A Hezbollah megsemmisítéséről tárgyal ma Trump a libanoni elnökkel

A siíta Irán támogatását élvező, Izrael ellenes Hezbollah-mozgalom és annak milíciája lényegében „állam az államban”, hiszen a kivételesen jól felszerelt fegyveresek tudomást sem vesznek róla, hogy a szervezet létezése immár hivatalosan is illegitim. De Libanon sajnos 2024 végéig alig tett közvetlen lépéseket a Hezbollah ellen. Amikor a terrorszervezet a 2023. október 7-i támadás után bekapcsolódott az Izrael elleni harcokba, a libanoni kormány válaszai elsősorban ENSZ-panaszokból, tűzszüneti felhívásokból és az eszkaláció elkerülését célzó diplomáciai tevékenységből álltak.

Libanon nem próbálta lefegyverezni a Hezbollahot, nem tartóztatta le a vezetőit, és nem akadályozta meg érdemben a rakéta- és dróntámadásokat.

2025-től azonban valódi irányváltás következett: a libanoni kormány kimondta az állami fegyvermonopólium elvét, a hadsereg megkezdte a Hezbollah dél-libanoni katonai infrastruktúrájának felszámolását, korlátozták a szervezet pénzügyi és utánpótlási csatornáit. 2025 februárjában Libanon megakadályozta egy iráni repülőgép bejrúti leszállását, miután Izrael azt állította, hogy Irán polgári járatokon készpénzt juttat a Hezbollahnak. A döntés ellen tüntető Hezbollah-hívekkel szemben a hadsereg könnygázt is alkalmazott.

2025 nyarán a libanoni jegybank megtiltotta a bankoknak és pénzügyi közvetítőknek, hogy közvetlenül vagy közvetve üzleteljenek a több mint harminc fiókot működtető, hivatalosan kamatmentes kölcsönöket nyújtó Al-Qard al-Hassan szervezettel, amely a Hezbollah „párhuzamos” pénzügyi rendszerének központi eleme.

Tavaly augusztusban a libanoni kormány utasította a hadsereget, hogy készítsen tervet, amely szerint 2025 végéig az országban található valamennyi fegyver egy-egy állami biztonsági szervezet ellenőrzése alá kerül. Ez volt az első alkalom, hogy a libanoni kabinet kifejezetten napirendre vette a Hezbollah fegyvereinek kérdését. A terv több szakaszban valósítaná meg az állami fegyvermonopóliumot, de konkrét országos határidőt azonban már nem szabtak, részben a hadsereg korlátozott kapacitásai és a polgárháborús összecsapás veszélye miatt. Miután a Hezbollah 2026 márciusában ismét rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, az időközben megalakult, Nawaf Salam vezette új libanoni kormány végre kimondta, hogy

minden, a Hezbollahhoz tartozó katonai és biztonsági tevékenység törvényellenes.

A kormány rendekezett arról is: a háborúról és békéről kizárólag a libanoni állam dönthet; a szervezetnek át kell adnia fegyvereit az államnak; a libanoni állami szerveknek meg kell akadályozniuk az állami intézményeken kívül szervezett katonai akciókat.

Múlt hónapban újabb fontos előrelépés történt: Libanon (az Amerikai Egyesült Államok közvetítésével) egy olyan keretmegállapodást kötött Izraellel, amely a Hezbollah leszerelését, a libanoni hadsereg déli területekre való telepítését és az izraeli erők fokozatos kivonását irányozza elő. Ebben a hónapban meg is kezdődött az úgynevezett „kísérleti zónák” kialakítása: ezekben

a libanoni hadsereg venné át a kizárólagos ellenőrzést, miközben eltávolítaná a Hezbollah fegyvereit és infrastruktúráját.

Az USA-adminisztráció osztja Izrael azon álláspontját, hogy Libanonban addig nem lesz béke, amíg a Hezbollah létezik. Amíg a terrorszervezetet, és a bázisát adó mozgalmat le nem győzik, az folyamatos fenyegetést jelent a Zsidó Államra.

Ennek tükrében kiemelt jelentősége van annak, hogy az USA elnöke a legmagasabb szinten, a Fehér Házban fogadja ma Libanon elnökét. A találkozó újabb lökést adhat a Hezbollah kiszorítására tett erőfeszítéseknek. Teendő ugyanis volna bőven, hiszen Libanonban

a Hezbollahot nem tiltották be politikai pártként, parlamenti képviselői és politikai hálózata továbbra is működik, vezetőivel szemben nem indult átfogó letartóztatási kampány.

(Mazsihisz-összefoglaló a Reuters, az AP News és az FDD Long War Journal cikkei alapján)

---