Zsidó közösségek a világ legváratlanabb pontjain: Indonézia
Az Amazonas vidékétől az indonéz szigetvilágon át egészen a sarkvidékig számos olyan helyen alakultak ki zsidó közösségek, ahol talán a legkevésbé számítanánk rájuk. Kereskedők, menekültek, katonák és bevándorlók érkeztek a világ távoli pontjaira, és ahol letelepedtek, sokszor a zsidó hagyományokat is magukkal vitték. Új sorozatunkban ezeknek a különleges közösségeknek a történetét mutatjuk be: olyanokét, amelyek közül néhány ma is él, másoknak pedig már csak az emlékei maradtak fenn.
Az első zsidók a 17. században érkezhettek a mai Indonézia területére, elsősorban kereskedőként, a holland gyarmati kereskedelmi útvonalakat követve. A 19. században Hollandiából és Németországból újabb zsidó bevándorlók érkeztek: kereskedők, hivatalnokok és katonák telepedtek le a fontosabb kikötővárosokban.
Az 1850-es években legalább húsz holland és német származású zsidó család élt Bataviában – a mai Jakartában –, illetve az indonéz szigetvilág más részein.
A 20. század elején újabb csoportok jelentek meg: Bagdadból és Ádenből származó zsidók érkeztek az évszázados tengeri kereskedelmi útvonalakon, majd a náci üldözés elől menekülő európai zsidók közül is több százan találtak menedéket a térségben. Az indonéziai zsidó népesség 1941 körül érhette el a csúcspontját, mintegy háromezer fővel.
A második világháború azonban alapjaiban változtatta meg a közösség életét. A japán megszállás idején számos európai zsidót internáltak. A háború utáni politikai bizonytalanság, majd Indonézia függetlenné válása szintén sok zsidó család számára tette bizonytalanná a jövőt; többen elvesztették vagyonukat vagy elhagyták az országot.
Az 1950-es és 1960-as években az erősödő nacionalizmus és az Izraellel kapcsolatos politikai feszültségek tovább nehezítették a zsidó közösségek helyzetét. A megmaradt zsidók közül sokan kivándoroltak, mások pedig fokozatosan beolvadtak a helyi társadalomba. Az indonéziai zsidóság ma már csak töredéke egykori létszámának. A zsidóságot az ország nem ismeri el önálló vallásként, a közösségek szétszórtan élnek az országban.
A zsidó jelenlét egyik legfontosabb látható emléke a manadói zsinagóga, amely a korábban jóval kiterjedtebb indonéziai zsidó közösség történetének különleges tanúja.
Az aish.com cikkén alapuló sorozatunk következő részében egy újabb olyan helyre látogatunk el, ahol talán senki sem számítana zsidó közösség nyomaira.
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Fájóan fiatalon távozott – Szendy Barbitól búcsúzunk
