91 éves korában elhunyt Quincy Jones, a 20. század meghatározó slágereinek producere

Jones számos művésszel dolgozott együtt, Michael Jacksontól Frank Sinatráig; feleségül vette Peggy Lipton zsidó színésznőt, lánya, Rashida pedig a „The Office” és a „Parks and Rec” sorozatban szerepelt.

Quincy Jones, a sokoldalú zenei titán öröksége Michael Jackson történelmi jelentőségű „Thriller” albumának produceri munkáitól kezdve a díjnyertes film- és televíziós zenék megírásán át Frank Sinatra, Ray Charles és több száz más előadóművésszel való együttműködésig terjedt.

Jones publicistája, Arnold Robinson szerint vasárnap este halt meg Los Angeles Bel Air városrészében lévő otthonában, családja körében.

„Ma este erős, de megtört szívvel kell megosztanunk a hírt, hogy édesapánk és testvérünk, Quincy Jones elhunyt” – áll a család közleményében. „És bár ez hihetetlen veszteség a családunk számára, ünnepeljük azt a nagyszerű életet, amit élt, és tudjuk, hogy soha nem lesz még egy olyan, mint ő”.

Jones a chicagói South Side-i bandák világából a showbiznisz csúcsára emelkedett, az első fekete személy, aki vezető szerephez jutott Hollywoodban. Rendkívül széles zenei palettán mutatta meg magát, amely az amerikai ritmus és dal leggazdagabb pillanatait tartalmazza.

Ezen a 2012. január 20-i fotón a színésznő, Rashida Jones, középen, apjával, Quincy Jonesszal, balról és anyjával, Peggy Liptonnal, jobbra a „Celeste és Jesse örökké” premierjén a 2012-es Sundance Filmfesztiválon Parkban. City, Utah. (AP Photo/Danny Moloshok)

Évekig nem lehetett olyan zenekedvelőt találni, akinek ne lett volna legalább egy olyan lemeze, amelyen az ő neve szerepel, vagy olyan vezetőt a szórakoztatóiparban és azon túl, akinek ne lett volna valamilyen kapcsolata vele.

1974-ben Jones feleségül vette Peggy Lipton zsidó színésznőt, akitől két lányuk született, mielőtt 1989-ben elváltak. Az egyik lányuk, Rashida Jones az amerikai „The Office” és „Parks and Recreation” című szitkomokban vált híressé.

Jones elnökök és külföldi vezetők, filmsztárok és zenészek, filantrópok és üzleti vezetők társaságában mutatkozott. Turnézott Count Basie-vel és Lionel Hamptonnal, lemezeket hangszerelt Sinatra és Ella Fitzgerald számára, ő komponálta a „Roots” és az „In the Heat of the Night” filmzenéjét, ő szervezte Bill Clinton akkori amerikai elnök első beiktatási ünnepségét, és ő felügyelte a „We Are the World” című, az afrikai éhínség enyhítését célzó 1985-ös jótékonysági lemez, a „We Are the World” sztárfelvételét.

Lionel Richie, aki a „We Are the World” társszerzője és a közreműködő énekesek között volt, Jones-t „mesteri hangszerelőnek” nevezte.

Music producer Quincy Jones poses for a portrait to promote his documentary "Quincy" during the Toronto Film Festival on September 7, 2018, in Toronto, Canada. (Chris Pizzello/Invision/AP)

Egy olyan karrierben, amely akkor kezdődött, amikor a lemezeket még 78-as fordulatszámú bakelitlemezeken játszották, a legnagyobb elismerést valószínűleg a Jacksonnal közös produkciói érdemlik ki: az „Off the Wall”, a „Thriller” és a „Bad” olyan albumok voltak, amelyek stílusukban és vonzerejükben univerzális népszerűségre tettek szert. Jones sokoldalúsága és fantáziája segített beindítani Jackson kirobbanó tehetségét, ahogyan gyermeksztárból a „Pop királyává” vált. Az olyan klasszikus számokon keresztül, mint a „Billie Jean” és a „Don't Stop 'Til You Get Enough”, Jones és Jackson globális hangzásvilágot formáltak a diszkó, a funk, a rock, a pop, az R&B, a jazz és az afrikai énekekből. A „Thriller” legemlékezetesebb részletei Jones-tól származnak, aki felkérte Eddie Van Halent egy gitárszólóhoz a műfaji keveredést hozó „Beat It”-ben, és Vincent Price-t is bevonták egy hátborzongató szinkronhanghoz a címadó dalban.

A „Thriller” csak 1983-ban több mint 20 millió példányban kelt el, és többek között az Eagles „Greatest Hits 1971-1975” című albumával versenyez minden idők legkelendőbb albumaként.

„Ha egy album nem megy jól, mindenki azt mondja, hogy 'a producerek hibája volt'; ha tehát jól megy, akkor az is a te 'hibád' kell legyen” – mondta Jones a Library of Congressnek adott interjújában 2016-ban.

„A számok nem csak úgy hirtelen jelennek meg. A producernek rendelkeznie kell a készséggel, a tapasztalattal és a képességgel, hogy a víziót a befejezésig vezesse”.

Rashida Jones (balra) és apja, Quincy Jones részt vesz a Common 5. éves Toast to the Arts rendezvényén Ysabelben 2019. február 22-én, West Hollywoodban, Kaliforniában. (Arnold Turner / Getty Images az AFP-n keresztül)

Kitüntetéseinek és díjainak listája 18 oldalt tölt meg a 2001-es „Q” című önéletrajzi könyvében, beleértve az akkori 27 Grammy-díjat (most 28), egy tiszteletbeli Oscar-díjat (most kettő) és egy Emmy-díjat a „Roots”-ért. Emellett megkapta a francia Becsület Légióját, az Olasz Köztársaság Rudolph Valentino-díját és a Kennedy Center elismerését az amerikai kultúrához való hozzájárulásáért. 1990-ben dokumentumfilmet forgattak róla, a Listen Up: The Lives of Quincy Jones” című dokumentumfilm és egy 2018-as film, amelyet lánya, Rashida készített. Emlékiratai bestseller-szerzővé tették.

A Times of Israel cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla