11.22. 15:42, kimenete: 11.23. 16:50 
A második ülését tartotta tegnap Brüsszelben az az európai uniós munkacsoport, amelyet az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a zsidó közösségi élet támogatásáról szóló EU-stratégia végrehajtására jött létre. A munkacsoport ülésén a magyar zsidó közösséget Horváth József, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke, míg a magyar kormányt Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár képviselte.
Az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a zsidó közösségi élet támogatásáról szóló európai uniós stratégia végrehajtására létrehozott munkacsoportban minden EU-tagországot két személy képvisel. Ennek szellemében a tegnapi megbeszélésen Magyarország részéről a zsidó közösség képviseletében Horváth József, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke volt jelen, míg a magyar kormány részéről Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár vett részt a munkában.
Közös szelfi az ülésen: Horváth József és Szalay-Bobrovniczky Vince
A munkacsoport ülését Katharina von Schnurbein, az Európai Bizottság antiszemitizmus ellen küzdő, a zsidó közösségi élet támogatására létrejött bizottságának koordinátora vezette.
A tanácskozáson az első napirend az ukrajnai háborúban az oroszok által használt antiszemita narratíva és félretájékoztatás bemutatása volt adatelemzésekkel alátámasztva, míg a második napirend keretében az európai uniós tagállamok és a zsidó közösségek képviselői beszéltek a hazájukban alkalmazott stratégiákról és a egyéb akciókról.
Ez utóbbi napirend keretében Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár kifejtette, hogy Magyarországon immár törvényileg szabályozott bűncselekmény a gyűlöletbeszéd, a jövő generációjának nevelése szempontjából pedig kiemelten fontosak a hazai iskolákban a holokausztról való megemlékezések. Szalay-Bobrovniczky Vince hangsúlyozta: a magyar kormány támogatja a magyarországi zsidó közösségeket.
Horváth József Mazsihisz-alelnök a beszédében kiemelte: örvendetes, hogy Magyarország minden nemzetközi fórumon támogatja Izraelt, s fontos az is, hogy a jelentősebb zsidó ünnepeken és megemlékezéseken jelen vannak a magyar kormány képviselői. Hozzátette: Magyarországon az elmúlt években fizikai atrocitás nem érte a magyar zsidókat, ugyanakkor aggasztó, hogy egy friss felmérés szerint a magyar társadalom mintegy 36 százaléka bizonyos mértékben antiszemita.
Horváth József beszélt arról is, hogy vannak olyan nyitott kérdések, amelyek szélesebb társadalmi diskurzust igényelnek, ezek között említette meg a magyar állam felelősségét a holokausztban. A Mazsihisz-alelnök leszögezte: „mi határozottan azon az állásponton vagyunk, hogy a 600 ezer magyar zsidó meggyilkolásáért felelős az akkori kormány, míg a mai magyar kormány leginkább a német megszálláshoz köti ezt a felelősséget”.
Csoportkép az ülés után (Forrás: Katharina von Schnurbein)
A megvitatást igénylő nyitott kérdések között említette azt is, hogy míg a magyarországi zsidó szervezeteknek korábban volt véleményezési lehetősége az iskolai tananyagnak a zsidósággal és a holokauszttal kapcsolatos vonatkozásairól, jelenleg azonban erre nincs mód. Hozzátette: a Mazsihisz álláspontja szerint a magyar zsidó szervezeteknek újra meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy a készülő iskolai tananyagról az említett aspektusból előzetesen véleményt mondhassanak.
