Napi Talmud - Bava Batra 157: "Újragondolás"

A Dáf Jomi egy több évszázados gyakorlat, amelynek során a babiloni Talmud egyetlen oldalát tanuljuk meg minden nap, meghatározott időbeosztás szerint. Ilyen ütemben a ciklus befejezése 7,5 évet vesz igénybe.
A My Jewish Learning  úttörő célkitűzése, hogy a zsidó tanulás e globális projektjét széles közönség számára is elérhetővé tegye, mi pedig igyekszünk rendszeresen rendszeresen közzétenni ezeket a tanításokat.

A mai dáfban a Talmud azt tárgyalja, hogy mi történik, ha valaki kétszer is zálogba adja a földjét két különböző embernek, két különböző kölcsönért cserébe. (Ne próbálják ki otthon!) Amikor a hitelezők behajtani jönnek, ki kapja meg a földet?

Rav Nahman ezt mondta: A bölcsek választ küldtek Izrael földjéről: Az első hitelezőé lesz a föld.

Rav Huna viszont így nyilatkozott: Osztoznak rajta.

Rabba bar Avuha szintén ezt tanította: Megosztják azt.

Ravina ezt mondta: Rav Ashi első véleménye szerint az első hitelező kapja meg. Utolsó véleménye szerint azonban: Osszák meg.

A jogi döntés szerint megosztják a földet.

Két álláspont van. Az egyik szerint az első hitelezőé a föld, mivel a föld soha nem volt jogszerű fedezet a második kölcsönhöz. A másik álláspont szerint a hitelezők – akiknek mindkettőjüknek van jelzálogjoga – megosztják egymás között a földet.

Rav Ashi két különböző nyilatkozatát ismerjük az ügyben: az első tanítását (mahadura kama) és a későbbit (mahadura batra). Ezek a kifejezések máshol nem fordulnak elő a Talmudban, bár a későbbi rabbinikus irodalomban gyakoriak. Mit jelentenek ezek? Rabbeinu Gershom, egy 11. századi német talmudista és halachista, azt mondja, hogy a különbség Rav Ashi fiatalkori és időskori tanításai között van. A Rásbám idéz egy geonikus véleményt, amely több részletet is közöl: „… Rav Ashi 60 évig volt a jesiva vezetője, és évente kétszer átnézte a tanításait … amikor 30 évig tanult, befejezte az összes tanítását, majd a következő 30 évben ugyanezt tette…” Rav Ashi 30 évet töltött azzal, hogy átnézze mindazt, amit tudott, majd újabb 30 év alatt újra átvette az egészet. A második kör során megváltoztatta véleményét ebben az ügyben: ahelyett, hogy az első hitelezőnek ítélte volna a földet, azt mondta, hogy a hitelezők osszák meg azt.

Mi késztethette Rav Ashit arra, hogy megváltoztassa véleményét, és az első hitelező helyett a föld megosztását részesítse előnyben? Figyelemre méltó, hogy az egyetlen másik vélemény, amely az első hitelezőt támogatja, nem Babilónia, hanem Izrael földjéről származik. Lehet, hogy az eltérő véleményeknek földrajzi okai voltak, ahogyan azt néha látjuk a Talmudban. Az is elképzelhető, hogy generációs különbségről van szó. Rav Huna és Rabba bar Avuha a második generációs amorák közé tartoznak, míg Rav Nahman harmadik generációs amora. Lehetséges, hogy Rav Ashi kezdetben nagyobb súlyt adott az Izrael földjéről származó válasznak, de később, átgondolva, az előző nemzedékek tanításait részesítette előnyben. Természetesen az is elképzelhető, hogy egyszerűen a helyzet alaposabb megfontolása vezetett a véleményváltozáshoz.

Bármi is késztette Rav Ashit véleményének megváltoztatására, az is érdekes, hogy miért jegyezték fel egyáltalán ezt a fejlődést. Miért nem csak a legutolsó döntését idézik? Úgy gondolom, az, hogy mindkét vélemény feljegyzésre került, példázza a véleményváltoztatás alázatát. Nem mindig könnyű megváltoztatni az álláspontunkat, különösen nyilvánosan. Rav Ashi azonban pontosan ezt tette, mindenféle nagy felhajtás nélkül. Tanult a kollégáitól, konzultált, újraértékelte, és más következtetésre jutott. Így nemcsak Rav Ashi véleményét rögzítették, hanem egy példát is arra, hogy milyen fontos tanulni, újratanulni, meghallgatni másokat, és újragondolni a meglátásainkat.

A My Jewish Learning írása alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla
A Bava Batra 157 ITT olvasható.