Bóka János: Az EU Izrael-ellenes politikája Európa szerepét gyengíti a Közel-Keleten

Izrael kritikusai szándékosan használnak antiszemitizmus határát súroló nyelvet – állítja Bóka János, aki egyben antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős megbízott is Jeruzsálem egyik legközelebbi európai szövetségesénél.

Az Izrael-ellenes politika követése Európa jelentőségét csökkenti a Közel-Keleten – nyilatkozta Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere a The Times of Israelnek.

Bóka pozíciója a budapesti kormányban központi szerepet biztosít számára abban, hogy felügyelje azt, amit Jeruzsálem a nemzetközi nyomás elleni legfontosabb védelemnek tart, hiszen Magyarország azon kevés országok egyike a 27 tagú blokkban, amelyekről ismert, hogy megakadályozzák az Izraelre vonatkozó szankciók vagy egyéb büntetések bevezetését.

Ötnapos izraeli látogatása során Bóka, aki egyben Magyarország antiszemitizmusért felelős megbízottja is, azt állította, hogy az Izrael iránti növekvő európai kritika nagyrészt a belpolitika által táplált, és elhárította azokat a vádakat miszerint kormánya az antiszemitizmus témáját politikai haszonszerzésre használta volna.

„Ha az Európai Unió továbbra is szerepet akar játszani a régióban, akkor stratégiai és konstruktív kapcsolatot kell ápolnia Izrael állammal” – mondta Bóka a múlt héten a Jad Vashem-ben tett látogatásakor.

Egy férfi egy épületen lévő matricánál sétál el egy palesztinbarát tüntetésen Brüsszelben, 2024. január 21-én. (AP/Geert Vanden Wijngaert)

Bóka látogatása során találkozott Amir Ohana Knesszet-elnökkel, Amichai Chikli diaszpóraügyi miniszterrel, Sharren Haskel külügyminiszter-helyettessel és Miri Regev közlekedési miniszterrel is.

Látogatása néhány héttel azután történt, hogy az Izrael-ellenes hangulat a kontinensen csúcspontjára ért, a hivatalos szövetségesek fegyverembargót vezettek be, és egyre erőteljesebbé válnak az ország elszigetelésére és pária-állammá való minősítésére irányuló törekvések, ami veszélybe sodorja Izrael és a legnagyobb gazdasági partnere közötti kereskedelmet.

Szeptemberben az Európai Bizottság hivatalosan ismertette javaslatát az izraeli szélsőjobboldali miniszterekkel szembeni szankciókról és az Európai Unió Izraellel kötött társulási megállapodásának részleges felfüggesztéséről. A szankciókat nem hagyták jóvá, és a gázai tűzszünet miatt a kezdeményezést jegelték.

Egymást érik a a palesztinbarát, Izrael-ellenes tüntetések az európai nagyvárosokban a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása óta. Egyre több hang szólal fel Izrael kizárása mellett egyes sport- és kulturális rendezvényekről. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szeptemberben, miután tüntetők megzavarták a spanyol Vuelta kerékpárversenyt, kijelentette, hogy Izraelt ki kell zárni a versenyből, amíg a gázai „barbárság” véget nem ér. Egyes országok azzal is fenyegetőznek, hogy bojkottálják az Eurovíziós Dalfesztivált – amely Izraelben és Európában rendkívül népszerű –, ha Izrael részt vehet a versenyen.

Bóka azzal érvelt, hogy Izrael európai kritikusai szándékosan használnak antiszemita hangvételű kifejezéseket.

„Még a politikai szereplők is olyan nyelvet használnak, amely látszólag Izrael- és cionizmusellenes, de nagyon tudatosan egyensúlyoznak az antiszemitizmus határán” – mondta. „Úgy gondolom, hogy nagyon tudatosan használnak olyan terminológiát, amely mindkét irányban értelmezhető.”

„Például amikor azt mondják, hogy a folyótól a tengerig, ez nyilvánvalóan olyan területet jelent, ahol nincs helye zsidó közösségeknek vagy zsidó államnak” – folytatta Bóka. „Úgy gondolom, hogy nagyon tudatosan használják ezt a terminológiát, azért hogy ezzel a hangulattal játszanak.”

Gideon Sa’ar külügyminiszter találkozik európai kollégáival Brüsszelben, 2025. február 24-én. (Shalev Man/Külügyminisztérium)

Magyarország Izrael egyik legközelebbi szövetségese az Európai Unióban. Orbán Viktor miniszterelnök utasította a rendőrséget, hogy tiltsák be a palesztinbarát, Izrael-ellenes tüntetéseket, miután a Hamász 2023. október 7-én mészárlást hajtott végre Izraelben, kiváltva ezzel a Gázában jelenleg is folyó háborút.

De nem Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely ellenzi a nyugat- és észak-európai országok egyre ellenségesebb hozzáállását Izraelhez. Benjamin Netanjahu miniszterelnök az elmúlt tíz évben olyan közép- és kelet-európai országokból álló csoportot hozott létre, akikre számítani lehet, hogy megakadályozzák az Izrael-ellenes törekvéseket Brüsszelben. A csoport tagsága az idők folyamán változott, például Lengyelország kilépett belőle, de Magyarország továbbra is tagja maradt.

„Az állandó szereplők Magyarország, Csehország, időnként Ausztria, Románia, és nagyon szorosan együttműködünk Németországgal is” – mondta Bóka. „Olaszországot is a hasonló gondolkodású országok közé sorolnám.”

Magyarország még e csoporton belül is kiemelkedett azzal, hogy hajlandó volt szembeszállni az európai többség álláspontjával, többek között Izrael ügyében is. Júliusban a Nemzetközi Büntetőbíróság bírói testülete jelentette Magyarországot a bíróság felügyeleti szervezetének, mert nem tartóztatták le Netanjahut, amikor áprilisban Budapestre látogatott, és kijelentették, hogy e lépés aláássa a bíróság abbéli képességét, hogy a gyanúsítottakat törvényszék elé állítsa. Az izraeli vezetőt Orbán Viktor vörös szőnyegen fogadta.

Emmanuel Macron francia elnök beszédet tart az ENSZ székházában, 2025. szeptember 22-én, hétfőn, az ENSZ-ben tartott, nagy horderejű találkozón, amelynek célja az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásának támogatása volt. (AP Photo/Angelina Katsanis)

Bóka azzal érvelt, hogy sok EU-tagállam belpolitikai okokból képvisel ellenséges álláspontot Izraellel szemben. Izraeli magas rangú tisztviselők hasonló vádakat fogalmaztak meg szeptemberben, amikor a nyugati országok sorra ismerték el a palesztin államot. A miniszter szerint Emmanuel Macron francia elnök döntése, hogy globális kampányt indít a palesztin állam elismerése érdekében, „annak a kísérletnek a része volt, amellyel a francia elnök népszerűségét igyekezett növelni azáltal, hogy egy számára fontos politikai közönséghez próbált szólni.”

A kommunista Magyarország az 1980-as években elismerte a palesztin államot, és Budapesten palesztin nagykövetség működik. Bóka azonban hangsúlyozta, hogy Magyarország nem ismeri el teljes mértékben a palesztin államot: „A Palesztin Hatóságot ismerjük el a palesztin nép önrendelkezési jogának gyakorlása tekintetében. Úgy gondolom, hogy a nyilatkozatunkat úgy lehet értelmezni, hogy elismerjük a Palesztin Hatóságot, de nem feltétlenül a Palesztin Államot.”

Bóka szerint a palesztin ügy iránti támogatás növekedésének egyik fő tényezője az európai országokba érkező muszlim bevándorlók, ami szerinte a kontinens civilizációjának „alappilléreit” fenyegeti.

„Ha Észak-Afrikából és a Közel-Keletről tömeges és ellenőrizhetetlen illegális migráció indul, az szükségszerűen megváltoztatja a társadalom szerkezetét” – érvelt.

A demográfiai változásokat „civilizációs konfliktusnak” nevezte, amelynek súlyos következményei lehetnek a zsidókra nézve.

„Azok, akik támogatják az európai civilizációt és kultúrát, amelyről tudjuk, hogy zsidó-keresztény gyökerekre épül, vagy a zsidó-keresztény hagyományokban gyökerezik” – mondta Bóka –, „akkor erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy ez a folyamat ne eredményezzen egy olyan Európát, amely már nem befogadó környezet a zsidó közösségek számára.”

A miniszter egyik nagyszülője zsidó volt, és aktív tagja volt a Bnei Akiva vallásos cionista ifjúsági mozgalomnak, amelynek tagjaként az 1990-es években kétszer járt Izraelben. A mostani izraeli útja pedig a negyedik volt.

A Rágalmazásellenes Liga (Anti-Defamation League) 2023-as kutatása szerint a magyarok 37 százaléka antiszemita nézeteket vall, ami a 10 vizsgált ország közül a legmagasabb arány. Magát Orbánt is azzal vádolták, hogy politikai kampányaiban antiszemita sztereotípiákat használ, és bírálat érte azért, mert dicsérte Horthy Miklóst, aki a második világháború idején a nácikkal kollaborált.

2025. április 2-án izraeli és magyar zászlók lobognak Magyarország legrégebbi hídján, a budapesti Széchenyi Lánchídon. (Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP)

„Természetesen Magyarországon is létezik antiszemitizmus” – ismerte el Bóka. „Vannak antiszemita megközelítések, vannak antiszemita érzések, vannak antiszemita egyének.”

Az a fontos, hogy a kormány hogyan reagál az antiszemitizmusra – mondta.

„Magyarországon nincs politikai antiszemitizmus” – mondta Bóka. „Magyarországon megnöveltük az antiszemitizmus politikai árát, és jelentősen csökkentettük a politikai antiszemitizmus közbeszédben való alkalmazásának előnyeit. Zéró toleranciát alkalmazunk az antiszemitizmus iránt.”

Orbán zéró toleranciát alkalmazó politikája az antiszemitizmus ellen nemrégiben azt eredményezte, hogy Magyarország megtagadta a provokatív ír rapcsoport, a Kneecap belépését az országba és fellépését egy zenei fesztiválon, azzal vádolva a zenekart, hogy „antiszemita gyűlöletbeszédet” folytat. Áprilisban Netanjahu is dicsérte Orbánt „az antiszemitizmus elleni nagyon bátor álláspontjáért”. Hozzátette, hogy Orbán nemcsak biztonságot nyújt a helyi zsidó közösségnek, hanem azt is lehetővé teszi számukra, hogy zsidó életet éljenek.

Az Orbánra irányuló kritika nagy része az amerikai milliárdos Soros Györggyel kapcsolatos ellenszenve körül forog, miután rendszeresen azzal vádolja az Egyesült Államokban élő filantrópot, hogy bevándorlás- és menekültbarát civil szervezeteket pénzügyileg támogatva irányítja a migránsok Európába áramlását. A kormány szerint a Soros által támogatott csoportok beavatkoznak Magyarország belügyeibe, és végső céljuk a keményvonalas Orbán megbuktatása. 2017-ben Izrael magyarországi nagykövete hevesen bírálta a kormány által vezetett Soros-ellenes kampányt, amiért „gyűlöletet szít”, és azt sugallta, hogy ez a holokausztra emlékét idézi fel.

A jeruzsálemi külügyminisztérium azonban később visszavonta a nyilatkozatot, mondván, hogy Soros „folyamatosan aláássa Izrael demokratikusan megválasztott kormányait azzal, hogy olyan szervezeteket finanszíroz, amelyek rágalmazzák a zsidó államot, és megtagadják tőle az önvédelem jogát”.

Bóka hivatkozott egy magyar közvélemény-kutatásra, amely szerint az ország zsidó lakosságának többsége nem tartja antiszemitának a Soros elleni kampányt.

„Ha Soros György úgy dönt, hogy részt vesz a politikai életben, akkor a politikai viták részévé válik, és így legitim célpontja lehet a politikai kritikának” – érvelt.

Forrás: The Times of Israel
Címlapkép: Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere, Bóka János beszélget a The Times of Israel újságírójával, 2025. október 30. (Patricia Bodnar jóvoltából).