88 év után két, a kristályéjszakán elrabolt zsidó kegytárgy tért vissza Berlinbe

1938. november 9-éről 10-ére virradó éjszaka a náci vezetés által szervezett, országos pogrom során súlyos támadások érték a zsidó közösségeket Németországban, valamint a korábban már hozzá csatolt Ausztriában és Szudéta-vidéken. Több mint 1400 zsinagógát és imaházat gyújtottak fel vagy rongáltak meg, zsidó üzleteket és otthonokat fosztottak ki, embereket bántalmaztak és gyilkoltak meg. Mintegy harmincezer zsidó férfit hurcoltak koncentrációs táborokba. A kristályéjszaka néven ismert novemberi pogrom a náci zsidóüldözés egyik meghatározó fordulópontját jelentette, amelyet a zsidóság jogfosztásának és üldözésének további súlyosbodása követett.

A novemberi pogrom során a zsidó vallási és kulturális örökség számtalan pótolhatatlan darabja is megsemmisült vagy a fosztogatók kezébe került. Az elrabolt kegytárgyak között volt az a gazdagon hímzett Tórafüggöny és díszes Tóra-szalag is, amely most, 88 évvel később visszatért Berlinbe. A függöny egykor a zsinagógai Tóraszekrényt takarta, a szalagot pedig a Tóratekercs összefogására használták.

Egy holokauszttúlélő mentette meg a kegytárgyakat

A két textil a második világháború után került Moishe Saksenhaus, egy belarusz származású holokauszttúlélő birtokába. Saksenhaus és felesége, Rosa túlélték a varsói gettót, a háború után pedig Németországba kerültek, ahol Moishe az amerikai hadseregnek dolgozott tolmácsként.

Fiuk, Sol Saksenhaus visszaemlékezése szerint apját egy német férfi kereste meg, aki azt állította, hogy 1938 novemberében részt vett egy berlini zsinagóga kifosztásában. A férfi élelmiszert, kávét, cigarettát és más, a háború utáni Németországban nehezen beszerezhető árucikkeket követelt a nála lévő kegytárgyakért, és azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben megsemmisíti őket.

Saksenhaus végül beleegyezett a cserébe, így a két értékes vallási textil megmenekült a pusztulástól. Később magával vitte őket az Egyesült Államokba, ahol családja hosszú évtizedeken át gondosan őrizte a megmentett emlékeket.

Moishe Saksenhaus 1993-ban hunyt el. Halála után özvegye és családja a két kegytárgyat a phoenixi Temple Chai zsidó közösségnek adományozta, hogy történetük a következő nemzedékek számára is fennmaradjon.

Az adományozáshoz egy megrendítő emlék is kapcsolódik. Sol Saksenhaus elmondása szerint édesanyja, mielőtt átadta volna a Tórafüggönyt a zsinagóga rabbijának, eltávolított róla egy régi, horogkereszttel ellátott címkét. Nem akarta, hogy a náci jelkép együtt kerüljön a kegytárggyal a zsinagógába.

A gazdagon hímzett Tórafüggönyt évtizedeken át a Temple Chai zsinagóga falán őrizték, a Tóra-szalag pedig ugyancsak a közösség gondozásában maradt.

Közel kilenc évtized után visszakerültek Berlinbe

A visszaszolgáltatás gondolata néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg, amikor Sol Saksenhaus részletesebben is elmesélte szülei történetét a zsinagógában. A közösség tagjai ekkor kezdtek alaposabban foglalkozni a kegytárgyak eredetével, és felmerült, hogy vissza kellene adni őket a berlini zsidó közösségnek.

A phoenixi gyülekezet végül a visszaszolgáltatás mellett döntött. Bár sokakat személyes emlékek kötöttek a kegytárgyakhoz, úgy érezték, hogy azoknak Berlinben van a helyük.

A két kegytárgyat 2026. október 22-én, a berlini Új Zsinagógában működő Centrum Judaicumban adták át ünnepélyesen a berlini zsidó hitközség képviselőinek. Az eseményen az arizonai közösség 29 tagja is részt vett.

Héber feliratok, nevek és áldások a múltból

A visszakerült kegytárgyak értékes emlékei a több évszázados európai zsidó vallási hagyománynak.

A nagyobb méretű Tórafüggönyön a szombati és ünnepi kidus, vagyis a borra mondott áldás szövege olvasható. A hímzésen egy hosszabb héber felirat is található, amely feltehetően a készítő nevét őrzi. A gazdagon díszített Tóra-szalagon egy Jicchák, becenevén Itzik nevű gyermekhez kapcsolódó áldás szerepel, amelyet valószínűleg a körülmetélése alkalmából készítettek.

Bár a családi visszaemlékezés szerint a kegytárgyakat a berlini Fasanenstrasse zsinagógájából rabolták el, a kutatóknak egyelőre nem sikerült kétséget kizáróan azonosítaniuk, pontosan melyik zsinagógához tartozott a Tórafüggöny.

A Tórafüggöny a Centrum Judaicum gyűjteményébe kerül, a Tóra-szalagot pedig a tervek szerint az egykori Fasanenstrasse zsinagóga helyén működő közösségi központban mutatják be.

A két kegytárgy visszatérése nem változtathat azon, ami 1938 novemberében történt, de lehetővé teszi, hogy a berlini zsidó közösség ismét maga őrizze múltjának ezt a két fennmaradt emlékét. A kristályéjszaka közelgő 88. évfordulóján a Tórafüggöny és a Tóra-szalag az elpusztított zsinagógákra, az üldözött emberekre és az egykori zsidó közösségek veszteségeire is emlékeztet.

Felhasznált források: Jewish Telegraphic Agency (JTA), The Jerusalem Post.

---