Az ünnepi fánk mellé könyv is jár: olvasnivaló hanukára

A hanukia nyolc ágának megfelelően szubjektíven kiválasztottunk 8+1 könyvet az idei hanukára, hogy hasznosan töltsük otthon az időt akkor is, ha meguntuk a fánkevést. ABC sorrendbe tettük a műveket, és a végére maradt még egy könyv, a Legfontosabb. Jó olvasást és további szép ünnepet kívánunk!

Cseh Viktor: Zsidó Örökség – Vidéki zsidó hitközségek Magyarországon
Cseh Viktor kultúrtörénész könyve 134 vidéki magyar zsidó hitközség történetét dolgozza fel a korabeli sajtó forrásokat is felhasználva.
„Erdőbénye, Hőgyész, Kővágóörs, Lovasberény, Mezőcsát, Tállya, Verpelét, Zalaszentgrót: alig ismert falvak Magyarország térképén. Mindegyikben volt jó néhány család, akik minden évben ígéretet tettek, hogy jövőre már Jeruzsálemben, a zsidó világ legszentebb helyén fogadják az ünnepet, de aztán mégis maradtak. Élték a hétköznapokat, kereskedtek borral, terményekkel, szorgos iparosokká vagy híres tudósokká váltak. Zsinagógákat, tanházakat építettek, kötődtek őseik házához, templomához és sírjához. Emlékük ma már csak fájó hiány, de emlékük áldássá, a mai Magyarország kultúráját is gazdagító réteggé válhat, ha megismerjük. Ehhez segít ez a könyv – olvassák azoknak a hajdani zsidó közösségeknek az emlékére, akik reggeli imájukban még itt hallották a reggeli kakasszót.” – Toronyi Zsuzsanna. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár főigazgatója. (Mazsike, 2021)

Gurubi Ágnes: Szív utca
A múlt végül mindannyiunkat utolér. Ott visszhangzik indulatos mondatainkban, zátonyra futott kapcsolatainkban, megmagyarázhatatlan testi tüneteinkben. Ahhoz, hogy rájöjjünk, a nagyon is mainak gondolt életünket át- meg átszövi az elmúlt idő, el kell kezdenünk az ismerkedést. Az ismerkedést anyáink, nagyanyáink, dédanyáink bánataival, örömeivel, szenvedéseivel, veszteségeivel. Ezekből, mint apró igazságdarabokból, végül összeállíthatjuk sorsunk képletét. Megérthetjük döntéseinket, vonzalmainkat, választásainkat. Menjünk vissza a Szív utcába, mert nekünk is van Szív utcánk! Kérdezzünk, kutassunk, emlékezzünk, ahogy Gurubi Ágnes teszi ebben a lebilincselő családregényben, ami visz, sodor magával, mintha egy színes, szélesvásznú filmet néznénk. Ahogy a múlt, úgy a Szív utca története sem múlik el nyomtalanul. Képei, szereplői napok, hetek múlva is felbukkannak, pontosan úgy, ahogyan a legjobb regényekkel történni szokott. (Pesti Kalligram, 2020.)

Hargittai István: Jeremiás nyomában – Beszélgetések Komoróczy Gézával
„Szokás mondani, minden élettörténet egy regény. Azaz mindenkinek megvan a maga regénye, Komoróczy Gézáé egy korszakos, iskolateremtő tudós története. Nagyszabású életregénye reprezentatív szereplőkkel élesen látja és láttatja a valóságot, saját, páratlan személyiségének tapasztalatain keresztül idézi elénk a család és a tudomány történetét a nemzeti történelemről és emlékezetről, a személyes identitásról, judaisztikáról, zsidóságról vallott nézeteiről, s mindezt úgy, ahogy senki más nem tudja: egy kivételesen formátumos és kivételesen autonóm személyiség hitelével. Visszaemlékezése, beszélgetése a nála nem kevésbé jelentékeny tudóssal, Hargittai Istvánnal nem remélt ajándék egész Magyarország számára.” – Heisler András. (Magvető, 2021.)

Krausz Gábor: Családom és egyéb receptfajták – #krausztronomia
Krausz Gábor, a vagány és rusztikus stílusáról ismert séf kedvenc receptjeit gyűjtötte össze ebben a modern és egyedi receptkönyvben.
A külföldön is ismertté vált szakács nemcsak az ételek elkészítésének trükkjeit és leírását osztja meg az olvasókkal, hanem eddig sosem hallott történeteket mesél arról a sokszor göröngyös útról, ami a sikerhez vezetett. A gasztroforradalom óta a séfek világa divatszakma lett, a kreativitás mellett nagy a verseny a konyhában is.
Hogyan lesz valakiből konyhafőnök és ismert éttermek keresett séfe? Hogyan lehet összeegyeztetni a családi életet a nyilvános szereplésekkel? Mit tanácsolna húsz évvel ezelőtti önmagának? Mi a #krausztronomia sikerének receptje?
A könyv elkészítéséhez profi csapat állt össze: a fotókat Boldog Ati készítette, a főzéshez a Tintahal Design biztosította a helyszínt, az ételeket elkészítésében Vomberg Frigyes (mentor, séf és barát egy személyben), valamint Milutinovits Panka food stylist segédkezett. Krausz-Tóth Gabi egészen új oldaláról mutatkozott be a könyv előkészületeinél, stylist és sminkes szerepkörben vett részt a csapat munkájában.
A vidám történetek, magyaros és más országok ízvilágát felidéző receptek és ínycsiklandó ételfotók mellett sosem látott képeket láthatunk a szerzőről és családjáról a kötet lapjain. (Partvonal Kiadó, 2021.)

Mezei Márk: Zsidó temetés
Mezei Már második regénye a „Zsidó temetés”, a Tengizt vendégmunkásként megjárt, halálos beteg apa és fia nehéz, titkokkal, elhallgatásokkal teli kapcsolatáról szól. Az apa lassú agóniája a rendszer haldoklásának szimbóluma.
1987. augusztus 20. Koszos, kihalt nyári utcák, üres hűtőpultok, műbőr puffok, a presszók asztalain üveglapok alá szorított csipketerítők. Farmernadrág és csavaros fagyi, flipper és majmos Nintendó; a tévében már a Petrocelli megy, de a tisztavatáson még az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka a díszvendég. Haldoklik a szocialista rendszer és vele együtt Davidovics László, a tengizi Magyarvárost megjárt vendégmunkás. Vajon el tud búcsúzni apa és fia, vagy újra elnémítják őket a kibeszéletlen titkaik? Kinek van joga dönteni a végakarat nélkül eltávozott apa temetéséről, az ateista gyereknek vagy a vallásos fivérnek? (Pesti Kaligram, 2021.)

Rózsa Péter: Budapest zsidó arca – mesék, történetek és tények Budapest zsidó életéről
Régóta tervezzük egy olyan könyv megjelentetését, amely nem hagyományos turisztikai kiadvány, hanem sokkal inkább azt a szellemiséget kívánja megismertetni az olvasókkal, utazókkal, ami megtermékenyítette egész Európa gondolkodását. Ez a tervünk válik most valóra, amikor felkérésünkre Rózsa Péter újságíró megírja a Budapest zsidó arca című könyvet.
A Dohány utcai zsinagóga minden idelátogató turista bakancslistáján szerepel. Azonban a zsidó Budapest sokkal több ennél. Itt él Európa egyik legnagyobb virulens zsidó közössége, melynek gazdag kulturális élete sokszínű élményben részesíti a zsidó és nem zsidó, külföldi és belföldi turistákat és az itt élő városlakókat egyaránt.
A zsidóság megkerülhetetlenül szőtte át Budapest történetét, de sokszor az itt élők sem tudják, hogy egy mindenki által ismert ház, szobor, anekdota pontosan kihez kötődik, mi a története.
A kiadvány célja közérthetően és vonzón bemutatni Budapest jelenének és múltjának a szélesebb közönség köreiben talán kevésbé ismert arcát. Ez a könyv nem kíván egy teljes leltárt tartalmazó útikalauz lenni. Inkább a búvárkodásra, felfedezésre és a zsidó Budapest hangulatának átélésre ad lehetőséget. (Mazsike, 2021.)

Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja
Pető Hanga tehetséges grafikus, sikeres tervezőcégnél dolgozik. Férje meglepetésül Balira viszi az első házassági évfordulójukon. Amikor azonban az őserdőben anafilaxiás sokkot kap, amit csak kis híján sikerül túlélnie, el kell gondolkodnia, hogy minden rendben van-e az életében. Annál is inkább, mert ettől kezdve elveszíti magától értetődő biztonságérzetét, önmagába vetett hitét. Sorra jönnek a bizarr tünetek, lassan mindenre és mindenkire allergiás lesz, ki kell költöznie a saját házából is, ahol épp most kezdték férjével új, közös életüket. Hanga lassan minden civilizációs ingerre súlyos testi tünetekkel reagál, nem tud enni, nem érintkezhet senkivel és semmivel. Egyedül van, bezárkózva egy kis faházba, a kertjük végében álló fehér törzsű nyírfák árnyékában. Mihez kezd ezzel az elidegenedéssel és peremre szorultsággal valaki? Van-e visszaút a mindennapi emberi kapcsolódásokba? (Pesti Kaligram, 2021.)

Vitray Tamás: Kiképzés
Izgalmas önéletírás vagy tipikus sorstörténet? Mindkettő egyszerre: a kívülálló szemével megírt belső utazás, amelynek állomásai az ismert televíziós korai éveinek fordulópontjait tárják elénk, tömören bemutatva a 20. század emberpróbáló viharait.
Kisneufeld a múlt század harmincas éveiben született, a háború és az üldöztetés borzalmait kiskamaszként kell átélnie a negyvenes években, majd idős nagymamájával egyedül próbál boldogulni az ötvenes évek őrületében. A könyv a főhős felnőtté válását követi nyomon, Vitray Tamás gyerek- és fiatal felnőtt korába kalauzol el minket, kellő távolságtartással és sok humorral. Elkerülhetetlen tragédiák, kegyes véletlenek és elszánt küzdelmek tanúi lehetünk ebben az elegánsan megírt és fordulatokban bővelkedő regényben.
Vitray Tamás, a legendás televíziós személyiség írása több, mint visszatekintés a gyerekkorába, korrajz is egyben, amelyben végül egy fiatalembert láthatunk, túl a "kiképzésen", amint épp belép a Magyar Televízió épületébe. Kisneufeld története itt véget ér, és egyben elkezdődik egy csodálatos pályafutás: Vitray Tamásé. (Open Books, 2021.)

A legfontosabb könyv természetesen a Tóra.
Ezt se feledjék az ünnep alatt.

Jó olvasását és fényekben gazdag további ünneplést kívánunk, mert egy-egy gyertya mellé, egy-egy könyv is jár.