Radnóti Zoltán főrabbi: Több ez, mint háború – szavak, rakéták és az igazság ára

– Magyarként, zsidóként és rabbiként 2023. október 7. óta írom és mondom, hogy a Hámász, a Hezbollah, a jemeni hútik és maga Irán NEM Izrael problémája. Izrael megvédi magát. Látható, hogy ezek a szervezetek szinte korlátlan élőeszközöket tudnak mozgósítani a regionális agresszió érdekében. És ezen eszme és aktivitás középpontjában ott áll Irán. A céljuk megroppantani a nyugati szövetségi rendszert – írja Radnóti Zoltán főrabbi, a Budapesti Rabbiság igazgatója az Öt.hu portálon ma megjelent cikkében.

Láttuk, hallottuk, átéltük, hogy az izraeli–iráni konfliktus az elmúlt hetekben új szintre lépett. A rakétatámadás, a válaszcsapás, a válaszcsapás a válaszcsapásra, közben permanens kommunikációs háború és fenyegetések.

Ez nem pusztán két ország katonai összecsapása – hanem sokkal több. Az „ügy” nem regionális, hanem immáron globális jelentőségű, hiszen milliók és milliók szólnak bele, kommentelnek híreket, szítanak gyűlöletet vagy remélik a békét, ám ettől függetlenül mégis távolságtartóan szemlélik a történéseket, hiszen ez „csak” a Közel-Kelet, mi meg Európa vagyunk.

Magyarként, zsidóként és rabbiként 2023. október 7. óta írom és mondom, hogy a Hámász, a Hezbollah, a jemeni hútik és maga Irán NEM Izrael problémája. Izrael megvédi magát. 

Ami a legfőbb nehézség, hogy a síita teokrácia évek óta tudatosan destabilizálja a térséget; politikailag támogatja és felfegyverzi a fentebbi terrorszervezeteket, közben nyíltan fenyegeti Szaúd-Arábiát vagy a Perzsa-öböl államait.

Izraelt meg – nemes egyszerűséggel – a tengerbe akarja szorítani és szoríttatni a csatlósaival. Ha ebben kételkednénk, csak idézzük fel a jelszavukat: „From the river to the sea, Palestine will be free.” A Jordán folyótól a tengerig tartó Palesztináról álmodnak.

Ám térjünk vissza a valóságba, majd tekintsünk rá erre az iráni tervre – a józan ész logikája mentén minden aktivitásuk világos lesz: a céljuk megroppantani a nyugati szövetségi rendszert, majd egy alternatív hatalmi centrumot létrehozni, ahol a politikai lojalitás már nem a szabadság és az emberi jogok, hanem a félelem és a túlélési ösztön alapján működik.

És Izrael ebben a környezetben él. Védekezik. Túlél. Mivel nincs más választása.

Az elmúlt bő két évben rengetegszer írtam le, posztban, kommentben, chatben, hogy nekünk – európai fejjel és gondolkodásmóddal – szinte lehetetlen megérteni, hogy az iráni és a proxyjai által végrehajtott támadások mögött egy olyan politikai és etikai rendszer áll, amely semmiféle felelősséget nem vállal saját népéért. Ahol az emberélet csak eszköz egy általuk hitt és vallott magasztosabb cél érdekében. A kórházakba és iskolákba állított rakétakilövő silók és alagútlejáratok mutatják, hogy mindenki feláldozható.

Az ő olvasatukban mindenki lehet hős és szent mártír. Semmi mást nem kell tenni érte, mint meghalni a rendszerért.

Látható, hogy ezek a szervezetek szinte korlátlan élőeszközöket tudnak mozgósítani a regionális agresszió érdekében. És ezen eszme és aktivitás középpontjában ott áll Irán.

Bár egyikőnk sem próféta vagy prófétafi, de borítékolható, hogy ha egy ilyen állam atomfegyverhez jut, akkor az nemcsak Jeruzsálemre, Tel-Avivra, hanem Athénra, Bécsre, Budapestre, Párizsra, sőt New Yorkra is veszélyt jelent. Az egyszemélyi vezetésű rendszerek felett nincs valós kontroll.

Radnóti Zoltán Több ez, mint háború – szavak, rakéták és az igazság ára című cikkét teljes terjedemében az Öt.hu portálon olvashatják el.