Tu BeÁv a Páva utcában – zenés grillparti tanítással és közösségi élménnyel

A BZSH Páva utcai körzete július 29-én, szerda este Tu BeÁv (ט״ו באב) alkalmából zenés grillpartit szervezett. Idén dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, valamint dr. Gádor György, a templomkörzet elnöke köszöntötte a zsinagóga udvarán a vendégeket. Dr. Grósz Andor köszöntőjében kiemelte, milyen fontos, hogy a közösség fiatalabb és idősebb tagjai együtt ünnepeljenek, hiszen a zsidó közösséget nem fájdalmas, történelmi veszteségeink, hanem a közösen megélt örömteli pillanatok is építik. Hangsúlyozta, hogy ezek az alkalmak a jövőt alapozzák meg, és a zsidó élet továbbvitelét szolgálják. Beszédében méltatta az esemény szervezőinek munkáját, majd jó szórakozást kívánt a résztvevőknek.

A tematikus programban a zenei betétek és Radvánszki Péter rabbi tanításai rövid blokkokban, ritmikusan váltották egymást.

Budai Miklós kántor a vendégeket is meglepve idén nem kántorkoncerttel készült, hanem gitárjátékával és énekével a 20-as, 30-as és 40-es évek film- és operettslágereit, tangóit, slowfoxait és dalkeringőit idézte meg, különös tekintettel az utánozhatatlan Karády Katalin dalaira. Elhangzott többek között az Oda vagyok magáért, a Halálos tavasz, a Hamvadó cigarettavég, a Ne kérdezd ki voltam és a Mindig az a perc a legszebb perc.

A dalok nagyrészt a szerelem, a társtalálás és a párkapcsolatok bonyodalmairól szóltak – féltékenységről, szakításról, elutasításról és beteljesületlen szerelemről. Egy komolyabb műfajban ezek a témák talán lelombozták volna a közönséget, ezek a dalok azonban ironikus előadásmódjuknak köszönhetően inkább az est során elhangzott talmudi történetek és tanítások ellenpontjává váltak.

Radvánszki Péter rabbi beszédének központi témája Tu BeÁv volt, a gyász időszakát követő örömünnep, amely a szeretet, a párkapcsolatok és a közösség ünnepe. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az embernek nemcsak (házas)társat talál az Örökkévaló, hanem ha kell, közösséget is, hiszen nem hagyja magára a magányos embert (Zsolt 68:7). A közösség feladata, hogy otthont adjon a lelkeknek és megtartó erőt nyújtson az élet nehézségeiben – erre törekszik a Páva utcai közösség is.

A dalok között több midrás és talmudi történet hangzott el. Az első rabbinikus történet (Misna Táánit 4:8) a párkereső jeruzsálemi lányok táncát idézi fel Tu beÁvkor, ahol mindenki kölcsönkapott fehér ruhát viselt, hogy senki ne szégyenüljön meg szegénysége miatt. A történet a közösségi egyenlőség, a méltóság és a párválasztás örömét emeli ki. A valódi ünneplés és a lehetőség a társkeresésre mindenkinek jár. A Rabbi Josze (Berésit Rabba 68:4) és a római nemesasszony párbeszédéről szóló midrás azt tanítja, hogy a párok összekapcsolása nem egyszerű emberi feladat, hanem isteni áldás is kell hozzá. A nemesasszony kísérlete, hogy kétezer szolgálóját összeadja egymással, (komikus módon) kudarcba fullad. A harmonikus kapcsolatok létrejötte az emberi számításnál mélyebb, isteni gondviselést igényel.

Rabbi Meir története (Jeruzsálemi Talmud Szóta 1:4) a házastársi béke jelentőségét hangsúlyozza. A rabbi „szemvarázslatot”, vagyis szembe köpést kér attól az asszonytól, akit a férje arra kért, hogy köpje le a rabbit (ráadásul hétszer, nem csak egyszer). Meir rabbi tehát a saját méltóságát is kész feláldozni azért, hogy egy házaspár kibékülhessen egymással. Azt példázva ezzel, hogy a béke megőrzése még a személyes tiszteletnél, és a Tóra tiszteleténél (!) is fontosabb érték.

Az utolsó történet Simon bar Jocháj rabbiról szól (Sir háSirim Rábbá 1:4), aki egy gyermektelen házaspár válása helyett szeretetteljes búcsúlakomát javasol. A férj, némi bor hatására arra kéri a feleségét, hogy a számára legdrágább dolgot vigye magával édesapjához. A feleség önzetlen szeretete – amikor a férjét viszi magával, mert ő a legértékesebb számára – megindítja a rabbit, aki imádkozik értük, és végül gyermekkel áldatnak meg. (A történet azt üzeni, hogy a szeretet, az önfeláldozás és az egymás iránti hűség képes új reményt és áldást hozni az emberi életbe.)

A koncert után közösen imádkoztunk az udvaron, majd a Laky konyha zöld pestóban, illetve BBQ-fűszerezéssel pácolt grillcsirkéi és salátái vették át a főszerepet. A nagy melegben a szervezők természetesen gondoskodtak a megfelelő hidratálásról is: hideg víz, sör és a Rasekol cukormentes limonádéja is jól fogyott – olyannyira, hogy a gyerekek és a padló is megfürdött benne. Ilyen az élet.

A spontán örömzenélésben később előkerült – a teljesség igénye nélkül – a Gyere, te nímand, a Hétre ma várom a Nemzetinél, a Legyen a Horváth-kertben Budán és az Este fess a pesti nő.

Nagy skajach jár az előkészítésben, a szervezésben és a lebonyolításban végzett munkáért a körzet rabbijának, kántorának és elnökének, valamint Wéber Áginak, Kemény Tominak, Schreier Norbertnek a hangosításért, továbbá a biztonsági munkatársaknak és a kóser konyha csapatának.

A körzet szeretettel vár minden érdeklődőt a Páva utcai Zsinagóga imáin és rendezvényein.

_{A cikk Radvánszki Péter rabbi, Budai Miklós kántor és dr. Gádor György körzeti elnök beszámolói alapján íródott.}

---