„Önfényű név” – konferencia Lőw Immánuel tiszteletére Szegeden

– Lőw Immánuel neve azok közé az önfényű nevek közé tartozik, amelyek maguktól is világítván, nem szorulnak semmi epithetonra – idézte Móra Ferenc méltató szavait Horváth József, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke azon a konferencián, amelyet a híres főrabbi tiszteletére rendeztek Szegeden. A rendezvény keretében Buk István, a helyi hitközség elnöke adta át az idei Lőw Immánuel-emlékplaketteket. 

– Lőw Immánuel a későbbi tudományos és rabbinikus munkásságához becses útravalót kapott hazulról, hiszen az ő édesapja volt az a Lőw Lipót, aki magyarországi zsinagógában először prédikált magyar nyelven. A fia nemcsak a magyar nyelvű prédikáció apjától ráhagyományozott gyakorlatát folytatta, de kimagasló érdemeket szerzett több tudományterületen is – mondotta megnyitó beszédében Horváth József, a Mazsihisz alelnöke azon a tudományos tanácskozáson, amelyet Lőw Immánuel élete, munkássága és korának hitéleti, kulturális háttere címmel rendeztek a napokban a Szegedi Zsidó Hitközség székházában. 

Horváth József, a Mazsihisz alelnöke (Forrás: Szeged TV / Szegedi Híradó)

Az alelnök megosztotta a hallgatósággal azt a Lőw Immanuelre nagyon jellemző anekdotát, miszerint egy alkalommal, amikor Szegeden a helyi társadalmi elit előtt kellett beszédet tartania, a főrabbi a zsinagógában megszokott módon magyarul szólott a közönséghez, ám hamarosan át kellett váltania német szóra, mert az akkori notabilitások a németet jobban értették. 

Horváth József felhívta rá a figyelmet, hogy a tanácskozás meghívóján Lőw Immánuel neve minden rá vonatkozó cím, rang és titulus nélkül szerepel, ami számára azért rokonszenves, mert azt jelzi: a főrabbit szükségtelen professzornak vagy doktornak címezni, elvégre az ő neve önmagában is sokat mondó és tekintélyes. Ennek kapcsán a Mazsihisz alelnöke Móra Ferenc írót idézte, aki ezt írta a főrabbi beszédet tartalmazó könyv előszavában: „Lőw Immánuel neve azok közé az önfényű nevek közé tartozik, amelyek maguktól is világítván, nem szorulnak semmi epithetonra” .

A tanácskozás közönsége (Forrás: Szeged TV / Szegedi Híradó)

Megnyitó beszédét azzal zárta, hogy pár nappal korábban járt Szegeden Heisler András, a Mazsihisz elnöke is, aki a Baumhorn-kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott: „A következő négy éves ciklusban ezzel, a Magyarország nemzeti vagyonát képező legszebb zsinagóga teljes körű helyreállításával kell megtisztelni Baumhorn Lipót remekművét”. Az alelnök Heisler András szavait azzal egészítette ki: ezzel egy időben nagyon fontos volna Lőw Immánuel fantasztikus könyvgyűjteményének összeállítása is.  

A tudományos tanácskozás keretében került sor az idei Lőw Immánuel-emlékplakettek átadására. Buk Istvántól, a Szegedi Zsidó Hitközség elnökétől az elismerést idén ketten vehették át: Buk Zsófia grafikus, a helyi hitközség hírlevelének szerkesztője, és Frauhammer Krisztina tudományos kutató, etnográfus, történész, aki munkásságával hozzájárult a szegedi zsidóság történetének alaposabb megismeréséhez.

A szegedi hitközség által szervezett konferencia a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány  (MAZSÖK) támogatásával valósult meg.