Ma 76 éves Jávori Ferenc Fegya, aki visszahozta nekünk a klezmert

Kilenc hónapra azután született, hogy a szülei Auschwitzból és a munkaszolgálatból visszatértek, egy cigányzenésztől tanult először a klezmerről, aztán az Operettszínház zenekari árkából kiemelkedve hozta újra divatba otthon a zsidó népzenét. Boldog születésnapot kívánunk, találkozunk az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon! 

Amikor azt mondjuk, hogy talán nem érdemes gyermeket nemzeni és szülni erre a rémséges és ijesztő világra, olyankor érdemes – sok-sok tízezer túlélő mellett – Jávori Fegya szüleire gondolnunk, akiknek a fia a háború vége után kerek kilenc hónappal, 1946 február 10-én született a sokat látott Munkácson, amely még ekkor is soknemzetiségű város volt. Születésekor az ablakuk alatt játszott Galambosi Gyula cigányzenész, az első dolog, amit meghallott a világból, a zene volt.

Őhozzá ment el gyerekként Fegya, mert úgy érezte, hogy egyes dallamok nagyon erősen megindítják, ezekről szeretett volna többet megtudni. Galambosi Gyula, a munkácsi cigányzenész ismertette meg a zsidó népzenével, a klezmerrel, amely olyan jól harmonizál a régió más dallamaival, ha megszólal, szól benne egy rég eltemetett sokkultúrájúság, sokszínűség is, egy elsüllyedt, elpusztított Közép-Európa emléke: ennek a kései követe és tanúja Jávori Fegya.

A Szovjetunióból, ahol igazán nem volt jó zsidónak lenni, Fegya akkori zenekarát cionista vádakkal betiltották, a ’70-es években jön át Magyarországra: a testvére ide jön férjhez és így együtt van a család. Beszélni ugyan nem tud magyarul, de zenélni minden nyelven tud. Az Operettszínházba kerül hegedűsként, dolgozik Feleki Kamill és Németh Marika keze alá, végül azonban, mivel a klezmer nem hagyja nyugodni és a rendszerváltás amúgy is megnyitja az utat az elfeledett hagyományok visszatérése előtt, belevág némi további tanulás után a Budapest Klezmer Bandbe 44 évesen, 1990-ben. A klezmer itthon a visszanyert szabadság és a visszanyert zsidó öntudat zenéje lesz – hála többek között, talán a leginkább, neki. A rendszerváltás és a szabadság mámora rég elmúlt már, de Fegya továbbra is ezreket vonz bárhol, ahol megjelenik. És most már nem csak zenél, de beszélget is a barátaival.

A magyar klezmer mesterének művészetét a Kodály Zoltán-díj (2000), Artisjus-díj (2001), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2003), eMeRTon-díj (2004), Magyar Zsidó Kultúráért díj (2006), érdemes művész cím (2009), Pro Urbe Budapest (2013) kitüntetésekkel ismerték el. 2014-ben Kossuth-díjat kapott a magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért, valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként. 2015-ben együttese, a Budapest Klezmer Band Prima Primissima közönségdíjat kapott. 2020-ban a XIII. kerület díszpolgárává választották. 

A klezmert, a kelet-közép európai zsidó életöröm zenéjét, ő támasztotta fel örök életre ott, ahol született. Isten éltesse a 76 éves Jávori Ferencet még legalább 44 évig, bis 120.