Dalok és anekdoták Seress Rezsőről – Fesztbaum Béla járt Nagykanizsán

Seress Rezső élete elevenedett meg szerdán este a Nagykanizsai Zsidó Hitközség rendezvényén. A tragikus sorsú zeneszerző-zongorista dalait és élettörténetét Fesztbaum Béla, Jászai Mari-díjas színész elevenítette fel a közönségnek – számolt be az eseményről a kanizsamediahaz.hu internetes oldal.

A 20. század egyik legnagyobb hatású dalszerzője volt Seress Rezső, aki számos ma is népszerű slágert írt alkotói pályafutása során. Fesztbaum Béla egy évtizede járja az országot a zongorista életét bemutató estjével, ahol Seress dalain és a kor anekdotáin keresztül szólítja meg a közönséget. A színész szerint Seress Rezső élete egy jellegzetesen magyar és pesti történet, a dalai pedig pont azért örökérvényűek, mert képesek a mindennapi érzéseket maximálisan megjeleníteni.

- Nagyon kedvelem Seress Rezsőben azt, hogy képzetlen bárzongoristaként érezte maga mögött, maga mellett és maga körül a kort, amiben élt és alkotott. És abban nagyon érvényesen meg tudott szólalni, emberi és érvényes hangon, egyszerre szórakoztató módon, egy szórakoztató bárzongorista vagy kocsmazongorista módján sok humorral és szellemességgel, másfelől pedig nagyon sok lírával, igazi szívhangokkal és mély tartalommal – mondta el Fesztbaum Béla színész. 

A mostani előadás a Zsidó Kultúra Európai Napjához is kapcsolódott. A hitközség tagjainak célja, hogy a különböző rendezvényeikkel felhívják a figyelmet arra, hogy a zsidóság az egyetemes magyar kultúrában is mennyire meghatározó szerepet játszott.

- Ezek nagyrésze nyitott rendezvény és mindegyiket azzal a céllal tartottuk, rendeztük, hogy minél többen megismerjék a zsidó kultúrát, Nagykanizsa zsidó örökségét, hagyományainkat és maradjon itt valami ebben a városban a zsidóságról. Tudjanak róla minél többen – árulta el Lévai Ibolya, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség alelnöke.

A programra megtelt a hitközség épületének terme. Az est során olyan örökzöldek csendültek fel Fesztbaum Béla tolmácsolásában, mint a leghíresebb magyar dalnak tartott „Szomorú vasárnap”, az előadás címét adó „Szeressük egymást gyerekek” vagy a „Fizetek főúr!”.

K.T.