Országjáró körútra indul a Kaddis – Az Emlékezők Imája című előadás

Országjáró körútra indul a Kaddis – Az Emlékezők Imája című előadás, amely pénteken Szentendrén, szombaton Makón, vasárnap Balassagyarmaton látható. Az előadás december 19-én, csütörtökön este 7 órakor tekinthető meg a Rumbach Zsinagógában.

A produkciót, amely Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című műve alapján készült, a Nobel-díjas író születésnapján, november 9-én láthatta először a közönség a budapesti Kertész Imre Intézetben.

A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött, az irodalom és a zene összeolvadásával megalkotott, ingyenesen megtekinthető előadás egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit.

A Közép- és Kelet európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) felkérésére a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében megvalósuló produkcióban Kertész Imre regényét Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László szólaltatja meg. Az előadásban elhangzó komolyzenei művek részleteit Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és Lukács Miklós állították össze és adja elő.

Az előadás ismertetőjében az áll: a kaddis az egyik legszentebb zsidó ima, amelyet a gyászolók 11 hónapon keresztül mondanak elhunyt szeretteikért. Az imamondás előadásmódja és egyben sajátos zeneisége is tetten érhető Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regényében, amely nemcsak Magyarországon vált sikeressé, hanem német nyelvterületen is megalapozta az író hírnevét.

A mű időbeli és gondolati előzményének tekinthető Sorstalansághoz és A kudarchoz hasonlóan a szerző ismét egy holokauszt-túlélőt állít a középpontba. Az általa elmondott kaddis nemcsak meg nem született gyermekéhez, hanem Auschwitz összes áldozatához szól.

A mű a haláltáborban átélt borzalmakkal való szembenézés új perspektíváját nyújtja: főhőse, egy B. nevű író-műfordító, költői monológja során a gyermekvállalás elutasításától a holokausztot lehetővé tevő elnyomó rend elutasításáig jut el. A regény mégis életigenlést közvetít, s a "totális esztelenségen" való felülemelkedés egyetlen lehetséges formájaként a művészetet jelöli meg – olvasható az ismertetőben.

A Kaddis – Az Emlékezők Imája című adaptáció egy sokrétű, bensőséges előadás. Az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő narratívája. Az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában.

A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Sztravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.

A magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta Kertész Imre eredeti műve alapján. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történész, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta.