„Nem tudom elfelejteni, nem is akarom" – mártírmegemlékezés Kispesten

2020. Július 03. / 09:50


„Nem tudom elfelejteni, nem is akarom" – mártírmegemlékezés Kispesten

Kavicsokkal és virágokkal emlékeztek a résztvevők tegnap délután a Kispesti Újtemető izraelita parcellájában található emléktáblánál 1944. június 30-ra, a Nagyboldogasszony főplébánia-templomban pedig szentmisét tartottak az áldozatok emlékére. Ezen a napon több mint háromezer zsidó és cigány származású embert deportáltak Kispestről németországi haláltáborokba. Kispest önkormányzata gyásznappá nyilvánította június 30-át.


A szomorú napot Szonderik Gyula, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Országos Szövetségének (MEASZ) XIX. kerületi titkára idézte fel, aki 9 éves gyerekként látta, amint kispesti vasútállomáson a csendőrök bevagonírozzák az embereket. „Nem tudom elfelejteni, nem is akarom. Tudomására kell hozni mindenkinek, hogy ez megtörtént Magyarországon” – mondta.

eml3.jpgFotók: Kispest.hu

A MEASZ kispesti szervezete és a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület által szervezett megemlékezésen Vinczek György alpolgármester a koronavírus-járvány kapcsán a populizmus és az ellenségkeresés veszélyeiről beszélt, majd személyes élményét említette a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumból. Úgy fogalmazott, hogy „mi, akik nemcsak a háromezer kispestire, hanem a sok millió áldozatra emlékezünk minden évben, emeljünk szót, hallassuk a hangunkat, ha azt látjuk, hogy megbélyegeznek, elkülönítenek és ellenségként kezelnek állampolgárokat a hazában és a világon bárhol. Gondoljunk azokra, akik ezért küzdenek ma, és azokra is, akik akkor megpróbálták menteni az embereket.”

Losó Györgyné, a Romák Felzárkóztatásáért Egyesület elnöke elmondta, 2014 óta az egyesület szívügyének tekinti a megemlékezést, csatlakozott a MEASZ kezdeményezéséhez. Mesélt ismeretségéről a holokauszttúlélő Fahidi Évával, aki tanúja volt a cigánytábor felszámolásának Auschwitz-Birkenauban (az átélt borzalmakról szól könyve, A Dolgok lelke),  és beszélt Neumann Éváról, a két túlélő zsidó asszony találkozásáról egy roma rendezvényen. Megidézte a cigány holokauszttúlélő Rostás Kati nénit. Megemlékezett a cigányok elleni várpalotai gyilkosságról (1945 februárjában a nyilasok és a várpalotai csendőrök több mint száz cigányt végeztek ki a Grábler-tó mellett).  

Verebics Petra lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kispesti gyülekezetének tagja is személyes élményét osztotta meg az emlékezőkkel: kapcsolatuk elején zsidó férjével ellátogattak a berlini zsidó múzeumba. Elmondta, akkor, ott értette meg, hogy lehet és kell is tanulni, emlékezni, a múltat megismerni, megérteni. Azt, hogy az embert mássága ellenére is meg kell ismerni. Ha kell, együtt szenvedni vele, együtt létezni a másikkal. Amennyire fontos a múltra emlékezni, tisztázni, ismerni, annyira fontos a jelenben úgy élni, hogy a jövőt együtt alkothassuk – fogalmazott. A 82. zsoltárt hozta példaként, ami, mint mondta, számára azt jelenti, hogy ott kell állni minden üldözött, minden elesett, minden kirekesztett mellett, ott kell állnunk egymás mellett, mindenkinek.  

A rendezvényen Magyar Ilona Enikő szavalta és énekelte el Choli Daróczi József Elvitték a cigányokat című versét, a megemlékezés végén felcsendült a Szól a kakas már című, magyar népdal, amit a magyar hászid rabbi, Taub Izsák egy pásztorfiútól hallott, és terjesztett el.

Forrás: Kispest.hu


mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Pályázatok
Ajánlattételi felhívás szociális épület tervezésére
Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi Mózesről
2024. Március 17. / 08:26

Jonathan Sacks rabbi Mózesről

Zsidó világ
Örök tűz égjen az oltáron – Jó szombatot!