3. Beháálothá 8–12

Num 8,1 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 8,2 Szólj Áronhoz és mondd neki: Midőn felteszed a mécseseket, a lámpás előrésze felé világítson a hét mécses.

Num 8,3 És így cselekedett Áron; a lámpás előrésze felé tette föl mécseseit, amint az Örökkévaló Mózesnek megparancsolta.

Num 8,4 És így készült a lámpás: vert aranyból a szára, valamint a virága vert munka volt, a minta szerint, melyet mutatott az Örökkévaló Mózesnek, aképpen készítette a lámpást.

Num 8,5 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:Num 8,6Vedd a levitákat Izráel fiai közül és tisztítsd meg őket.

Num 8,7 Így cselekedjél velük, hogy megtisztítsd őket: hintsd reájuk a tisztítás vizét, húzzanak végig borotvát egész testükön és mossák meg ruháikat, hogy megtisztuljanak.

Num 8,8 És vegyenek egy fiatal tulkot és lisztáldozatát, lánglisztet olajjal keverve és egy másik fiatal tulkot végy vétekáldozatnak.

Num 8,9 Azután vezesd közelebb a levitákat a találkozás sátra elé és gyüjtsd egybe Izráel fiainak egész közösségét.

Num 8,10 És vezesd közelebb a levitákat az Örökkévaló színe elé és Izráel fiai tegyék rá kezeiket a levitákra.

Num 8,11 És lengesse Áron a levitákat lengetéssel az Örökkévaló színe előtt Izráel fiai részéről, hogy ők végezzék az Örökkévaló szolgálatát.

Num 8,12 És a leviták tegyék rá kezüket a tulkok fejére; és készítsd el az egyiket vétekáldozatnak és a másikat égőáldozatnak az Örökkévaló tiszteletére, hogy engesztelést szerezz a leviták részére.

Num 8,13 És állítsd a levitákat Áron elé és fiai elé és lengesd őket lengetéssel az Örökkévalónak.

Num 8,14 Így különítsd el a levitákat Izráel fiai közül és legyenek a leviták enyéim.

Num 8,15 És azután menjenek be a leviták, hogy szolgálják a találkozás sátrát; tisztítsd meg őket és lengesd őket lengetéssel.

Num 8,16 Mert teljesen átadva vannak ők nekem Izráel fiai közül; minden anyaméh megnyitója, Izráel fiainak minden elsőszülöttje helyett vettem őket magamnak.

Num 8,17 Mert enyém minden elsőszülött Izráel fiai között, ember és barom; azon a napon, amelyen megöltem minden elsőszülöttet Egyiptom országában, megszenteltem őket magamnak.

Num 8,18 És vettem a levitákat Izráel fiainak minden elsőszülöttje helyett.

Num 8,19 És adtam a levitákat átadva Izráel fiai közül Áronnak és fiainak, hogy végezzék Izráel fiainak szolgálatát a találkozás sátrában és hogy engesztelést szerezzenek Izráel fiai számára; és ne legyen csapás Izráel fiain, midőn odalépnek Izráel fiai a szentélyhez.

Num 8,20 Így cselekedett Mózes és Áron, meg Izráel fiainak egész községe a levitákkal; aszerint, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek a leviták felől, aképpen cselekedtek velük Izráel fiai.

Num 8,21 És tisztálkodtak a leviták, megmosták ruháikat és lengette őket Áron lengetéssel az Örökkévaló színe előtt; és engesztelést szerzett számukra Áron, hogy megtisztítsa őket.

Num 8,22 Azután bementek a leviták, hogy végezzék szolgálatukat a találkozás sátrában Áron előtt és fiai előtt, amint az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek a leviták felől, aképpen cselekedtek velük.

Num 8,23 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 8,24 Ez az, ami szól a levitáknak: Huszonöt évestől fölfelé menjen be szolgálatot teljesíteni a találkozás sátrának munkájában.

Num 8,25 Ötven évestől kezdve kilép a szolgálatból és ne szolgáljon többé.

Num 8,26 Segítsen testvéreinek a találkozás sátrában, őrizve, ami rájuk van bízva, de szolgálatot ne végezzen. Így cselekedjél a levitákkal őrhelyeiken.

Num 9,1 És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szinaj sivatagában a második évben, miután kivonultak Egyiptom országából az első hónapban, mondván:

Num 9,2 Tartsák meg Izráel fiai a peszachot a maga idejében;

Num 9,3 a tizennegyedik napon abban a hónapban estefelé tartsátok meg azt a maga idejében minden törvénye és minden rendelete szerint tartsátok meg.

Num 9,4 És szólt Mózes Izráel fiaihoz, hogy tartsák meg a peszachot.

Num 9,5 És megtartották a peszachot az első hónapban a hónap tizennegyedik napján estefelé Szinaj sivatagában; mindent aszerint, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, aképpen cselekedtek Izráel fiai.

Num 9,6 És voltak férfiak, akik tisztátlanok voltak halott ember miatt és nem bírták megtartani a peszachot azon a napon és odaléptek Mózes és Áron elé azon a napon.

Num 9,7 És mondták neki azok a férfiak: Mi tisztátalanok vagyunk halott ember miatt; miért csorbítassunk meg abban, hogy nem mutatjuk be az Örökkévaló áldozatát a maga idejében Izráel fiai között?

Num 9,8 És mondta nekik Mózes: Várjatok, halljam, mit parancsol az Örökkévaló felőletek.

Num 9,9 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 9,10 Szólj Izráel fiaihoz, mondván: Ha valaki közületek vagy utódaitok közül tisztátalan lesz halott miatt vagy messze úton van, azért csak tartsa meg a peszachot az Örökkévalónak.

Num 9,11 A második hónapban a tizennegyedik napon estefelé tartsák meg; kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék.

Num 9,12 Ne hagyjanak belőle reggelig és csontot ne törjenek el benne, a peszach minden törvénye szerint tartsák meg.

Num 9,13 De az a férfiú, aki tiszta és nem volt úton és elmulasztja megtartani a peszachot, irtassék ki az a személy népe közül; mert az Örökkévaló áldozatát nem mutatta be a maga idejében; viselje vétkét az a férfiú.

Num 9,14 És ha nálatok tartózkodik egy jövevény és meg akarja tartani a peszachot az Örökkévalónak, a peszach törvénye és rendszabása szerint tartsa meg; egy törvény legyen számotokra, a jövevény és bennszülött számára.

Num 9,15 Azon a napon pedig, amelyen felállították a hajlékot, befödte a felhő a bizonyság sátrának hajlékát és este a hajlék fölött olyan lett, mint a tűz tüneménye egészen reggelig.

Num 9,16 Így volt mindig; a felhő befödte és a tűz tüneménye éjjel.

Num 9,17 És amikor elszállt a felhő a sátorról, akkor útnak indultak Izráel fiai; és azon a helyen, ahol a felhő megállott, ott táboroztak Izráel fiai.

Num 9,18 Az Örökkévaló parancsára vonultak tovább Izráel fiai és az Örökkévaló parancsára szálltak táborba; amíg a felhő a hajlék fölött maradt, táborozva maradtak.

Num 9,19 És midőn a felhő sok napon át tartósan a hajlék fölött maradt, őrizték Izráel fiai az Örökkévaló rendelését és nem vonultak tovább.

Num 9,20 És néha a felhő néhány napig volt a hajlék fölött; az Örökkévaló parancsára szálltak táborba és az Örökkévaló parancsára indultak útnak.

Num 9,21 És néha a felhő ott volt estétől reggelig; midőn reggel elszállt a felhő, akkor elvonultak; vagy ott volt egy nap és egy éjjel; midőn felszállt a felhő, akkor elvonultak.

Num 9,22 És ha két napig, vagy egy hónapig vagy egy évig időzött a felhő a hajlék fölött honolva, Izráel fiai táboroztak és nem vonultak tovább, de midőn fölszállt, elvonultak.

Num 9,23 Az Örökkévaló parancsára szálltak táborba és az Örökkévaló parancsára vonultak tovább; az Örökkévaló rendelkezését megtartották az Örökkévaló parancsára Mózes által.

Num 10,1 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 10,2 Készíts magadnak két ezüst harsonát; vert munkával készítsd el azokat, hogy szolgáljanak a község egybehívására és hogy elindítsák a táborokat.

Num 10,3 És ha megfújják őket, akkor gyülekezzék össze az egész község a találkozás sátrának bejáratánál.

Num 10,4 És ha csak az egyiket fújják meg, akkor gyülekezzenek nálad a fejedelmek, Izráel ezreinek fejei.

Num 10,5 És ha riadót fújtok, akkor induljanak el a táborok, amelyek keleten táboroznak.

Num 10,6 És ha másodszor fújtok riadót, akkor induljanak el a táborok, amelyek délen táboroznak; riadót fújjanak elindulásukra.

Num 10,7 És ha egybegyüjtitek a gyülekezetet, akkor kürtjelet adjatok, de ne fújjatok riadót.

Num 10,8 És Áron fiai, a papok fújják a harsonákat és legyenek ezek nektek örök törvényül nemzedékeiteken át.

Num 10,9 És ha háborúba mentek országotokban az ellenség ellen, aki szorongat benneteket, akkor fújjatok riadót a harsonákkal; és emlékezetbe juttok az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt és megszabadultok ellenségeitektől.

Num 10,10 És örömötök napján, ünnepeiteken és újholdjaitokon fújjátok meg a harsonákat égőáldozataitok és békeáldozataitok mellett, hogy legyenek emlékeztetőül számotokra Istenek előtt. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.

Num 10,11 És volt a második évben, a második hónapban, a hónap huszadikán, fölszállt a felhő a bizonyság hajlékáról.

Num 10,12 És elindultak Izráel fiai vonulásaik szerint Szinaj sivatagából; és megállt a felhő Párán sivatagában.

Num 10,13 És elindultak elsőízben az Örökkévaló parancsára Mózes által.

Num 10,14 És elindult Jehúda fiai táborának zászlaja elsőnek seregeik szerint; és serege élén volt Nahsón, Amminádáb fia.

Num 10,15 Jisszákár fiai törzsének serege élén volt Netánél, Cúár fia.

Num 10,16 Zebúlon fiai törzsének serege élén volt Eliáb, Hélón fia.

Num 10,17 Ekkor lebontották a hajlékot és elindultak Gérsón fiai és Merári fiai, a hajlék vivői.

Num 10,18 És elindult Reúbén táborának zászlaja seregeik szerint; serege élén volt Elicúr, Sedéúr fia.

Num 10,19 Simeón fia törzsének serege élén volt Selúmiél, Cúrisáddaj fia.

Num 10,20 Gád fiai törzsének serege élén volt Eljászáf, Deúél fia.

Num 10,21 És elindultak a kehátiak, a szentély vivői és felállították a hajlékot amazok jöttéig.

Num 10,22 És elindult Efráim fiai táborának zászlaja seregeik szerint; serege élén volt Elisámá, Ammihúd fia.

Num 10,23 Menásse fiai törzsének élén volt Gamliél, Pedácur fia.

Num 10,24 Benjámin fiai törzsének serege élén volt Abidán, Gideóni fia.

Num 10,25 És elindult Dán fiai táborának zászlaja, utóhada mind a tábornak, seregeik szerint; serege élén volt Ahíezer, Ammisaddaj fia.

Num 10,26 Ásér fiai törzsének serege élén volt Pageíél, Okrán fia.

Num 10,27 Naftáli fiai törzsének serege élén volt Ahírá, Énán fia.

Num 10,28 Így volt Izráel fiainak vonulása seregeik szerint és így vonultak tovább.

Num 10,29 És szólt Mózes Hóbábhoz, a midjánita Reúél, Mózes apósa fiához: Mi elindulunk a hely felé, amelyről az Örökkévaló mondta: azt adom majd nektek; jöjj velünk s mi jót teszünk veled, mert az Örökkévaló jót ígért Izráelnek.

Num 10,30 És ő mondta neki: Nem megyek, hanem országomba és szülőföldemre megyek.

Num 10,31 És ő mondta: Ne hagyj el, kérlek, bennünket, mivel te tudod, hogyan kell táboroznunk a pusztában, légy tehát számunkra a szemünk.

Num 10,32 És lészen, hogyha velünk fogsz jönni, akkor abból a jóból, amit az Örökkévaló tesz velünk, jót teszünk veled.

Num 10,33 És elindultak az Örökkévaló hegyétől három napi útra; és az Örökkévaló szövetségének ládája vonult előttük három napi úton, hogy keressen számukra pihenő helyet.

Num 10,34 És az Örökkévaló felhője fölöttük volt nappal, midőn elindultak a táborból.

Num 10,35 És volt, amikor elindult a láda, így szólt Mózes: Kelj föl, Örökkévaló, hogy szétszórassanak ellenségeid és megfutamodjanak előled, akik gyűlölnek.

Num 10,36 És amikor megpihent, így szólt: Térj vissza Örökkévaló, Izráel ezreinek tízezrei közé!

Num 11,1 És történt, hogy a nép panaszkodott és ez visszatetsző volt az Örökkévaló előtt; és midőn hallotta ezt az Örökkévaló, föllobbant haragja; és az Örökkévaló tüze kigyulladt közöttük és elemésztette a tábor szélét.

Num 11,2 És kiáltott a nép Mózeshez; és imádkozott Mózes az Örökkévalóhoz és a tűz lecsillapodott.

Num 11,3 És így nevezték el azt a helyet: Tabeéra; mert égett közöttük az Örökkévaló tüze.

Num 11,4 És a gyülevész nép, amely közöttük volt, mohó vágyakozásba esett; és újra sírtak Izráel fiai is és mondták: Ki ad nekünk húst enni?

Num 11,5 Emlékezünk a halra, melyet ettünk Egyiptomban ingyen, az ugorkára, a dinnyére, a párhagymára, a vöröshagymára és a fokhagymára,

Num 11,6 most azonban lelkünk kiszáradt, nincs semmi, csak a mannára néz a szemünk.

Num 11,7 És a manna olyan, mint a koriandrum magva és színe, mint a bedólach színe.

Num 11,8 Szerteszéledt a nép és megőrölték a kézimalmon vagy megtörték a mozsárban, megfőzték a fazékban és készítettek belőle pogácsákat és íze olyan volt, mint az olajlepény íze.

Num 11,9 És amikor hullott a harmat a táborra éjjel, lehullott rája a manna.

Num 11,10 És hallotta Mózes, amint a nép sír családjai szerint, kiki sátra bejáratánál; és föllobbant az Örökkévaló haragja nagyon és Mózes szemében visszatetszett.

Num 11,11 És szólt Mózes az Örökkévalóhoz: Miért bántál rosszul szolgáddal és miért nem találtam kegyet szemedben, hogy ennek az egész népnek terhét reám tetted?

Num 11,12 Vajjon én fogantam-e ezt az egész népet, avagy én szültem-e, hogy azt mondod nekem: vidd őt öledben, amint viszi a nevelő a csecsemőt, arra a földre, amelyet esküvel ígértél ősatyáinak.

Num 11,13 Honnan vegyek húst, hogy adjak az egész népnek? Mert siránkoznak nekem, mondván: adj nekünk húst, hogy ehessünk.

Num 11,14 Nem bírom én egyedül vinni ez egész népet, mert nehéz ez nekem.

Num 11,15 És ha így bánsz velem, ölj meg inkább, ha kegyet találtam szemedben, hogy ne lássam balsorsomat.

Num 11,16 És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Gyüjts össze nekem hetven férfiút Izráel vénei közül, akikről tudod, hogy ők a nép vénei és vezetői és vidd őket a találkozás sátrához, hogy álljanak ott veled.

Num 11,17 És én leszállok és beszélek veled, elveszek a szellemből, amely rajtad van és ő reájuk teszem, hogy viseljék veled együtt a nép terhét és ne vigyed te egyedül.

Num 11,18 És mondjad a népnek: Szenteljétek meg magatokat holnapra és enni fogtok húst, mivelhogy sírtatok az Örökkévaló fülébe, mondván: Ki ad nekünk húst ennünk? mert jobb dolgunk volt Egyiptomban. Tehát ad nektek az Örökkévaló húst, hogy egyetek.

Num 11,19 Nem egy napig fogtok enni, se két napig, se öt napig, se tíz napig, se húsz napig,

Num 11,20 hanem egy teljes hónapig, míg kijön orrotokon és undorrá válik nektek, mivel megvetettétek az Örökkévalót, aki közöttetek van és sírtatok előtte, mondván: minek is jöttünk ki Egyiptomból?

Num 11,21 És mondta Mózes: Hatszázezer gyalogos a nép, amely között vagyok és te azt mondod: húst adok nekik, hogy egyenek egy teljes hónapig.

Num 11,22 Vajjon juhot és marhát vágjanak-e le számukra, hogy elég legyen nekik, vagy a tenger halait mind gyüjtsék össze számukra, hogy elég legyen nekik?

Num 11,23 És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Vajjon rövid-e az Örökkévaló keze? Majd látni fogod, vajjon megvalósul-e rajtad igém vagy nem.

Num 11,24 És kiment Mózes és elmondta a népnek az Örökkévaló szavait. Összegyüjtött hetven férfiút a nép vénei közül és odaállította őket a sátor köré.

Num 11,25 És leszállt az Örökkévaló a felhőben és szólt hozzá és elvett a szellemből, amely rajta volt és ráadta a hetven férfiúra, a vénekre. És volt, hogy amidőn rajtuk nyugodott a szellem, akkor prófétáltak, de többé nem.

Num 11,26 De visszamaradt két férfiú a táborban, az egyiknek neve volt Eldád, a másiknak neve volt Médád, rajtuk nyugodott a szellem, a feljegyzettek között voltak, de nem mentek ki a sátorhoz és prófétáltak a táborban.

Num 11,27 Ekkor odafutott egy fiú és tudtára adta Mózesnek, mondván: Eldád és Médád prófétálnak a táborban.

Num 11,28 És szólt Józsua, Nún fia, Mózesnek ifjú kora óta szolgája és mondta: Uram, Mózes, tiltsd el őket!

Num 11,29 És mondta neki Mózes: Féltékeny vagy te miattam? Bárha az Örökkévaló egész népe mind próféta volna, hogy az Örökkévaló rájuk adná szellemét!

Num 11,30 És Mózes visszatért a táborba, ő és Izráel vénei.

Num 11,31 És szél indult meg az Örökkévaló elől és fürjeket hajtott oda a tenger felől és odavetette őket a táborra, egy napi úton az egyik oldalra és egy napi úton a másik oldalra a tábor körül és két könyöknyire a föld színe felett.

Num 11,32 És fölkerekedett a nép azon az egész napon és egész éjjel és az egész következő napon és összegyüjtötték a fürjeket; aki keveset gyüjtött, gyüjtött tíz chómert, és kiterítették maguk számára a tábor körül.

Num 11,33 Még a hús fogaik között volt, meg sem volt még rágva és föllobbant az Örökkévaló haragja a nép ellen és sujtotta az Örökkévaló a népet igen nagy csapással.

Num 11,34 És így nevezték el azt a helyet: Kibrót-Hattáava, mert ott temették el a népet, a vágyakozókat.

Num 11,35 Kibrót-Hattáavától a nép tovább vonult Hacérótba és maradt Hacérótban.

Num 12,1 És Mirjám és Áron beszélt Mózes ellen a kúsi asszony miatt, akit elvett; mert egy kúsi asszonyt vett el.

Num 12,2 És mondták: csupán csak Mózessel beszélt-e az Örökkévaló, nem beszélt-e velünk is? És az Örökkévaló hallotta ezt.

Num 12,3 És a férfiú Mózes nagyon szerény volt, [szerényebb] minden embernél, aki a föld színén élt.

Num 12,4 És mondta az Örökkévaló hirtelen Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki hárman a találkozás sátrába. És kimentek ők hárman.

Num 12,5 És leszállt az Örökkévaló felhőoszlopban és megállott a sátor ajtajánál és hívta Áront és Mirjámot és kimentek ők ketten.

Num 12,6 És Ő mondta: Halljátok szavamat! Ha lesz köztetek próféta, én az Örökkévaló, látomásban megjelenek előtte, álomban beszélek vele.

Num 12,7 Nem ilyen az én szolgám Mózes; ő meghitt egész házamban.

Num 12,8 Vele szájról-szájra beszélek, világosan és nem homályos szavakban; az Örökkévaló hasonlóságát látja ő; miért nem féltetek beszélni szolgám, Mózes ellen?

Num 12,9 És föllobbant az Örökkévaló haragja ellenük és távozott.

Num 12,10 És a felhő eltűnt a sátor felől és íme, Mirjám poklos volt, olyan, mint a hó; és odafordult Áron Mirjám felé és íme, poklos volt.

Num 12,11 És szólt Áron Mózeshez: Kérlek, Uram, ne ródd fel nekünk vétekül, amiben oktalanul cselekedtünk és amiben vétkeztünk.

Num 12,12 Ne legyen ő, kérlek, olyan, mint a halott gyermek, akinek midőn kijön anyja méhéből, már elenyészett fele húsa.

Num 12,13 És Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz, mondván: Isten, kérlek, gyógyítsd meg őt!

Num 12,14 És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Ha atyja az ő arcába köpött volna, nem szégyellné-e magát hét napig? Zárassék ki hét napra a táborból és azután legyen ismét befogadva.

Num 12,15 És kizáratott Mirjám a táborból hét napra és a nép nem indult el, amíg ismét be nem bocsátották Mirjámot.

Num 12,16 Azután elindult a nép Hacérótból és táboroztak Párán sivatagában.