Róna Iván búcsúbeszéde Simon András temetésén a Kozma utcai temetőben

– Mindig a tökéletesre, a hibátlanra törekedtél és ezt elvártad a beosztottaidtól és a hallgatóidtól is. Soha nem alkudtál meg a célt illetően. Nem rajtad múlt, hogy az utolsó csatát már nem nyerted meg, mert a mai tudásunk szerint nem nyerhetted meg. Küzdöttél, harcoltál és úgy maradtál alul, hogy ezt sem adtad fel – búcsúzott dr. Róna Iván, a Mazsihisz turisztikai igazgatója a hosszú betegség után 61 éves korában elhunyt dr. Simon Andrástól.  

Drága Andris!

A családon kívül eljöttünk sokan a turisztikai szakmából is, hogy elbúcsúzzunk tőled és megemlékezzünk szakmai tevékenységedről. Arról a hosszú és eredményes életről, ami sikerekkel és kiváló eredményekkel volt teli.

Már középiskolás éveid alatt, az Eötvös József Gimnáziumban is arról álmodoztál, hogy egyszer majd bejárod a világot, új embereket, új kultúrákat, új tájakat ismersz majd meg, hogy élményekkel teli életet élhessél, melynek szerves része az utazás, az állandó helyváltoztatás.

Ezért is választottad a „közgázt" Alma Máterednek  (akkori szép nevén a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet), ahol közlekedésről és turizmusról tanulhattál. 

Nem elégedtél meg az egyszerű egyetemi diplomával, továbbképezted magad, hogy még többet tudjál erről a két szakágról, a közlekedésről és a turizmusról.

Előbb idegenforgalmi szakközgazdász diplomát szereztél, majd tovább léptél, és ahhoz, hogy egyetemi doktor lehessél, izgalmas témából írtál doktori disszertációt. Ez az izgalmas téma a turisztikai marketing lett, amit aztán egész szakmai életed során folyamatosan gyakoroltál.

Dr. Simon András (1963-2024). Fotó: Turizmus.com/Fóti Péter

Hová is mehettél volna tanulmányaid befejezése után, mint egy olyan céghez, ahol a turizmussal és a közlekedéssel egyszerre foglalkozhattál? A szakma egyik (később ikonikus legendájává avanzsált) tagja vett téged fel a MALÉV Air Tours-hoz. Ő a Földvári Andris volt, aki meglátta benned a tehetséget, a rátermettséget és azonnal odavett maga mellé az irodába. A legjobb helyre kerültél, hiszen itt adódott a legjobb alkalom, lehetőség a megszerzett diplomáid adta tudásod hasznosítására. Gyorsan lépkedtél felfelé a ranglétrán és már a kilencvenes évek elejére kongresszusi igazgató lettél az Air Toursnál. 

Mivel a turizmus mellett a közlekedés (ráadásul a légi közlekedés) vált az érdeklődésed középpontjává, átigazoltál az anyavállalathoz, a MALÉV-hez és kihasználva briliáns spanyol tudásodat, a légitársaság külképviselője lettél Madridban. A spanyol fővárosban 5 évet töltöttél és 5 évig vezetted a madridi irodát. Tevékenységed révén sokat erősödött a kapcsolat és a forgalom is a két főváros, a két ország között. 

Külszolgálatod befejeztével visszatértél első sikereid helyszínére a MALÉV Air Tours-hoz, de most már nem beosztottként, hanem ügyvezető igazgatóként. Ekkor már egy hatalmas és sikeres csapat élére állhattál és az ott töltött következő 5 éved alatt a céget újrapozicionáltad és további sikerekre vezetted. Pedig nem volt könnyű dolgod, hiszen az elődeid mind nagyon neves szakemberek voltak, Déri Tamástól, Bujtor Juditon át Forrai Tamásig, akik sikerre vitték a turizmus és a légi közlekedés egymásba fonódó tudományát. Neked sikerült továbbvinned ezt a magas színvonalat és sikerült még eredményesebb irodát teremtened, a hazai és a nemzetközi utazók nagy örömére. Mivel a MALÉV Air Toursnál számos nagy rendezvény házigazdája lehettél, beletanultál és tökélyre fejlesztetted a rendezvényszervezés és bonyolítás nagyon nehéz tevékenységét.

Az ott szerzett tapasztalataidat kamatoztattad, amikor váltottál és a WECO TRAVEL (korábban Chemo Travel) cégvezetője lettél ügyvezető igazgatói rangban. Számtalan kongresszus, rendezvény, esemény házigazdája lettél a nagyon profi csapatoddal, ahol a cégutaztatást is, az online értékesítést is a tökéleteshez közeli szintre emelted. A céget a piacvezető irodák közé emelted egy nagyszerű csapatmunka megszervezésével és irányításával.

Közben beutaztad az egész világot és speciális filozófiát fejlesztettél ki a siker elérése érdekében. Céltudatos, mondhatnánk makacs voltál mindig, a céljaidból az eredmények érdekében soha nem adtál engedményt. Mindig a tökéletesre törekedtél és el is érted azt. Tudtad a helyes irányt és ezáltal a célt is el tudtad érni, amit akartál. Mottód volt, hogy „ha nem tudod, melyik kikötőbe tartasz, akkor minden szél rossz irányból fúj !" Soha sem improvizáltál (kivéve mikor a helyzet erre kényszerített), mindent gondosan megterveztél, aprólékosan kidolgoztál. Bár makacs voltál, mégis a cél érdekében az utolsó lehetőségig tárgyaltál, hogy a projekt létrejöjjön és ne engedd ki a kezedből.  Volt egy másik, sokat emlegetett mottód is: „Nem a kifogást kell keresni, hanem a megoldást". És neked volt mindnre megoldásod.

Majd' 15 évet töltöttél ebben a beosztásodban. Bár elégedett és elismert voltál, de a véred hajtott újabb kihívások és sikerek felé.

Vezérigazgatója lettél a MAGIC MICE Marketing Zrt.-nek, ahol rendezvényszervezés volt a fő irány és nem csak belföldön, de külföldön is. Itt is sikeres voltál, mert a filozófiád és elkötelezettséged nem változott, így a munkád sikerre volt ítélve.

Később (vezérigazgatói munkád mellett) vezető tanácsadója lettél a Nemzeti Sportügynökségnek, ahol nagy nemzetközi sportesemények, sportrendezvények turisztikai szolgáltatásait segítetted eredményre jutni, a rendezvények tervezése és bonyolítási koncepciójának kidolgozása is a Te tanácsaiddal lettek sikeresek.

A szakma elismerte tudásodat, tapasztalatodat, tehetségedet.

Elnyerted 2006-ban a szakma legrangosabb és máig legmagasabb kitüntetését, a PRO TURISMO-díjat.

Később, 2013-ban megválasztottak az év utazási irodásának, amely a szakma igazi elismerését jelentette.

Ugyanabban az évben bekerültél a szakma igazi elitjébe, a TOP 50-be, ahol a turisztikai szakma 50 legbefolyásosabb embere közé választott be a szakemberekből álló zsüri.

A társadalmi munkából is kivetted a részed, hogy ezzel is a turizmus fejlődését és érdekeinek védelmét támogassad. A MUISZ, vagyis a Magyar Utazási Irodák Szövetsége az alelnökének választott és 4 éven át töltötted be az alelnöki posztot, mindenki nagy megelégedésére.

A MUISZ-ban később bizottsági elnökséget is vállaltál a napi ügyvezetői munkád mellett, hiszen a Közlekedési Bizottságot vezetted és még a MUISZ szóvivői posztját is elláttad több éven keresztül.

Az utánpótlás neveléséről, képzéséről sem feledkeztél meg. Óraadója lettél egykori Alma Máterednek, a most már Budapesti Corvinus Egyetem névre hallgató „közgáznak" és egy másik egyetemnek, a METROPLITAN Egyetemnek is tanára lettél, ahol oktató-nevelői munkád elismeréseként címzetes egyetemi docens titulust is kaptál.

Mindig a tökéletesre, a hibátlanra törekedtél és ezt elvártad a beosztottaidtól és a hallgatóidtól is. Soha nem alkudtál meg a célt illetően. Néha még túl kemény is voltál, hogy a célt biztosan elérjétek. Közben ez nem mindenkinek esett jól, de amikor az eredmény megjött, mindenki boldogan nyugtázta, hogy a kemény munkának megvan mindig az eredménye.

Másfél éve az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy felkérésemre elvállaltad a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) ajánlatát, hogy a frissen alakult MICE tevékenységet kidolgozd és irányítsad. Ennek apropója az volt, hogy 2021-ben átadásra került a Rumbach zsinagóga frissen felújított épülete és az a döntés született, hogy a szakrális tevékenységen kívül legyen az épület „multifunkcionális", vagyis az I.-tiszteleteken kívül legyenek a gyönyörű, ikonikus épületben színházi, zenei és tudományos előadások, konferenciák, rendezvények. Ennek a turisztikai aspektusát kellett nekünk, a Mazsihisz Turisztikai Igazgatóságának abszolválnia. Erre a munkára kértünk fel téged, hiszen ismertük a kvalitásaidat, tudásodat, tapasztalatodat és kapcsolatrendszeredet ebben az üzletágban, mely ma a turizmus legsikeresebb és legjövedelmezőbb diszciplinája. Te elvállaltad, mert kihívást láttál benne és vágytál a sikerre, mely veled ez garantálható is volt. 

Másfél éve együtt kezdtük a munkát és a másfél év alatt elvetett magok mára termőre fordultak. A virágos rétet, a gyümölcsös kertet elénk tetted, nekünk már csak le kell szedni a virágot, be kell gyűjteni a gyümölcsöt. Hosszú távra terveztük veled az együttműködést és Te is hosszú távra terveztél. Itt nem csak az eredmény volt a fontos, de az is, hogy tudtad, érezted, hogy itthon vagy, hogy hazaérkeztél és most ott kamatoztathatod a tudásodat, ahol nem csak az eszed, de a szíved is ott van. Munkád során éreztük, tapinthattuk azt a jiddiskeitot, ami a hozzáállásodból és a munkádból sugárzott. Tudtad, hogy most itthon kell megmutatni, hogy mit tudsz és mire vagy képes ekkora tapasztalattal és ilyen érzelmekkel. Nem rajtad múlt, hogy a gyümölcsöt már nem Te szakítod le.

Mi nem csak Andrisnak hívtunk, de „MISTER NEVER GIVE UP"-nak is. Mert Te soha semmit nem adtál fel,  állhatatosan addig mentél, míg a célt el nem érted.

Amikor évekkel ezelőtt megtámadott az a fránya betegség, aminek legyőzését még mindig kutatja az orvostudomány, Te akkor sem adtad fel. Már régen lemondtak rólad orvosok, szakemberek, de Te megcáfoltál mindent és mindenkit, hogy márpedig Te fogsz győztesen kijönni ebből a küzdelemből is. Az utolsó másfél évet veled együtt csináltuk végig. Láttuk azt a heroikus küzdelmet, amit vívtál a kór ellen. Igyekeztünk téged mindenben segíteni, támogatni, hogy ezt a célt is elérd, hogy ezt se kelljen feladnod.

És Te nem adtad fel ezt sem. Nem rajtad múlt, hogy az utolsó csatát már nem nyerted meg, mert a mai tudásunk szerint nem nyerhetted meg. Küzdöttél, harcoltál és úgy maradtál alul, hogy ezt sem adtad fel.

Drága Andriska ! MISTER NEVER GIVE UP !

Búcsúzunk tőled, de nem véglegesen. Nálunk mi hisszük, hogy van találkozás a végtelenben, hogy a felhők fölött, ott a másik világban is van egy ország és  van benne élet. Te már hamarosan ott szervezed a rendezvényeket, konferenciákat, találkozókat sok-sok, mára már oda átköltözött jó baráttal és kollégával. Mi itt lent soha nem felejtünk el téged, eszünkben, szívünkben addig élsz, míg a mi szívünk itt dobog a Földön.

Indulj utadra, találkozz az ottani haverokkal, munkatársakkal, egyszer mi is odaérünk és akkor újra együtt aratjuk le a bennünket megillető babérokat.

Boruch Dayan haEmesz! Alav ha Shalom! Ólevasólem! Emlékedből fakadjon áldás!