Mi lesz egy magyar
zsidó menekültek által nevelt, a szabóműhely hátsó részében lakó, az árvaházat
megjárt, koldusszegény, a fiatalkorú bűnözésbe is belekóstoló fiúból a nagy
háború utáni Amerikában? Filmsztár, az elegancia és a férfiszépség szobra,
Hollywood dúsgzdag ikonja. Anyám, az álmok nem hazudnak.
A testvérér
halálra gázolják az utcán, az anyja skizofrén, kiszámíthatatlan, ha nem kerül
bele a cserkészetbe, alighanem menthetetlenül elkallódik. Aztán a szegény ember
magyar zsidó emigráns gyerekeként, aki iskolai évei kezdetéig csak magyarul
beszél, Amerika védelmezője, katona lesz, majd színész és befut, mert annyira
vonzó, hogy sármja mintegy lekúszik a vászonról, bármilyen produkcióban, ez
nehezíti is színésszé válását. Komoly és komolytalan, nagy és feledhető filmek
hosszú sora kíséri útját Hollywood hercegének, aki, olyan sok magyar zsidó
emigráns gyermekéhez hasonlóan, a világ legmélyéről ér fel a világ tetejére,
saját maga számára is szinte követhetetlen, szédületes gyorsasággal.
A
zseniális Billy Wilder, egy újabb, eredetileg közép-európai zsidó, minden
létező bohózati és zsánerelemet összegyúró mesterművében, ahol a maffia elől
kell menekülni, lánynak is kell öltözni, szerelmesnek is kell lenni,
rivalizálva menekülő sorstársunkkal, Jack Lemonnal együtt egyenesen Marilyn
Monroeba, minden összejön, minden egyszerre, onnantól visszavonhatatlanul ő
Tony Curtis, a bohóc, a lovag, a balek és a szívtipró, ő Hollywood a maga
teljes, kissé hazug, de bátran önmagán röhögő, ellenállhatatlanul profi
előkelőségében, igen, ő Hollywood koldusból királyfivá lett hercege.
Azután is,
mindörökké, pályája felívelő és lefelé tartó időszakaiban egyaránt. Onnantól
már semmi sem számít igazán. Ha, persze, nehéz is viselni mindezt, a sikert, a
kudarcot, a fényt és a nyomorúság emlékét, Tony Curtis azonban ezzel is segít,
a szenvedélybetegségek elleni harcnak is az ikonja lesz.
És azon kívül,
hogy Hollywood immár egyre inkább önmagaként, élő legendaként foglalkoztatja az
idősödő, de továbbra is mindenki szerelmét elnyerő Tony Curtist, neki is lesz
még egy utolsó ügye, az, ami élete második felében mindenkinek. A múlt, az övé
és a család múltja. Magyarország és mi, a magyar zsidók. Arcát, ezt a világ
emlékezetéből kitörölhetetlenül megnyerő arcot adja hazája, szülei hazája,
szülei elhagyott hazája népszerűsítéséhez. És a magyar zsidók, a holokauszt emlékezetének
az életben tartásához. Az emlékfa fémlevelei egyszerre jelképezik az eleven és
a megdermedt életet, az emlékezést. Ezt is neki köszönhetjük.
Már tizenöt éve
nem él Tony Curtis, de eleven kisfiús sármja, halhatatlan és ezt a vonzerőt mi
adtuk a világnak. Legyen áldás az emléke.
2025. június 5-én, csütörtökön 18 órakor Mátészalka – A Fény városa ünnepi műsorral tiszteleg Tony Curtis születésének 100. évfordulója alkalmából a Mátészalkai Zsinagógában. Az esemény során emlékbeszédek, zenei előadások és közös visszaemlékezés várja a résztvevőket, tisztelegve a világhírű színész életműve előtt. Az eseményen Prof. Dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetésge (Mazsihisz) elnöke is megemlékezik a színészlegendáról.
