02.07. 16:36, kimenete: 02.08. 17:44 
Zeitler Ádám, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) doktorandusza és végzős rabbijelöltje harmadik éve dolgozik a budapesti Lauder Javne Iskolában. Eddig a judaisztika tanítás mellett a Lauder Community vezetése, azaz a közösségszervezés, a szülőkkel való kapcsolattartás állt a munkája fókuszában, idén szeptembertől azonban ő váltja Horányi Gábort a főigazgatói székben. Zeitler Ádámot a főbb terveiről, elképzeléseiről kérdeztük.
– Három évvel ezelőtt miért döntött a Lauder mellett? Mi vonzotta ebben az iskolában?
– Az első pillanattól fogva az ragadott meg, hogy lényegében egy hatalmas létszámú, zsidó kötődésű közösségről van szó. Ha tehát nem pusztán oktatási intézményként tekintünk a Lauderre, hanem egy csaknem ezer fős közösségként, akiknek van valamilyen típusú kötődése a zsidó kultúrához és nyitott is arra, hogy e kultúra vonzásában éljen, akkor egy ilyen közeg számomra rendkívül izgalmas kihívást jelent. És én szeretem a kihívásokat, főleg azokat, amelyek új modellek kiépítését célozzák. Engem jobban vonz egy új modell kialakítása, mint egy meglévő struktúra működtetése.
Zeitler Ádám: „Az oktatási tevékenységet és az intézményi működést szeretném a jelenleginél is még magasabb szintre emelni". Fotó: Mazsihisz.hu
– Vagyis főigazgatóként új modell bevezetését tervezi az iskolában?
– Nem erről van szó, hiszen ebben az intézményben a pedagógiai modell kiváló. Horányi Gábor főigazgató vezetése alatt nagyon jól működő pedagógiai rendszer alakult ki, amit a felsőoktatásban továbbtanulók létszáma is bizonyít, másként fogalmazva ez az iskola kiváló kimeneti számot produkál. E mellett az is fontos, hogy miközben komoly teljesítményt kell nyújtaniuk, a lauderes diákok szeretnek ebbe az iskolába járni. S ez a fajta kettősség nagyon ritka a magyar oktatásban. Mivel korábban is oktatási területen dolgoztam, van összehasonlítási alapom.
Nyugodt lelkiismerettel ki tudom jelenteni, hogy innen úgy nyernek felvételt a legjobb egyetemekre a diákok, hogy nálunk nem gyomorgörccsel mennek be az órákra. Nem azzal telik a napjuk, hogy rettegnek a dolgozatoktól, hiszen itt megtalálják azt, ami igazán érdekli őket.
Ezen a pedagógiai modellen, ami az elmúlt harmincöt évben az első igazgató, Szeszler Anna, majd később Horányi Gábor és munkatársai alatt létrejött, nem kell változtatni, letisztult pedagógiai vízió alapján folyik itt a munka.
– Mi az, amin viszont kell?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy az oktatási tevékenységet és az intézményi működést szeretném a jelenleginél is még magasabb szintre emelni. Ezen belül fejleszteni kell a héber tanítást, a judaisztika oktatást, a zsidó élettel, vallással, hagyománnyal kapcsolatos foglalkozást.
E területen voltak korábban nagyszerű eredmények, de a fejlődés szporadikus, esetleges volt attól függően, hogy éppen volt-e az iskolában karizmatikus, a zsidóságért felelős ember. S itt meg is kell említenem Komoróczy Szonja vagy Balázs Gábor nevét, akiknek fantasztikus kezdeményezéseik voltak.
Ezt a szporadikusságot ki kell iktatni a rendszerből, és szervezettebbé, erősebbé kell tenni a zsidó életet. Ami természetesen nem azt jelenti, hogy kötelező lesz az istentisztelet, a kipaviselés, a szombattartás, elvégre az intézmény 1989-es alapító dokumentuma ki is mondja, hogy a Lauder világi, azaz szekuláris zsidó iskola. Ezen nem tudok, de nem is akarok változtatni, a Lauder megmarad szekuláris iskolának. Viszont annak a feltételeit meg kell teremteni, hogy azoknak a diákoknak, akik mélyebben meg akarják élni a zsidóságukat, erre legyen lehetőségük, és aktívabban részt tudjanak venni a zsidó életben, a tradíció mélyebb megismerésében.
Forrás: Lauder Javne/Facebook
– Ezt milyen eszközökkel szeretné elérni?
– Az a legfontosabb, hogy semmiképpen sem erőből és hatalmi pozícióból, hanem a lehetőségek felajánlásával és személyes példamutatással. Hiszen a Lauder egész mentalitásától eleve idegen a hierarchikus, hatalmi működés, nálunk valóban gyerekközpontú rendszer alakult ki, amely a diákoknak egyrészt lehetőségeket kínál, másrészt jelentős hangsúlyt helyez az egyéni motiválásra. Mint mondtam, a Lauder szekuláris iskola és az is marad, de szeretném megteremteni annak a lehetőségét, hogy legyenek szombatfogadások és az iskola közössége megülhesse a nagy ünnepeket.
– Itt az iskolában?
– Erre egyelőre nem tudok válaszolni, hiszen még csak a tervezés elején tartunk. Azt viszont elmondhatom, hogy ha otthon nem lesz időm a sachritra, a reggeli imára, akkor a Lauderben fogom elmondani, és aki akar, csatlakozhat hozzám. Azt remélem, hogy idővel egyre többen lesznek olyanok, akik velem tartanak majd.
– Talán lesz a Lauderben „saját” minyen is?
– Lehetséges, ha lesz rá igény. De ezt nem autokratikus módon szeretném elérni. S ha már a zsidó vallási élet erősítéséről beszélünk, azt feltétlenül ki kell emelnem, hogy elképzeléseim szerint fontos volna, hogy a Lauder az eddigieknél szorosabban része legyen a magyarországi zsidó szférának, ami magában foglalja a Mazsihisszel vagy a rabbiképzővel való együttműködést éppen úgy, mint a civil szervezetek felé való nyitást. A Mazsihisz elnökével, Grósz Andorral már tárgyaltam is erről, és ő maximálisan nyitott volt a szorosabb együttműködésre.
Forrás: Lauder Javne/Facebook
– Milyen elképzelései vannak a vallási élet erősítésén túl?
– Nálam a tehetséggondozás az, ami az elmúlt tizenöt évben abszolút fókuszba került. Ezt feltétlenül érvényesíteni szeretném az iskola irányításában, aminek az egyik gyakorlati eleme, hogy szükséges a szociális ösztöndíjkeret növelése a kevésbé tehetős gyerekek számára.
A szakmai múltamból fakadóan bízom abban, hogy sikerül anyagi támogatókat találni arra a nagyon nemes célra, hogy olyanok is tanulhassanak nálunk, akiknek a családja ezt saját erőből nem tudná finanszírozni.
Ezt olyannyira komolyan gondolom, hogy a terveim között szerepel egy külön csapat felállítása és felépítése a források növelésére. Hiszen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Lauder valójában non-profit vállalkozás. Mivel az oktatásra Magyarországon általában nem szokás piaci tevékenységként tekinteni, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a Lauderben a bevételünk lényegében piaci tevékenységből származik. De ennek a piaci szemléletnek, vagy inkább mentalitásnak bizonyos szempontból meg kell jelennie az iskola működésében is.
– Milyen értelemben?
– Például projektmenedzsmenti alapelvek érvényesítésében. Gondoskodni kell az eddigieknél hatékonyabb forrásteremtésről, fundraising-tevékenységről, profi kommunikációról, a szakmai teljesítmény méréséről és értékeléséről.
– Hadd tegyek föl egy személyes kérdést: miután eldőlt, hogy ön lesz a Lauder következő főigazgatója, az elődje ellátta-e tanáccsal, útravalóval a következő évekre?
– Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb dolog, hogy Horányi Gábor még másfél évig marad a Lauderben. Ez nekem személyesen és szakmailag nagyon sokat jelent, hiszen segíteni fog abban, hogy a munkámat a lehető legmagasabb színvonalon láthassam el.
Ő nemcsak remek tanár, de nagyszerű vezető is, ami egyebek mellett abban is tetten érhető, hogy az elmúlt években mennyire fontos volt számára az utódlás kérdése. Ez egyébként az igazán jó vezetők egyik legfontosabb ismérve minden esetben és minden korban.
Egy jó vezető számára az általa irányított intézmény jövője ugyanolyan fontos, mint a jelene, és Gábor ilyen ember. Ami pedig a személyes útravalóját illeti, elmondta nekem, hogy sok-sok éve álmodik egy olyan zsidó közösségről, ahová ő maga örömmel járna. S megtisztelő számomra, hogy azt mondta: látja bennem a potenciált arra nézve, hogy a jövőben éppen ilyen zsidó közösség jön létre a Lauderben.
