– Mit jelent az „erőszak?”- kérdezi a NOÁH hetiszakszhoz kapcsolódó írásában Szerdócz Ervin rabbi. Jelenleg Izraelben a kifejezésnek sajnos borzasztó aktualitása van: az „erőszak” héber nyelven: HÁMÁSZ!
Ki gondolta volna, hogy Noénak az emberiség kezdeti korára vonatkozó kijelentése ilyen fájóan időszerű lehet napjainkban! „…megtelt a föld erőszakkal”! 2023. október 7-én Izrael megtapasztalta, mit takar az „Erőszak” kifejezés. Az „erőszak” héber nyelven: HÁMÁSZ!
A HÁMÁSZ tagjai „elhagyták az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak a sötétség útjain; kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak, a rossznak ferdeségén!” (Péld.2/13-14)
Rabbi Avraham Saba (1440–1508), szerint Noé korának problematikája (is) az volt, hogy az akkori emberek a társadalmukban mindent helyesnek, megfelelőnek elfogadhatónak és jónak gondoltak. Noé generációja elégedett volt azokkal a konvenciókkal, szabályokkal, melyekkel az akkori társadalom működött.
Fel kell ismernünk, hogy azok a legproblematikusabb élethelyzetek, melyekben az emberek elégedettségükben nem érzékelik környezetük társadalmi feszültségeit. Csak akkor fogják fel, hogy baj van, amikor már nincs lehetőség védekezésre.
A fenti vers az özönvíz kiváltó okára utal. Bölcseink (Brachot6b) szerint az „erőszak” („hámász”) kifejezés a lopás bűnére utal. Önmagában a lopás vétke többféleképpen értelmezhető. Elsősorban az számít lopásnak, ami a meglopottnak kárt okoz és ami nyilvánosságra kerül. Ezzel ellentétben olyan lopás is van, ami rejtve marad, csak „Isten színe előtt” relevancia. Az elkövető lelkiismeretét nem érinti, nem kezeli bűnként. A „meglopott” nem vesz róla tudomást, a környezet előtt rejtve marad, vagy nem kezelik annak.
Lopásnak számít például az önámítás, a megmásíthatatlan magabiztosság, a hamis képzet, hogy a jólét örök, megváltozhatatlan. Lopásnak számít a képmutató megtévesztés. Lopásnak számít a békejobb elutasítása.
„Ha az ember „shálom”-ot mond, a másik viszont nem válaszol, akkor tolvajnak neveztetik, amint írva van: „lelegeltétek a szőlőt, szegénytől rablott van házaitokban”. (Jes. 3:14). Izrael megalakulása óta békejobbot, azaz segélyt nyújtott a rászoruló palesztinoknak. Vízzel, árammal és üzemanyaggal látja el településeiket. Mindezt elfogadták…, de nem volt benne köszönet. Rási szerint ha valaki nem köszön vissza a jobb módban levő embernek, az is lopás.
A Hamasz ártatlan emberéleteket oltott ki. Ellopta a biztonságot, a békét. Ellopta a gazdasági fejlődést, a turizmust. A Hamasz ellopta a hitet, hogy „Íme nem szunnyad s nem alszik Izrael őrzője”. (121.Zsolt./4) A Hamasz ültette belénk a nyomasztó, fájdalmas felismerést: „Teszel minket szégyenné szomszédjaink előtt, gúnnyá és gyalázattá a környezetünknél!” (44.Zsolt/14)
Hogy van-e remény? Van! Csak remény van… Izrael himnusza is a reményről szól. Hogy mi a megoldás? A megoldás Isten kezében van, még ha nem is látjuk.
Kérdezték rabbi Elazar ben Arachot, hogyan kell értelmezni, hogy „Isten, idegen népek mentek be örökségedbe, tisztátalanná tették szentséged templomát, tették Jeruzsálemet kő halmazzá!” (79.Zsolt/1) Mondta erre: Ez áll: „Jaj, akik a rosszat jónak mondják, és a jót rossznak, akik a sötétséget világossággá tesznek és a világosságot sötétséggé. akik a keserűt édessé tesznek és édest keserűvé!” (Jes.5/20) Erre Rabbi Jochanan ben Zakkai hozzátette: „… mi van írva utána?”
„Amint megemészti a tarlót a tűznek nyelve és aszott fű elsüpped a lángban, gyökerük olyan lesz, mint a korhadék, és virágjuk feszáll mint a por, mert megvetették az Örökkévalónak a seregek urának tanát, és Izrael szentjének szavát káromolták!” (Jes.5/24)
ÁMEN!
.jpg)
