Tűzfalfestmény készült Szenes Hannáról

A mártírhalált halt Szenes Hanna költő, ejtőernyős, Izrael Állam nemzeti hőse emléke előtt tiszteleg az a budapesti Frankel Leó út 78. alatti társasház tűzfalára elkészült tűzfalfestmény, amely a holokauszt 80. emlékévéhez kapcsolódva készült el a Színes Város Csoport kezdeményezésére. Az alkotást ma délelőtt ünnepélyes keretek között avattuk fel. Az eseményt  mások mellett megtisztelte jelenlétével Jakov Hadas-Handelsman, Izrael Állam budapesti nagykövete is. 

Szenes Hanna példája arra inspirál minket, hogy az igaz ügyekért ki kell állni, és vannak igaz ügyek, amelyek érdekében, ha szükséges, áldozatot kell hozni – fogalmazott az avató ünnepségen Prof. dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke. 

Thamó Emese terve alapján készült Budapest legújabb szabadtéri festménye, amely a Frankel Leó út 78. számú társasház tűzfalán látható. A projektet Magyarország első tűzfalfestő szervezete a Színes Város Csoport kezdeményezte. A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) a Holokauszt80 emlékév kapcsán karolta fel és támogatta a kezdeményezést, amelyhez Budapest-Főváros II. kerületének Önkormányzata, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége is csatlakozott. 

A mártírhalált halt költő és ejtőernyős emléke előtt tisztelgő alkotás a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és Magyarország Kormánya a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés-sorozat részeként valósult meg.

A 130 négyzetméteres Szenes Hanna tűzfalfestmény, amelynek létrehozásán 6 ember dolgozott, 10 nap alatt készült el, ám rettenetes, omladozó állapotban volt a fal, amelyre felkerült. A festést így, a társasház legnagyobb örömére és megelégedésre komoly szigetelési munka előzte meg, amely szintén 10 napig tartott.

„Több évtizedes álom valósult meg a Szenes Hanna falfestés elkészültével, amellyel a világon egyedülálló módon tudunk méltó emléket állítani Szenes Hanna hősiességének és önfeláldozásának. Szenes Hanna személye és a most elkészült festménye példaként áll az ifjúság előtt, mint a bátorság és a hazaszeretet megtestesítője” – fogalmazott az avató ünnepségen Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke.

„Szenes Hannát kivégezték, de emléke tovább él Izraelben, ahol nevével és életművével mindenki már nagyon fiatalon megismerkedik. Tovább él a magyarországi zsidó közösségben, ahol története, elszántsága, bátorsága közismert. És emléke egyre erőteljesebben él tovább Magyarországon a zsidó közösségen kívül is, többek között a maihoz hasonló kezdeményezéseknek köszönhetően. Szenes Hanna példája arra inspirál minket, hogy az igaz ügyekért ki kell állni, és vannak igaz ügyek, amelyek érdekében, ha szükséges, áldozatot kell hozni. Különösen fontos ez számunkra most, amikor bármelyik pillanatban lángba borulhat a Közel-Kelet, és amikor sokfelé a nagyvilágban az antiszemitizmus évtizedek óta nem látott méreteket ölt” – fogalmazott prof. dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke.

Közel három évvel ezelőtt merült fel a gondolat, hogy a magyar költő, Szenes Hanna emlékét egy tűzfalon is meg kellene örökíteni, ugyanis akkoriban indított el a Színes Város egy olyan falfestmény sorozatot, amelyeken kiemelkedő, elképzelt, élt, vagy élő magyar nők láthatóak. „Nem célunk a hős kultusz előhívása, hiszen az elmúlt 15-16 évben jócskán 100 feletti falfestő projektet valósítottunk meg, amelyek közül csak néhány esik bele ebbe a tematikába, mégis fontos, ha már ezzel foglalkozunk, hogy számunkra is fontos projekteket kezdeményezzünk. Ebben a sorban az első a Karikó Katalint bemutató falfestmény volt a Krisztina körúton, majd Újbudán a ma is látható Hétköznapi istennők projekt, ezt követte Szeged múzsája, most pedig Szenes Hanna” – fogalmazott korábban Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára.

„A II. kerület polgármestereként fontosnak tartom, hogy emlékezzünk azokra a budai hősnőkre, akikre mindannyian büszkék lehetünk. Ezért neveztünk el számos, eddig névtelen közterületet budai nőkről, köztük Szabó Magdáról, Nemes Nagy Ágnesről, Psota Irénről vagy Pikler Emmiről. A mártírhalált halt Szenes Hanna emlékét is ápoljuk. Miközben Izraelben nemzeti hősként tartják számon, hazájában, Magyarországon az elmúlt évekig méltatlanul keveset törődtünk örökségével. Pedig Szenes Hanna, ez a budai, középosztálybeli családba született költőnő mindannyiunk számára példakép. Büszkék vagyunk rá, ezért állítottunk neki szobrot a Széna téri történeti emlékparkban és ezért támogatjuk a falfestmény elkészítését a Frankel Leó úton, szemben azzal a zsinagógával, ahova családjával járt és ahol felnőtté avatták” – közölte Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere.   

//

Szenes Hanna asszimilálódott zsidó családban született Budapesten 1921. július 17-én Szenes Anikó néven, édesapja Szenes Béla újságíró, színpadi szerző, műfordító volt. Anikó a Baár-Madas református leánygimnáziumban tanult, s már ekkor írt verseket.

Szenes egy református lányok számára létesített magániskolába járt, mely (magasabb tandíjért cserébe) katolikus és zsidó tanulókat is felvett. Kitűnő érettségit tett, de továbbtanulását megakadályozták a zsidótörvények, és 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába, s ekkor vette fel a Hannah Senesh nevet.

Nahalalban, a „Lányok Mezőgazdasági Főiskoláján” szerzett diplomát, majd 1941-ben a Sdot Yam kibuc tagja lett. Ekkor csatlakozott a Haganához, a zsidó védelmi fegyveres szervezethez.

A világháború kitörése után úgy döntött, harcolni fog a fasizmus ellen, segíti a zsidó ellenállási mozgalom munkáját, kimenti családját és zsidó honfitársait Magyarországról. 1942-ben csatlakozott a Hagana mozgalom Palmach nevű fegyveres csoportjához, majd 1943 júniusában bevonult a brit hadseregbe. Az alapkiképzést követően Egyiptomban kapott ejtőernyős kiképzést, hogy társaival a náci vonalak mögött megszervezzék és segítsék az ellenállási mozgalmat, s üldözötteket mentsenek. Hannát és társait 1944 márciusában Jugoszlávia partizánok által ellenőrzött területe felett dobták le, innen június 9-én indultak el Magyarország felé. Valószínűleg árulás következtében a határ átlépése után szinte azonnal egy csendőrjárőr elfogta és a pécsi kémelhárításra vitte őket.

Ekkor kezdődött el a fiatal lány öt hónapig tartó kálváriája, amelynek során számtalanszor kivallatták, kegyetlenül megkínozták, ám nem tudták rávenni arra, hogy küldetésükről, bajtársaikról bármit is eláruljon. Először a Gestapo kezére került, akik Budapesten vallatták, majd szeptemberben a magyar kémelhárítás követelte és kapta meg a foglyot. Ők még Hanna édesanyját is letartóztatták, de a lányt a szembesítés sem törte meg. Október 28-án katonai bíróság elé állították, s hűtlenség és hazaárulás miatt halálra ítélték. Fellebbezni nem engedték, de kegyelmet kérhetett volna, de ezt nem tett meg, mondván: gyilkosoktól nem kér kegyelmet.

Szenes Hannát 1944. november 7-én a Margit körúti fogház udvarán agyonlőtték. A végrehajtási záradékot többek között az a Feketehalmy-Czeydner Ferenc írta alá, mint honvédelmi miniszterhelyettes, aki a több mint háromezer áldozatot követelő délvidéki mészárlást elrendelte 1942 januárjában.

Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították, s a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, számos utca és tér viseli a nevét. 2001-ben Izrael Állam budapesti nagykövetségén emléktáblát és -termet avattak tiszteletére, és a VII. kerületben a Szenes Hanna park őrzi emlékét. 2019-ben Dombóváron neveztek el közterületet Szenes Hannáról, és egy domborművel is megemlékeztek róla, illetve szereméről, Pataki Ferenc világhírű fejszámolóról. Az erzsébetvárosi emlékparkban egy miniszobor is őrzi Szenes Hanna emlékét, a szobor Kolodko Mihály alkotása.

Naplóját, leveleit és verseit a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg 1991-ben. Írásaiból egy nagyon érzékeny, tudatos, fiatal kora ellenére is éretten gondolkodó ember alakja rajzolódik ki. Írt egy erősen önéletrajzi ihletésű egyfelvonásos darabot is A hegedű címmel. Több versét, így például a Boldog a gyufa kezdetűt Izraelben népdalként éneklik.

Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban, mint nemzeti hős sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin is tétel.

A magyarországi zsidó szerveztek és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága kezdeményezésére az UNESCO Közgyűlése a 2021-es év kiemelt fontosságú évfordulói sorába felvette Szenes Hanna születésének 100. évfordulóját is.