„Az Úr keze sújtott a halál angyalára! Nem az emberben bízom, és nem angyalra támaszkodom, hanem az Egek Istenére" (Zohár Vájákhél 206a) – olvasható Szerdócz Ervin rabbi alábbi tanításában.
A
XI. században élt mainzi Rabbi Ámnon rabbi ikonikus „Uneszáne Tojkef” kezdetű
imája szerint „Rojs Hásono napján lesz beírva és Jom Kippur böjtnapján lesz
bepecsételve” az ember sorsa az elkövetkező évben. Yoḥanan rabbi mondta:
Három könyv nyílik meg Isten előtt: a gonosz embereké, kinek sorsát azonnal megírják és halálra pecsételik, az igaz emberek sorsát leírják és élete pecsételik és a közepes embereké, akiknek jó és rossz cselekedetei egyenlőek. Sorsuk az Engesztelés Napjáig fel van függesztve. (Ros Hásáná 16b:12)
A
Talmud Taanit 16a
szerint a közepesek sorsán „nem a zsákvászon és bőjt, inkább bűnbánat és a
jó cselekedetek hozhat engesztelést. mert az áll: „És látta Isten, hogy
letértek gonosz útjukról" (Jóna 3:10).
A jeruzsálemi Szentély létezésének idejében volt még egy szempont, ami Isten
döntését a kegyelem mértéke felé terelte: a főpap szolgálata, melyet egyedül kellett elvégeznie pontosan
szigorú előírásoknak megfélően. Felelősége óriási volt:
„Mert ezen a napon engesztelést szerez nektek, hogy megtisztítson benneteket összes bűnötöktől, akkor tiszták lesztek az Örökkévaló előtt!” (II.M.31/16-17)
Szolgálatának zenitje volt, amikor
serpenyőjébe parazsat tettek, füstölőszert szórt rá, majd tizenöt lépcsőn
felment a Debir (Szentek Szentje) függönye mögé. Amikor az megtelt füsttel,
kimondta Isten titkos négybetűs, kimondhatatlan NEVET! Szolgálatának sorsdöntő felelőséget
tulajdonítottak, az ünnepet megelőző hét nap alatt felkészítették a szolgálatra!
Ha valamilyen okból tisztátalanná vált nem végezhetet szolgálatot ami végzetes
következménnyel járt volna a világra és a zsidó népre. Erről a Talmud Misna Joma
1:1-2 számol be.
Hét nappal jom kippur előtt a főpapot eltávolították házából a Templom kifejezetten számára kijelölt szobájába (Parhedrin kamra). Nem léphetett a
Templom területére, nehogy tisztátalanná
váljon, ha ott valaki hirtelen meghal. Rabbi Jehuda mondja: a bölcsek
még egy másik feleséget is kijelöltek neki a felesége hirtelen halála esetére. Özvegy ugyanis nem végezhetett ünnepi szolgálatot!
Felszólították, hogy
fennhangon olvassa a Tórát, ismételtették vele szolgálata részleteit: a
füstölőszer markolását (mennyiségét), megeskették, hogy csak a belső Szentélyben
szórja a parázsra. Egy másik papot jelöltek ki helyette arra az esetre, ha ez
idő alatt bekövetkezett tisztátalanság miatt nem léphet a Szentélybe. Kevés eledelt adtak
neki, nehogy álmában (éjszakai magömlés következtében) tisztátalanná váljon.
Jom kippur előtti éjjel az írott és szóbeli Tant ismételték vele és annak
fejtegetésével tartották ébren reggelig.
Mikor az őrszem hirdette, hogy hasad a
hajnal, bisszus-függönyt vontak köréje, hogy eltakarják. Levette ruháját, megfürdött
és (arany hímzésű) főpapi ornátusba
öltözött. Amikor közeledett az áldozat ideje, újból megfürdött, egyszerű, minden díszítés nélküli köntöst öltött és megmosta a lábát. Megvallotta bűneit,
semmit se titkolhatott el!
Amikor eljött szolgálatának ideje, bal lábára
láncot kötöttek arra az esetre, hogy ha a NÉV kimondása alatt valamilyen bűne
miatt szörnyethal, holtestét lehúzhassák a Szentek Szentje elől, hiszen oda csak a főpap léphetett jom kipur napján.
„Mikor a papok és a nép, akik az előcsarnokban álltak meghallották a dicső és félelmetes NEVET, ami azt Főpap szentségében és tisztaságában ejtett ki, (a nép) térdre esett és arcra borult és így szóltak: Áldott dicső uralmának NEVE örökké!” (Ünnepi imaszövet részlet)
A jom kippuri Neila ima végét a Sófár hangja zárja le:
Élünk! Áthat bennünket a remény, hogy Isten elfogadta megtérésünket,
megbocsájtotta rossz cselekedeteinket. Jövőre
Jeruzsálemben!
A Széder este is ugyanezzel fejeződik be! A széderest utolsó versszakának üzenete: „Az Úr keze sújtott a halál angyalára!” Nem az emberben
bízom, és nem angyalra támaszkodom, hanem az Egek Istenére!” (Zohár Vájákhél 206A.)
ÉLÜNK! ÉLJÜNK! IZRAEL NÉPE ÉL!