A Greiner család magyarországi történelme előtt tisztelegtünk

A közelmúltban jelentős pillanatnak lehettünk tanúi a Kozma utcai zsidó temetőben, ahol a Budapesti Zsidó Temetők Barátai Alapítvány által több parcella került már megtisztításra és ezáltal számos sírkő vált megközelíthetővé a temetői munkálatoknak köszönhetően. 

Az eseményen egy különleges mauzóleum felújítását ünnepelhették a jelenlévők. Az Ausztriában élő Nick Greiner hosszú ideig nem tudott zsidó örökségéről, ám amikor feltárták családja múltját, szívügyévé vált a családi sírbolt felújítása, ahol felmenői nyugszanak.

Az eseményen részt vett Mester Tamás , a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke és Kunos Péter , a BZSH-Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) ügyvezető igazgatója is. Nick Greiner és Mester Tamás beszéde után a gyászimát Zucker Immánuel főkántor tolmácsolásában hallgathatták meg a résztvevők. A Budapesti Zsidó Temetők Barátai Alapítvány részéről Michael Perl mondott szívhez szóló beszédet, melyben kifejezte elismerését, és röviden ismertette a Greiner család történetét.

A Greiner család története Emmánuel (Manó) Greinerrel kezdődött, aki 1825-ben született a szlovákiai Turócszentmártonban, 1858-ban vette feleségül Holstein Teréziát, és három fiuk született. A család az 1880-as évek végén Budapestre költözött. Hugó, a középső fiú ügyvéd lett, később azonban ő is bekapcsolódott a családi vállalkozásba, őt pedig fia, Miklós is követte ezen az úton.

Manó és Teréz a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszanak. Lajta Béla építész 1909-ben egy lenyűgöző, a zsidó és a magyar népi stílust ötvöző mauzóleumot épített számukra.

A Greiner családra ezt követően viszontagságos évek vártak. Az első világháború utáni zűrzavar és a fehérterror időszaka arra kényszerítette Hugót és testvérét, hogy áttérjenek a katolikus hitre. Annak ellenére, hogy újjáindították vállalkozásukat, az 1940-es években újabb nehézségekkel kellett szembenézniük. Sándor, a legidősebb testvér 1942-ben halt meg, és a családi mauzóleumban temették el. Hugó szintén ebben az évben hunyt el. Nick (Miklós) 1951-ben Ausztráliába menekült, és Sydneyben sikeres faipari vállalkozást alapított.

A budapesti zsidó temető – a világ legnagyobb zsidó temetője – 77 hektáron terül el, és több mint 300 ezer temetkezést tart számon. Történészetileg is kiemelt jelentőséggel bír, hiszen az 1891-ben megnyitott sírkertben a város terjeszkedése miatt áthelyezett korábbi temetőkben eltemetett személyek földi maradványai is megtalálhatóak.

A Greiner-mauzóleum helyreállítása új fejezetet nyitott az Alapítvány életében. A szecessziós művész, Lajta Béla tervezte gyönyörű, fehér márványból készített sírhelyen természeti képeket formázó vésett motívumokat fedezhetünk fel, míg az emléktábla svéd fekete gránitból készült. A mauzóleumok atipikusak egy zsidó temetőben, de a nagyobb városok – Budapest, Bécs és Berlin – asszimilált közösségeiben mégis számos példát találunk. Ezek az építmények erősen szabályozott kereteknek kellett, hogy megfeleljenek. Míg a keresztény síremlékeken domborművekbe vésett angyalok voltak, hogy elkerüljék az emberi alakok vésését, ezen a síremléken gyászban, lehajtott fejjel álló madárfajtákat találunk. A szomorúfűz, amely a korszak sok zsidó sírkövén megtalálható, itt is szerepel, de inkább magyaros, népies stílusban.

A közelmúltban megtartott esemény nem csupán a Greiner család magyarországi történelme előtt tisztelgett, hanem kifejezte a közösség és az emlékezés szellemének erejét is, ami lehetővé teszi, hogy megidézzük a múltat, és méltó állapotban gondozzuk az itt maradt örökséget.