Mély fájdalommal
tudatjuk, hogy dr. Deutsch Zsuzsa belgyógyász, gerontológus,
a Mazsihisz Szeretetkórház korszakos vezetője méltósággal viselt, hosszú éveken
át tartó betegséget követően hetvenhét éves korában tegnap elhunyt.
Az aktív élete a
Zsidókórházban telt el, negyvenegy éven át dolgozott ott, huszonegy évig
vezette. Minden, ami ott zajlik, még ezentúl hosszú ideig, magán viseli majd az
ő keze nyomát. Fejezet lesz egy vallásos gyógyító intézmény történetében.
Az intézmények,
közösségek, az egyházak is, a megbízhatóság végett jönnek létre. Hogy az egyéni
teljesítmények beépülhessenek és tartóssá legyenek, megmaradjanak, miután a
gyógyítás, tanítás mezei munkása, vagy vezetője távozik. Az intézmény a
személyes munka beépítése, állandóvá tétele. A Szeretetkórház mindennapi
működése, minden változtatás után is, Deutsch Zsuzsa kórháza is lesz.
A
vezetői döntései, továbbá még a személyes figyelme és szeretete, elhivatottsága
jelen lesznek olyan döntésekben, amelyekről senki sem fogja tudni, mi és ki
inspirálta őket. Telnek majd az évek, kevesebbet fogják emlegetni, akiket
tanított és bevezetett a gyógyításba, lassan nyugdíjba mennek maguk is, de a
megoldásai, a szavai, a gesztusai, az elgondolásai továbbélnek majd, mert ők
továbbadják őket, a betegek sokasága által felidézett emlékek így maradnak
tartósak, így lesz a hála jövővé, újabb gondoskodássá.
Korszakot
teremteni egy intézmény életében azt jelenti, továbbadni az életet. Gyógyítónak
lenni tehát a halállal, a felejtéssel szemben.
Deutsch Zsuzsa élete
teljesítménye ez volt.
Ezért lesz minden önzetlensége halhatatlan. Az áldozatos
életek, a segítő életek végső vigaszaként és igazolásaként. Amikor olyan
élettel szembesülnek, mert lezárul éppen előttünk, amely intézmények működését
formálta hitével, segítőkészségével, bennünk is megnőhet a hit, hogy van
értelme élni, van értelme erőfeszítéseket tenni, erőt ad ahhoz, hogy erőt
adjunk mi is másoknak.
Ezért lehet a
szomorúság ellenére is megnyugodnunk ebben az önfeláldozás jutalmaként
megmutatkozó halhatatlanságban. Ezért tudjuk kimondani most, amikor Deutsch
Zsuzsától búcsúzunk, hogy áldott az Igaz Bíró.
A Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetsége osztozik a család gyászában.
Legyen áldás az
emléke!