezt a helyet. Dacolva azzal, amit a holokauszt elkövetői akartak – kitörölni létezésüket az emlékezetünkből és történelmünkből. Judit elszántsága és hajlandósága, hogy megismerje és szembenézzen dédapja és meggyilkolt szerettei tragikus történetével, figyelemre méltó. Sajnálom, hogy ilyen keveset tudunk dédnagyanyja, Berta sorsáról, aki lányával, Elzával, vejével, Salomon Mellerrel és unokájával, Hermánnal együtt Nowy Targban, a Waksmundzka utcában élt. Ők a holokauszt áldozatai, de az ő nevüket már nem fogják kitörölni – köszönhetően Judit erőfeszítéseinek és a Nowy Targ-i zsidó temetőben elhelyezett kőtábláknak, amelyekre a Popiela Család Központ Alapítvány ‘Emberek, nem számok’ (People, not numbers) projektjének részeként vésték fel őket” – mondta dr. Karolina Panz kutató.

Kárpáti Judit író, újságíró 2023-ban eredt zsidó származású apai családja nyomába és ahogyan sorban szólították meg felmenői, úgy bontakozott ki számára az egyfelől nagyon is tipikus, másfelől egészen rendkívüli közép-európai történet.

„Ez a történet a családom története. Ugyanakkor a célom nem csupán az, hogy a magam számára fessek tiszta képet; szeretném megmutatni másoknak is, mit jelent közép-európai magyar zsidónak lenni, milyen értékeket adott, hozott a zsidóság. Ehhez a családom történetéből merítek és kutatók, könyvek, hiteles dokumentumok segítségével történelmi kontextusba helyezem felmenőim életét. Így érthető, személyes történelmet láttatok, s ezzel szándékom szerint hatással lehetek egymás jobb megértésére és elfogadására. Ez a küldetésem.” – mondta Kárpáti Judit.

A családi szálak az egykori Monarchia területén kanyarognak és rajzolnak regénybe illő fordulatokat, úgy, hogy minden egyes szereplő – azaz családtag – külön kutatómunkát és ezzel járó utazásokat követelt magának. A családtörténet, melyből könyv is születik, a tervek szerint több, hasonló, a magyarországi zsidóság témájába vágó – már előkészületben lévő - kötet követ majd, a szerző saját kiadásában, nemcsak magyar, hanem lengyel és német nyelven is.

A lengyel-magyar zsidóság a Monarchia idején és később is, egészen a holokausztig kiemelt szerepet játszott a lengyel-magyar kulturális és gazdasági kapcsolatokban, összekötve ezzel a két ország társadalmát, erősítve gazdasági és áruforgalmi kapcsolatait. Nagyrészt nekik köszönhetően vált például széles körben ismert, egyben keresett lengyel cikké a tokaji bor is.