„A tudás akkor él, ha továbbadjuk” – Tudományos pályázatok és Domán-emléklap átadása a Rumbach zsinagógában
A budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adott otthont a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) közös tudományos pályázata díjátadójának, valamint a Domán-emléklap ünnepélyes átadásának. Az eseményen Klein Judit gyönyörű előadása varázsolt el minket.
A Mazsihisz, az OR-ZSE és a Goldziher Intézet közös tudományos pályázatát immár tizenegyedik alkalommal hirdették meg egyetemi és főiskolai hallgatók számára. A kezdeményezés célja változatlan: ösztönözni azokat a fiatal kutatókat, akik a zsidó hagyományt, történelmet és kultúrát nemcsak ismerni, hanem értelmezni is szeretnék. A pályázat olyan gondolkodásmódot támogat, amely hidat épít múlt és jelen, hagyomány és újraértelmezés, zsidó közösség és többségi társadalom, valamint tudomány és hit között.

A rendezvényt Kiss Henriett, a Rumbach zsinagóga igazgatója nyitotta meg, majd köszöntőt mondott prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke. Beszédében hangsúlyozta a tudományos utánpótlás jelentőségét, valamint azt, hogy a Rabbiképző és a hozzá kapcsolódó intézmények munkája nemcsak a hagyomány megőrzését, hanem annak jövőbe vezetését is szolgálja.

Dr. Frölich Róbert országos főrabbi az amidában megfogalmazott három alapfogalom – tudás, értelem, megértés – mentén beszélt a tudományos munka természetéről. Rámutatott: a tudás megszerzése önmagában nem elegendő, azt meg is kell érteni, majd tovább kell adni. A tudomány igazi célja így válik teljessé: a megszerzett ismeret közösségi tudássá formálódik. A bibliai képeket idézve a pálma és a cédrus példáján keresztül beszélt arról, hogy a tudás akkor válik élővé, ha tanítványokat nevel és továbbörökíti önmagát.

Az OR-ZSE képviseletében Darvas István főrabbi a tanulás és tanítás egységéről beszélt, hangsúlyozva a „lilmod” és „lelamed” fogalmainak elválaszthatatlan összetartozását. Mint mondta, a zsidó hagyományban a tanulás nem önmagáért való tudásgyűjtés, hanem olyan folyamat, amely természetes módon vezet ahhoz, hogy továbbadjuk a megszerzett tudást. Aki tanul, az egyben felelősséget is vállal: azért, hogy amit megszerzett, azt élővé és érthetővé tegye mások számára is. „A tanulás akkor teljesedik ki, amikor tanítássá válik” – fogalmazott, utalva arra, hogy a tudás akkor nyeri el valódi értelmét, ha közösséget épít és új generációkat szólít meg. Hiszen ez a folytonosság biztosítja, hogy a hagyomány ne pusztán örökség, hanem élő szellemi valóság maradjon.

A tudományos pályázatok díjazottjait Peremiczky Szilvia mutatta be.
Különdíjban részesült Pirnák Simon a Sárospataki Református Egyetem hallgatója A sors és a tudomány útján – Kutató munka dr. Róth Ernő főrabbiról című dolgozatáért.
Negyedik helyezést ért el Topos Annabella, az ELTE hallgatója a Egy csehszlovák határátlépési kísérlet Goldberger Izidor életútjában című dolgozatával.
Az idén az első helyezést Kapusta Krisztina, az OR-ZSE hallgatója érdemelte ki Az ipolysági status quo közösség temetőjének arculatváltozásai, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra című dolgozatával.
A díjak átadásában közreműködött dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, Goldziher Intézet képviseletében dr. Vörös Kata, az intézet tudományos titkára, Darvas István főrabbi, az OR-ZSE elnöke, valamint dr. Kunos Péter tanácsos, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatója is.

A rendezvény kiemelt pillanata volt a Domán-emléklap átadása, amelyet idén negyedik alkalommal ítéltek oda. Az elismerés néhai Domán István főrabbi, professzor emlékét őrzi, aki a Talmud-tanulás és a zsidó tudományok meghatározó tanára és közösségi alakja volt. A díj Domán Katalin rebecen és a Dolinay–Polivoda család kezdeményezésére, a Mazsihisz támogatásával jött létre. Olyan hallgatókat ismer el, akik tudományos munkájuk mellett szellemi és közösségi értelemben is továbbviszik Domán főrabbi örökségét.

A Domán István főrabbi emléke előtt tisztelgő beszédek sorában Fináli Gábor rabbi személyes hangú emlékezése hangzott el. Szavaiban kiemelte a tanítás, a jelenlét és a közösségformáló erő jelentőségét.
– Ez a díj a legméltóbb emlékezés az én rabbimra – fogalmazott.
Domán Istvánt olyan tanítóként írta le, aki egyszerre volt bölcs, visszafogott és mélyen emberi, és aki személyiségével is tanított.

Ezt követően Fekete László főkántor előadásában hangzott el az „Omár Rabbi Elázár” című mű, zongorán Neumark Zoltán zongoraművész kísérte.

Beszédet mondott Szerdócz Ervin főrabbi, aki megosztotta közös emlékeit Domán István főrabbiról, majd Dolinay Eszter osztotta meg személyes gondolatait, kiemelve a főrabbi tanítóként gyakorolt hatását, valamint azt a szellemi örökséget, amelyet tanítványai és közösségei továbbvisznek.

A Domán-emléklap idei kitüntetettje Wagner Huba Álmos lett, akinek munkáját Radnóti Zoltán főrabbi laudálta.
Minden díjazottnak szeretettel gratulálunk!
Mi van, ha magunkon nevetünk? – Réz András az UNSEREINER-ről
28. Zsidó Kulturális Fesztivál: elindult a jegyértékesítés a Dohány utcai zsinagóga programjaira