Netanjahu mentelmi jogot kér a törvényhozás elnökétől

Benjámin Netanjahu, a jobboldali Likud párt frissen újraválasztott elnöke és az izraeli átmeneti kormány miniszterelnöke mentelmi jogot kér a kneszettől az ellene szóló vádiratokkal szemben – jelentette a 13-as kereskedelmi tévé esti híradója.

Netanjahu levélben kéri mentelmi jogának érvényesítését Juli Edelsteintől, a kneszet elnökétől. Levelében azt kéri, hogy csakis hivatali idejének végeztével kerülhessen bíróság elé az ellene elkészült három vádirat alapján, amelyekben közhivatallal való visszaéléssel, csalással és korrupcióval vádolta meg a rendőrség nyomozati anyaga alapján Aviháj Mandelblitt főügyész.

Az izraeli törvények szerint a mentelmi jogról a kneszet mentelmi bizottsága dönt, azonban mivel a szeptemberi választások óta nem született kormány, és nem állt föl a kneszet legtöbb bizottsága, köztük a mentelmi bizottság sem, kérelme várhatóan ügyének elhalasztását jelenti.

Netanjahu levelében arra hivatkozik, hogy más, hasonló vétségeket elkövetett politikusok nem kerültek törvény elé, és hogy a végrehajtó szervek, benne az ügyészség túl szigorúan, rosszindulatúan és részrehajlóan viselkedett vele szemben.

Az ügymenet szerint Juli Edelsteinnek, a Likud politikusának kell döntenie a mentelmi grémium esetleges létrehozásáról. Ha ez megtörténne, kérdéses, hogy ott elutasítanák vagy elfogadnák-e Netanjahu kérelmét. A döntés ebben is – akárcsak az új kormány felállításában – Avigdor Libermannak, az Izrael a Hazánk párt vezetőjének kezében van, aki a jobboldali és a baloldali tömb között a mérleg nyelvét jelenti.

A tévé szakértői szerint valószínűbb, hogy a mentelmi bizottságot csak a következő, március 2-i választások után létrejövő parlament alakítja majd meg. Amennyiben a következő parlamentben világosabbak lesznek az erőviszonyok, kormány alakul, és nem ismétlődik meg a szeptemberi választásokat követő politikai patthelyzet.

Ha a jelenlegi, magát már feloszlatott kneszet nem hozza létre a mentelmi bizottságot, és a következő parlament képes lesz rá, akkor várhatóan mintegy fél év múlva szavaznak kérelméről a következő kneszet erőviszonyai alapján megválasztott képviselők.

(MTI)