75 éve történt: megkezdődtek a nürnbergi perek

2020. November 20. / 12:13


75 éve történt: megkezdődtek a nürnbergi perek

A 2. világháború után Nürnbergben Nemzetközi Katonai Törvényszék alakult az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió képviselőiből a hitleri Németország vezetői és szervezetei által elkövetett cselekmények elbírálására.

Hetvenöt éve, 1945. november 20-án vette kezdetét a Nemzetközi Katonai Törvényszéken a náci Németország háborús bűnökkel vádolt 24 vezetőjének pere. A németországi Nürnbergben tartott 13 per célja a náci háborús bűnösök bíróság elé állítása és elítélése volt. A vádlottak közt ott voltak a náci párt hivatalnokai, magasrangú tisztek, iparmágnások, jogászok és orvosok.

A Törvényszék hatásköre az 1945. augusztus 8-i londoni egyezményen alapult, amelyet a négy nagyhatalom írt alá, s amely azon fontosabb tengelyhatalmi háborús bűnösök pereinek lefolytatását célozta, akiknek a bűncselekményei nem kapcsolhatók egyetlen országhoz, illetve földrajzi helyhez. Később további 19 nemzet fogadta el az egyezmény rendelkezéseit.

A vádirat négy vádpontot tartalmazott: 

1.) béke elleni bűncselekmények – agresszív háború előkészítése, megindítása és folytatása nemzetközi egyezmények és megállapodások megsértésével; 

2.) emberiség elleni bűncselekmények – kivégzés, deportálás és népirtás ;

3.) háborús bűncselekmények – a háborús szabályok megsértése; 

4.) közös terv vagy összeesküvés az előző három vádpontban felsorolt bűncselekmények elkövetésére. 

A bíróság felhatalmazást kapott arra, hogy bármely egyént bűnösnek nyilvánítson a fenti 1-3. vádpontokban, valamint bármely csoportot vagy szervezetet háborús bűnösnek minősítsen. A testület a négy nagyhatalom által delegált egy-egy tagból, valamint egy-egy helyettesből állt. Az ügyészek is a négy aláíró országot képviselték. 

Az első ülés Berlinben 1945. október 18-án volt, majd 1945. november 20-tól minden tárgyalást Nürnbergben, az Igazságügyi Palotában tartottak a brit Lord Geoffrey Lawrence elnökletével. 24 korábbi náci vezetőt vádoltak háborús bűncselekmények elkövetésével, különféle szervezeteket pedig azzal, hogy jellegüket tekintve háborús bűnösök. 

A bíróság 250 tanút hallgatott meg és több mint negyedmillió, esküvel megerősített írásbeli tanúvallomást dolgozott fel. Elutasította a védelem azon állítását, hogy háborús bűnöket csak államok követhetnek el, s megállapította, hogy a bűncselekményeket emberek hajtják végre, ezért felelősségre is vonhatók. Elutasították azt az érvelést is, hogy a per és a döntés „ex post facto" történt, vagyis a tetteket az elkövetés után nyilvánították volna bűncselekménynek. A bíróság szerint az ilyen cselekményeket a 2. világháború előtt is jogellenesnek tekintették. 216 bírósági ülés után 1946. október 1-jén 22 vádlott felett hirdettek ítéletet. (Robert Ley öngyilkos lett a börtönben, Gustav Krupp von Bolhen und Halbach ellen pedig szellemi és fizikai állapota miatt az eljárást megszüntették.) 

Három vádlottat felmentettek (Hjalmar Schacht, Franz von Papen és Hans Fritzsch), négyen (Karl Dönitz, Baldur von Schirach, Albert Speer és Konstantin von Neurath) 10-20 év közti börtönbüntetést kaptak. Hármat: Rudolf Hesst, Walter Funkot és Erich Readert életfogytiglanra, tizenkettőt: Hans Frankot, Wilhelm Fricket, Julius Streichert, Alfred Rosenberget, Ernst Kaltenbrunnert, Joachim von Ribbentroppot, Fritz Sauckelt, Alfred Jodlt, Wilhelm Keitelt és Arthur Seyss-Inquartot és Hermann Göringet, továbbá távollétében Martin Bormannt halálra ítélték. Göring a kivégzés előtt öngyilkos lett, a többieket október 16-án felakasztották. 

A nürnbergi per egyik legfőbb jelentősége az volt, hogy a történelemben először vontak felelősségre köztörvényes bűnözőként olyan államférfiakat, akik bűnösök voltak agresszív háború előkészítésében, kirobbantásában, akik megszegték a nemzetközi jog normáit és azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket annak idején Németország is aláírt. 

A bíróság bűnösnek nyilvánította a Gestapót, a náci titkosrendőrséget (SD), a náci párt vezető testületét és az SS kötelékeit.

A nürnbergi ítéleteket az ENSZ Közgyűlése 1946. december 11-én jóváhagyta, és a nemzetközi jog szintjére emelte a bíróság gyakorlatát. 1946 és 1949 között Németországban további 12 hasonló pert folytattak le a náci diktatúra mintegy 170 magas rangú képviselője –köztük embereken kísérleteket folytató orvosok, katonai parancsnokok, gyárosok és bankárok, a nemzetiszocialista gyakorlatot támogató bírák, jogászok, kormányzati tisztviselők – ellen. 

Címlapkép: A nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék bírái a háborús bűnökkel vádolt náci vezetők tárgyalásán, 1945. novemberében.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Történelem
Az auschwitzi sófár
2024. Október 01. / 11:28

Az auschwitzi sófár

Megemlékezések
Hanna – szabadesés több szólamban a Gólem Színházban