Oldottan ünnepélyes, kissé mégis megilletődött
atmoszféra vette körül a zsúfolásig megtelt Rumbach zsinagógában, Gábor György vallásfilozófus professzor köszöntését, a
népszerű, művelt és szellemes publicista köszöntése is volt ez óhatatlanul, nem
csak a bölcselőé. És, ahogy Grósz Andor elnök fogalmazott, a zsidóság amolyan
szószólójáé is, olyan emberé, aki egy közülünk és értünk szól.
Kiss Henriett, a Rumbach igazgatója arról beszélt az
estét bevezető köszöntőjében, hogy Gábor György habitusában mindenképpen annak
a tradíciónak az örököse, amelyiknek az alapja az esztétikai nevelés hite, hogy
a kultúra és a tudomány, a megértés nyitottabbá, türelmesebbé, jobbá és
békésebbé teszi a világot, hogy a tudás és műveltség civilizál, csinosítja a
nemzetet és az emberi nemet is végső soron.
Gábor ehhez vallásbölcselőként azt
a tudást idézi fel, amely arról szól, hogy van valami, ami túl van a beláthatón,
kéznéllévőn és felhasználhatón, valami, ami összeköt a végtelennel, értelmet,
perspektívát kínál az életnek.
Grósz Andor közelebb hozta a fókuszt, arról beszélt,
mit jelent Gábor György mint művelt és tág látkörű ember a hazai közéletben, a
zsidó közösség védelmezőjeként, számos méltánytalanság szabad szellemű
kritikusaként, hogy álláspontja sokszor élesen fogalmazott és óvatlan ugyan, de
mégis szeretné, mint mondta, időről időre megölelni, mert sokszor és nagy
tudással felvértezve értünk és rólunk beszél, a magyar zsidóság ékköve,
büszkesége a tekintélyes tudós és közösségéhez hű nyilvánosságalakító. Emberi tartását
méltatta, hűségét az elvekhez.
A Gábor György témáit körbejáró, általa inspirált,
hasonló kérdéseken gondolkodó, a "Mindenség megismerése" című tanulmánykötet, amellyel munkatársai és tudós
kollégái köszöntötték, kiindulópontul szolgált a kerekasztalbeszélgetésnek,
amelynek témái olyan sokfélék voltak, mint a kötet rendkívül változatos anyaga,
mint a jelentékeny ünnepelt szórt érdeklődése, az ő szellemi nyugtalansága
tükröződött a beszélgetésben.
Fenyves Katalin – Vörös Kata (szerk.): A Mindenség megismerése: Tanulmányok a 70 éves Gábor György tiszteletére.
A születésnapi kötetről és Gábor György munkásságáról Balázs Gábor eszmetörténész, Borbély Gábor filozófus, Gyáni Gábor történész, Gyenge Zoltán filozófus és Heller Mária szociológus beszélgett.
Balázs Gábor, az OR-ZSE rektori feladatokkal megbízott általános rektor-heylettese az
iskolateremtő, az általa vezetett intézmény szellemi profilját alakító tudósról
beszélt, akinek révén mindenki megtanulta, hogy a talmudi történetek végtelen
jelentésgazdagsága vonzó és kihívó a szakadatlan, a jelent a múlt tükrében
megérteni kívánó, önmagát a másik másságán megmérve megérteni kívánó olvasó
számára.
Ez lett és lesz Gábor György szellemi hatása nyomán az OR-ZSE
tanárainak és tanulóinak szellemi alapállása is Balázs Gábor reményei szerint,
az OR-ZSE kívánt szellemisége. A magasra törő filozófia és a mindenki
véleményét integrálni képes valódi demokrácia találkozása.
Szó esett még arról, a történetírás mibenlétéről
szólva, hogy az események káoszában, véletlenében mindig a történetíró önkénye
teremt rendet, hogy minden magyarázat ötlet, önkény, játék, az értelmekeresés
játéka, amely jó, ha tud róla, hogy játék és mégis komolyan veszi magát, a
humántudományok embervoltunk működésben tartása, civilizációnk örökségének
továbbvitele, továbbalakítása. És szó esett még felettébb sok mindenről, Gábor
György maga is társalogni kezdett egy ponton, létrejött az, amiről szó volt az
este elején, a vita közössége, amely segít minél pontosabban megérteni a
törvényt, a másikat és önmagunkat.
Gábor György köszöntésén jelen volt az, ami magyar
zsidó, itt és most, nekünk és az, ami ebből kiindulva felér az egyetemeshez.