Tudástár: Virtuálisan is bejárható a bajai és a karcagi zsinagóga

A Mazsihisz.hu Kultúrkincs című aloldalán a virtuálisan is bejárható zsinagógák sorába a napokban felkerült a bajai és a karcagi zsinagóga is, azaz immár mindkét épület bejárható a legmoderebb háromdimenziós technikával. (A Kultúrkincs Tudástárát a honlapunk jobb szélén lévő négy „csempe" egyikére kattintva érhetik el.) 

Mint 2022 elején beszámoltunk róla:  a Cödoko Alapítvány és a Mazsihisz (a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával) közösen dolgozott ki egy projektet, amelynek keretében háromdimenziós technikával bejárható zsinagógák, innovatív adománygyűjtő felület, zsidó örökségtár, kulturális tudáskincs és számos pedagógiai segédlet került föl a Mazsihisz honlapjára. 

A Kultúrkincsek című blokkban a legmodernebb háromdimenziós fényképezési technikával olyan platform érhető el, ahol belülről is megcsodálhatjuk a zsinagógákat, sőt, az adott információs pontokon hasznos ismeretanyagot is kapunk. A projekt ötletgazdája és vezetője a Cödoko Alapítvány elnöke, Horváth József volt. 

Az aloldalon – több hónapos előkészítő munka eredményeként – a bajai és a karcagi zsinagóga is bejárható, így ebben a blokkban összesen már 12 zsinagógát nézhetünk meg virtuálisan. A platform tablet- és mobilbarát, de a legjobb kép nagyképernyőn érvényesül igazán.

A Bács-Kiskun vármegyei Baja városában 1845-ben épült fel a zsinagóga, amelyet a vészkorszakig nagyon sok helyi zsidó lakos látogatott. A helyi zsidóság nagy részét a magyar állam a vészkorszakban deportálta, a haláltáborokból csak kevesen tértek vissza. Mivel a töredékszámban megmaradt bajai zsidóság az 1970-es évek közepén már nem tudta fenntartani a leromlott állapotú épületet, azt átadták Baja városának azzal a fetétellel, hogy eredeti formájában újítják fel. A város 1982-ben megvásárolta a zsinagógát, majd a felújítás után az Ady Endre Városi Könyvtárat helyezték el itt. 

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Karcagon 1848-ban kezdtek megtelepedni a zsidó lakosok. A Karcagi Zsidó Hitközség 1855-ben alakult meg, az első karcagi rabbi Hirsch (Friss) Márk volt, aki 1859-ben a tiszabői rabbiszéket foglalta el. Utóda 1869-től Schüch Salamon lett, aki  48 éven át, 1917-ig szolgált itt. A zsinagógát Blaum Bolgár tervei alapján építették 1898-99-ben. A vészkorszak előtt Karcagon mintegy 800 fős zsidó közösség élt, a holokauszt pusztítása miatt a városban ma már csak néhány zsidó család él. Jó barangolást kívánunk ebben a két épületben!

(Címlapkép: a karcagi zsinagógát bemutató virtuális túra kezdőképe)