Betöltés...
  /  

OR-ZSE: Vilnius zsidó örökségének nyomában

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) egyházi/felekezeti közösségszervező alapszakos diákjai és tanárai vilniusi tanulmányúton vettek részt július 1-5 között. A programot Goldmann Márta szakfelelős kezdeményezte azzal a céllal, hogy a résztvevők megismerjék az egykor „Észak Jeruzsálemeként” emlegetett litván főváros zsidó szellemi, vallási és kulturális örökségét. A tanulmányút illeszkedik a Mazsihisz-vezetés azon stratégiai elképzelésébe, hogy erősíteni, fejleszteni kell a rabbiképző egyetem nemzetközi kapcsolatait.

Litvánia jelenlegi fővárosában 1440-től működött zsidó imaház, az első, már kőből épült zsinagóga 1572-ben készült el. A 13. századtól a 18. század végéig fennálló Litván Nagyfejedelemség alatt a város zsidósága dinamikusan fejlődött, a 19. század végére Vilnius lett a kelet-európai askenáz zsidóság vallási, irodalmi, nyomdai és politikai központja. A rengeteg zsinagóga, jesiva, könyvkiadó, újság és színház miatt nevezték el a várost „Észak Jeruzsálemének”. Ebben a szellemi közegben vált világhírűvé a zsidó szellemi és vallási életben Élijáhu ben Slomó Zalman (1720–1797), a „vilniusi zseni”, azaz a Vilnai Gáon. Szigorúan racionalista módszerrel magyarázta a Talmudot és a Tanachot, módszerét halála után tanítványai terjesztették tovább. A „vilniusi zseni” fellépett a haszidizmus ellen, őt tekintik a misnagdim (a haszidizmussal szemben álló, tradicionális irányzat) szellemi vezetőjének, így jelentős számú nem-haszid askenáz jesivákban máig az ő tanulási stílusát követik.

A náci Németország 1941 nyarán rohanta le Vilniust. Több mint 50 ezer helyi zsidót gyilkoltak meg, a város zsidó lakosságának 95 százalékát.

A Nagy Zsinagógát 1945-re rommá lőtték, az épület maradványait az 1950-es években felrobbantották és iskolát építettek a helyére. A zsidó temetőt is felszámolták, sportpálya került rá. A zsidó élet a világháborúval szinte teljesen eltűnt: az 581 ezer fős Vilniusban a 2021-es népszámlálás szerint mintegy 2200 zsidó él. A város próbálja feltárni az épített zsidó örökséget, 2018 óta ásatások folynak a Nagy Zsinagóga helyén.

Ide látogattak el tehát a napokban az OR-ZSE egyházi/felekezeti közösségszervező alapszakos diákjai és tanárai Goldmann Márta szakfelelős kezdeményezésére. Az intézmény honlapján közzétett beszámoló szerint a csoport megtekintette a régi zsidó negyedet, felkereste a Vilnai Gáon sírját, valamint a Vilnai Gáon Zsidó Történeti Múzeumot (litvánul Žaliasis namas – Zöld Ház), és a Šeduvai Zsidó Történeti Múzeumot (litvánul Dingęs Štetlas – Letűnt stetl), amely a vidéki litván zsidó élet történetét és tragédiáját mutatja be.

A vilniusi tanulmányút egyszerre erősítette az OR-ZSE nemzetközi kapcsolatait, a hallgatók közösségszervezői tapasztalatait és a litván zsidó örökséghez kapcsolódó szakmai párbeszédet.

A tanulmányút az OR-ZSE és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont együttműködésében megvalósuló nemzetközi program folytatása volt, amelynek célja – a litván zsidó emlékezet meghatározó helyszíneinek megismerésén kívül – a vallási és tudományos kapcsolatok építése. A résztvevők már a tavaszi szemeszterben felvették a kapcsolatot a litván zsidó közösséggel, amelynek tagjai a mostani látogatás alkalmával körbevezették a magyar csoportot Vilnius egyetlen ma is működő, Chorinė (magyarul: Kórus) nevű zsinagógájában. A látogatás sábeszi vacsorával zárult, amelyen a közösség tagjai a mindennapjaikról, a litvániai zsidó élet jelenéről meséltek – írja az OR-ZSE beszámolója.

A Litván Nemzeti Könyvtár Judaica Kutatóközpontjában Aistė Puidokaitė, a központ vezető kutatója többórás szakmai vezetést tartott az OR-ZSE tanárainak és hallgatóinak az intézmény tevékenységéről és t iratanyagáról. A találkozás előzménye az Izraeli Nemzeti Könyvtár által 2025-ben szervezett At the Source című képzés volt, amelyen az említett Aistė Puidokaitė mellett az OR-ZSE könyvtárának igazgatója, dr. Tamási Balázs is részt vett.

Fotók: OR-ZSE


Kapcsolódó cikkek


Témák:
Ezek is érdekelhetnek