Gordon Gábor: „Azt gondolom, a lelke énekelt!”
– Igen, lehetett rá számítani, de ilyenkor, mikor eljön a pillanat, nem olyan egyszerű ezt elfogadni – írta Kardos Péter főrabbi péntek este bekövetkezett halála kapcsán a Facebook-oldalán Gordon Gábor, az Emlékezzünk és Emlékeztessünk Alapítvány (EMEMA) elnöke.
Péntek délutánonként mentem hozzá a kórházba, kértem egy kerekesszéket és levittem a kórház kicsi zsinagógájába. Csak némán üldögélt végig, csukott szemmel az imán, de amikor a Szombat fogadásának az énekéhez értünk, egyszer csak el kezdett énekelni velünk együtt. Ilyenkor mindenki odanézett és vele együtt énekelt, aztán újra a csend! Azt gondolom, a lelke énekelt!
Múlt pénteken már nem engedte az ügyeletes orvos, hogy levigyem, ekkor éreztem, hogy baj van és nincsenek csodák! Tegnap késő délután úgy döntöttem, akkor is ott a helyem, majd maximum én énekelek neki a szobában egy kicsit. Drága felesége és lánya ültek bent nála némán, és csak odaültem én is (…).
21 óra 11-kor kaptam az üzenetet: „Apu meghalt”.
Kardos Péter, a magyar zsidó közösség egyik legmeghatározóbb alakja, a rabbikar doyenje, holokauszt-túlélő, aki egész életét a hit, az emlékezés és az emberség szolgálatába állította. Személy szerint is nagyon sokat köszönhetek neki. Mindig mellettem állt, támogatott, és olyan bizalmat adott, amelyet kevesektől kaptam meg az életben.
Amikor felkértem, hogy legyen az Emlékezzünk és Emlékeztessünk Alapítvány fővédnöke, egyből igent mondott! Decemberben Hanukakor jött, és felejthetetlen közös énekléssel ünnepelhettük vele a fény ünnepét irodánkban, több túlélőtársával és fiatalokkal közösen!
Számtalan olyan kérdést tudtam vele mindig megbeszélni, amelyeket másnak talán fel sem tettem volna. Nem azért, mert mindenre kész válasza volt, hanem mert mindig őszintén, bölcsen és emberien válaszolt.
Különleges volt benne, hogy soha nem akarta ráerőltetni a véleményét senkire. Elmondta, mit gondol, hogyan lát egy helyzetet, de mindig hozzátette: ez az ő véleménye. A döntést, a saját gondolat kialakításának szabadságát meghagyta a másik embernek. Hiányozni fognak a beszélgetéseink, a humora, a bölcsessége, az a sajátos, utánozhatatlan látásmód, amellyel a világot szemlélte.
Egy korszak zárult le a távozásával, de az emléke, a tanításai és az embersége velünk maradnak.
Ő volt az utolsó holokauszt-túlélő főrabbi itthon! Báruch Dajan Haemet! Az Emléke legyen áldott. Nagyon fogsz hiányozni, Péter és jó, legyen: „Hajrá, Fradi” a te kedvedért, és hajrá, Új Élet folyóirat, ami a te gyereked volt, és hajrá, Thököly-zsinagóga, ami a te második otthonod volt!
Szöveg és fotó: Gordon Gábor / Facebook
Dr. Róna Iván megemlékezését ITT olvashatják.
Régi idők modern tanúja: szomorú búcsú Székely Gábortól
Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes
