5. Kórách 16-18

Num 16,1 Pártot ütött Korách, Jichár fia, Kehát fia, Lévi fia és Dátán és Abirám, Eliáb fiai és Ón, Pelet fia, Reúbén fiai,

Num 16,2 és odaállottak Mózes elé és még férfiak, Izráel fiai közül kétszázötvenen, a község fejedelmei, a gyülekezetbe hivottak, jónevű férfiak.

Num 16,3 Összegyülekeztek Mózes és Áron ellen és mondták nekik: Ez elég legyen nektek! Mert hisz az egész község, mindannyian szentek és közöttük van az Örökkévaló; miért emelkedtek hát ti az Örökkévaló gyülekezete fölé?

Num 16,4 És hallotta Mózes és leborult arcára,

Num 16,5 és szólt Koráchhoz és az ő egész csapatához, mondván: Reggel majd megismerteti az Örökkévaló azt, ki az övé és aki szent, azt közeledni engedi magához és akit kiválaszt, azt közeledni engedi magához.

Num 16,6 Ezt tegyétek: vegyetek magatokhoz serpenyőket, Korách és egész csapata;

Num 16,7 tegyetek beléjük tüzet és tegyetek rájuk füstölőszert az Örökkévaló színe előtt holnap, és lészen, hogy az a férfiú, akit kiválaszt az Örökkévaló, az lesz a szent. Ez elég legyen nektek, Lévi fiai!

Num 16,8 És mondta Mózes Koráchnak: Halljátok, Lévi fiai!

Num 16,9 Kevés-e nektek, hogy Izráel Istene elkülönített benneteket Izráel községéből, hogy közelebb hozzon benneteket magához, hogy végezzétek az Örökkévaló hajlékának szolgálatát és hogy álljatok a község előtt, hogy szolgálatukat végezzétek,

Num 16,10 és hogy közelebb hozott téged és minden testvéredet, Lévi fiait veled együtt, még a papságot is kívánjátok?

Num 16,11 Ezért te és egész csapatod, akik össze sereglettek az Örökkévaló ellen, és Áron, ki ő, hogy zúgolódtok ellene?

Num 16,12 És Mózes elküldött, hogy hívják Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait, de ők azt mondták: Nem megyünk föl!

Num 16,13 Nem elég-e, hogy fölhoztál bennünket egy tejjel-mézzel folyó országból, hogy megölj bennünket a sivatagban, hogy még úrnak is föltolod magadat fölöttünk?

Num 16,14 Nem is tejjel-mézzel folyó országba vittél bennünket és nem adtál nekünk mező- és szőlőbirtokot; vajjon ezeknek a férfiaknak szemét akarod-e kiszúrni? Nem megyünk föl!

Num 16,15 És nagyon megharagudott Mózes és szólt az Örökkévalóhoz: Ne fordulj áldozatuk felé! Egynek a szamarát sem vettem el közülök és nem bántam rosszul eggyel sem közülök!

Num 16,16 És mondta Mózes Koráchnak: Legyetek Te és egész községed az Örökkévaló színe előtt, te és ők és Áron holnap

Num 16,17 és vegye mindegyik serpenyőjét, tegyen rá füstölőszert és vigyétek az Örökkévaló színe elé, mindegyik a maga serpenyőjét, kétszázötven serpenyőt; te is, és Áron is, mindegyik a maga serpenyőjét.

Num 16,18 És vette mindegyik a maga serpenyőjét és tett reá tüzet és hintett reá füstölőszert; és ott álltak a találkozás sátrának bejáratánál Mózes meg Áron.

Num 16,19 És egybegyüjtötte ellenük Korách az egész községet a találkozás sátrának bejáratához és az Örökkévaló dicsősége megjelent az egész községnek.

Num 16,20 És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván:

Num 16,21 Különítsétek el magatokat e község közül, hogy elpusztítsam őket egy pillanat alatt!

Num 16,22 És ők leborultak arcukra és mondták: Isten, minden test szellemének Istene! Vajjon, ha egy férfiú vétkezik, az egész községre haragszol?

Num 16,23 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 16,24 Szólj a községhez, mondván: Távozzatok el Kórách, Dátán és Abirám hajléka köréből!

Num 16,25 És fölkelt Mózes és elment Dátánhoz és Abirámhoz és utána mentek Izráel vénei.

Num 16,26 És szólt a községhez, mondván: Távozzatok el, kérlek, a gonosz férfiak sátrától és ne nyúljatok semmihez, ami az övék, nehogy elvesszetek az ő vétkeik miatt.

Num 16,27 És eltávoztak Kórách, Dátán és Abirám hajlékától minden oldalon; és Dátán és Abirám kiment, megállva sátraik bejáratánál, és feleségeik, gyermekeik és kisdedeik.

Num 16,28 És mondta Mózes: Ez által meg fogjátok tudni, hogy az Örökkévaló küldött engem, hogy végezzem mindazokat a cselekedeteket bizony nem a saját szívemből.

Num 16,29 Ha úgy halnak meg ezek az emberek, mint minden ember és végbemegy rajtuk minden ember végzete: akkor nem az Örökkévaló küldött engem.

Num 16,30 De ha valami újat teremt az Örökkévaló és a föld fölnyitja száját és elnyeli őket és mindazt, ami az övék és leszállnak elevenen a sírba, akkor megtudjátok, hogy gyalázták e férfiak az Örökkévalót.

Num 16,31 És történt, hogy amint végzett azzal, hogy elmondja mind e szavakat, meghasadt a föld, amely alattuk volt;

Num 16,32 és a föld megnyitotta száját és elnyelte őket és házaikat és minden embert, aki Koráchhoz tartozott és minden vagyonukat.

Num 16,33 Így ők és mindaz, amijök volt, leszálltak elevenen a sírba; és befödte őket a föld és elvesztek a gyülekezet köréből.

Num 16,34 És egész Izráel, akik körülöttük voltak, menekültek kiáltásuk hangjára, mert azt mondták: nehogy elnyeljen bennünket a föld.

Num 16,35 És tűz jött ki az Örökkévalótól és fölemésztette a kétszázötven férfiút, akik bemutatták a füstölőszert.

Num 17,1 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 17,2 Mondd meg Eleázárnak, Áron, a pap fiának, hogy szedje ki a serpenyőket a tűz közül és a tüzet vesd el messzire, mert szentekké lettek

Num 17,3 ezeknek az embereknek a serpenyői, akik vétkeztek életük árán; dolgozzák föl azokat vert lemezekké az oltár bevonására, mert odavitték az Örökkévaló elé és így szentté lettek; és legyenek jelül Izráel fiai számára.

Num 17,4 És vette Eleázár, a pap a rézserpenyőket, amelyeket odavittek az azóta elégettek és kiverték azokat az oltár bevonására.

Num 17,5 Emlékül Izráel fiainak a végett, hogy ne közeledjék idegen férfiú, aki nem Áron magzatából való, hogy füstölögtessen füstölőszert az Örökkévaló színe előtt és ne járjon úgy, mint Korách és csapata, amint megmondta neki az Örökkévaló Mózes által.

Num 17,6 És zúgolódott másnap Izráel fiainak egész községe Mózes és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az Örökkévaló népét.

Num 17,7 És volt, hogy midőn a község összegyülekezett Mózes és Áron ellen, odafordultak a találkozás sátra felé és íme a felhő befödte; és megjelent az Örökkévaló dicsősége.

Num 17,8 És jött Mózes és Áron a találkozás sátra elé.

Num 17,9 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 17,10 Távozzatok el a község köréből, hadd pusztítom el őket egy pillanat alatt. És ők arcukra borultak.

Num 17,11 És szólt Mózes Áronhoz: Vedd a serpenyőt és tégy reá tüzet az oltárról és hints rá füstölőszert és vidd gyorsan a községhez, hogy engesztelést szerezz számukra, mert kitört az Örökkévaló haragja; elkezdődött a csapás.

Num 17,12 És vette Áron, amint Mózes mondta, és futott a gyülekezet közé és íme, már elkezdődött a csapás a nép között; rátette a füstölőszert és szerzett engesztelést a népért.

Num 17,13 És ő állott a holtak és az élők között és megállítatott a halálvész.

Num 17,14 Voltak azok, akik meghaltak a halálvészben: tiezennégyezer és hétszáz, azokon kívül, akik meghaltak Korách miatt.

Num 17,15 És visszatért Áron Mózeshez a találkozás sátrának bejáratához és a halálvész megszűnt.

Num 17,16 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 17,17 Szólj Izráel fiaihoz és végy tőlük egy-egy vesszőt atyáik háza szerint, minden fejedelmüktől atyáik háza szerint, tizenkét vesszőt; mindegyiknek nevét írjad az ő vesszejére.

Num 17,18 És Áron nevét írd Lévi vesszejére, mert egy vessző legyen az ő atyáik háza mindegyik feje számára.

Num 17,19 És helyezd azokat a találkozás sátrába a bizonyság elé, ahol találkozom veletek.

Num 17,20 És lészen, az a férfiú, akit én kiválasztok, annak vesszeje ki fog virulni; és én lecsillapítom magamtól Izráel fiainak zúgolódását, amivel ők ellenetek zúgolódnak.

Num 17,21 És megmondta Mózes Izráel fiainak és mindegyik fejedelem adott neki egy vesszőt, egyet-egyet mindegyik fejedelem számára atyáik háza szerint, tizenkét vesszőt; és Áron vesszeje az ő vesszőik között volt.

Num 17,22 És odatette Mózes a vesszőket az Örökkévaló színe elé, a bizonyság sátrába.

Num 17,23 És volt másnap, hogy Mózes bement a bizonyság sátrába és íme, kivirult Áron vesszeje, a Lévi házáé; bimbót fakasztott, virágot hozott és mandulát érlelt.

Num 17,24 És kivitte Mózes mind a vesszőket az Örökkévaló színe elől Izráel fiai elé; és ők látták és mindegyik elvitte a maga vesszejét.

Num 17,25 És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Tedd vissza Áron vesszejét a bizonyság elé, hogy megőrizzék jelül a lázadás gyermekeinek, hogy véget vess a zúgolódásnak ellenem, és meg ne haljanak.

Num 17,26 És cselekedett Mózes, amint megparancsolta neki az Örökkévaló, úgy cselekedett.

Num 17,27 És szóltak Izráel fiai Mózeshez, mondván: Íme, elpusztultunk, elvesztünk, mindnyájan elvesztünk.

Num 17,28 Minden közeledő, aki csak közeledik az Örökkévaló hajlékához, meghal; vajjon mindnyájan elpusztuljunk-e?

Num 18,1 És mondta az Örökkévaló Áronnak: Te és fiaid és atyád háza veled, ti viseljétek a felelősséget a szentélyért; és te és fiaid veled, ti viseljétek papságtok felelősségét.

Num 18,2 Testvéreidet is, Lévi törzsét, atyád nemzetségét hozd közelebb hozzád, hogy csatlakozzanak hozzád és szolgáljanak neked; de te és fiaid veled, legyetek a bizonyság sátra előtt.

Num 18,3 És teljesítsék a te feladatodat és az egész sátor feladatát; csakhogy ne közeledjenek a szent edényekhez és az oltárhoz, hogy meg ne haljanak ők is, ti is.

Num 18,4 És csatlakozzanak hozzád és végezzék a találkozás sátrának szolgálatát a sátor minden szolgálata szerint; és idegen ne közeledjék hozzátok.

Num 18,5 Így végezzétek a szentély szolgálatát és az oltár szolgálatát, hogy ne legyen többé harag Izráel fiai ellen.

Num 18,6 És én íme, kivettem testvéreiteket, a levitákat, Izráel fiai közül, nektek ajándékul átadva az Örökkévaló részére, hogy végezzék a találkozás sátrának szolgálatát.

Num 18,7 És te és fiaid veled, őrizzétek meg papságtokat az oltár minden dolgában és azért is, ami a függönyön belül van és végezzetek szolgálatot; ajándékul adom nektek papságtok szolgálatát; és az idegen, aki közeledik, ölessék meg.

Num 18,8 És szólt az Örökkévaló Áronhoz: És én íme, neked adtam adományaim őrizetét és Izráel fiainak minden szent dolgát neked adtam részül és fiaidnak, örök törvény szerint.

Num 18,9 Ez legyen a tied a legszentebbekből a tűzrészen kívül: minden áldozatuk, akár lisztáldozatuk, akár vétekáldozatuk, akár bűnáldozatuk, amit nekem hoznak, mint legszentebb, a tied és a fiaidé legyen.

Num 18,10 A legszentebb helyen egyed; minden férfiszemély eheti, szent legyen ez neked.

Num 18,11 És ez a tied: ajándékozott adományuk és Izráel fiainak minden lengetés áldozata: ezeket neked adtam és fiaidnak és leányaidnak veled, örök illetményül; mindenki, aki tiszta a te házadban, eheti.

Num 18,12 Az olajnak minden legjavát, a mustnak és a gabonának mind a legjavát, azoknak elsejét, amit adnak az Örökkévalónak, neked adtam.

Num 18,13 Zsengéje mindannak, ami országunkban van, amit az Örökkévalónak hoznak, a tied legyen; mindenki, aki tiszta a te házadban, eheti.

Num 18,14 Minden örök szentség Izráelben a tied legyen.

Num 18,15 Minden, ami megnyitja az anyaméhet, minden élőből, amit bemutatnak az Örökkévalónak emberből és baromból, a tied legyen; csakhogy meg kell váltanod az ember elsőszülöttjét és a tisztátalan állat elsőszülöttjét váltsd meg.

Num 18,16 A megváltása pedig: egy hónapostól kezdve váltsd meg becslés szerint öt ezüst sékellel a szent sékel szerint; húsz géra az.

Num 18,17 de a tehén elsőszülöttjét vagy a juh elsőszülöttjét, vagy a kecske elsőszülöttjét ne váltsd meg, szentek ezek; vérüket hintsd az oltárra és zsírjukat füstölögtesd el tűzáldozatnak, kellemes illatul az Örökkévalónak.

Num 18,18 És húsuk a tied legyen, úgy mint a lengetés szegye és a jobb comb a tied legyen.

Num 18,19 Minden szent adományt, amit Izráel fiai nyujtanak az Örökkévaló részére, neked adtam és fiaidnak és leányaidnak örök illetményül; örök sószövetség ez az Örökkévaló színe előtt, neked és magzatodnak veled.

Num 18,20 És mondta az Örökkévaló Áronnak: Országukban nem kapsz birtokot és osztályrészed ne legyen közöttük; Én vagyok a te osztályrészed és birtokod Izráel fiai között.

Num 18,21 És Lévi fiainak, íme, adtam minden tizedet Izráelben birtokul szolgálatuk fejében, amellyel ők végzik a találkozás sátrának szolgálatát.

Num 18,22 És ne közeledjenek többé Izráel fiai a találkozás sátorához, nehogy halálos vétket viseljenek.

Num 18,23 Hanem a leviták végezzék a találkozás sátrának szolgálatát és ők viseljék az ő bűnüket; örök törvényül legyen ez nemzedékeiteken át és Izráel fiai között ne kapjanak birtokot.

Num 18,24 Mert Izráel fiai tizedét, amit levesznek az Örökkévalónak adományul, a levitáknak adtam birtokul; azért mondtam nekik: Izráel fiai között ne kapjanak birtokot.

Num 18,25 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 18,26 A levitákhoz szólj és mondd nekik: Ha elveszitek Izráel fiaitól a tizedet, melyet én nektek adtam az ő részükről birtokotok gyanánt, akkor vegyetek le belőle az Örökkévaló adományául egy tizedet a tizedből.

Num 18,27 És úgy számít nektek a teruma adományotok, mint a gabona a szérűből és mint a tele kád a sajtóból.

Num 18,28 Így vegyetek le ti is az Örökkévaló adományául minden tizedetekből, amit elvesztek Izráel fiaitól, hogy adjátok abból az Örökkévaló adományát Áronnak, a papnak.

Num 18,29 Minden ajándékotokból vegyétek le az Örökkévaló minden adományát, minden javából a szent részt belőle.

Num 18,30 És mondd nekik: Midőn leveszitek a javát belőle, úgy számíttatik be a levitáknak, mint a szérű termése és a sajtó termése.

Num 18,31 És ehetitek azt minden helyen, ti és házatok, mert jutalom az nektek szolgálatotok fejében a találkozás sátrában.

Num 18,32 És ne viseljetek miatta vétket, midőn leveszitek a javát belőle, Izráel fiai szent dolgait meg ne szentségtelenítsétek, hogy meg ne haljatok.