Amikor az apa rabol: igaz történet a Netflixen– Rubin Eszter ajánlója

Ugyanazon a héten, amikor a Nobody Wants This második évada bemutatkozott a platformon, egy másik zsidó témájú sorozat is felkerült a kínálatba. A Senki nem látta, hogy eljöttünk (eredeti címén No One Saw Us Leave) rövid idő alatt a legnézettebb műsorok közé került világszerte.

A történet Tamara Trottner Nadie Nos Vio Partir című önéletrajzi könyvén alapul. 1968-ban apja elrabolta őt mexikói, jómódú otthonukból. Az ezt követő években bátyjával, Isaackal együtt folyamatos menekülésben éltek: Mexikóból Franciaországon és Olaszországon át Dél-Afrikába jutottak, majd végül Izraelben találtak menedéket. Kétségbeesett édesanyjuk kétéves küzdelem után szerezte vissza gyermekeit.

A sorozatban Tessa Ia alakítja Valeria Goldberget, Tamara édesanyját, aki egy érzelemmentes, elrendezett házasságban él Leo Saltzmannel (Emiliano Zurita), Mexikó szoros közösségű askenázi zsidó társadalmában. A Goldberg és Saltzman családok kapcsolata régre nyúlik vissza, a házasság inkább társadalmi és gazdasági megállapodásnak tűnik, mint valódi érzelmi köteléknek.

Valeria később sógorával, Carlosszal (Gustavo Bassani) kerül közelebbi kapcsolatba, amelyből szerelem születik. A viszony feldühíti Leót és családját, akik arra ösztönzik a férfit, hogy vigye magával a gyerekeket, és egyedül nevelje fel őket.

Eközben Valeria szülei egy volt Moszad-ügynököt, Eliást (Ari Brickman) bíznak meg azzal, hogy felkutassa a férfit és a gyerekeket.

A sorozat egyik erőssége, hogy Leo alakját nem egysíkú antagonistaként ábrázolja. Bár viselkedése bántalmazó és veszélyes, a karakter komplex: szenvedélyesen hisz a kommunista eszmékben és a kibucélet ideájában. Dél-Afrikában az apartheid elleni mozgalmakba kapcsolódik be, és idealistaként, ugyanakkor gondoskodó apaként is megjelenik. Végül felismeri, hogy döntései fájdalmat okoznak gyermekeinek, és visszaadja őket édesanyjuknak.

A történet valódi antagonistája inkább Leo apja, Samuel, aki a közösséget Valeria ellen fordítja, és fiát folyamatos menekülésre ösztönzi még akkor is, amikor a hatóságok már keresik őket.

Valeria alakja árnyalt: hibázik, amikor viszonyt kezd, de vállalja tettei következményeit. Emellett rendkívül erős és elkötelezett anya, aki mindent megtesz gyermekeiért. A Carloshoz fűződő kapcsolata nem pusztán szenvedélyen alapul, hanem mély szeretet és kölcsönös tisztelet jellemzi. Egyértelműen markáns, zsidó női főhős.

Mi történt a valóságban?

Az ötödik epizód stáblistája szerint apa és lánya húsz éven át nem beszéltek egymással.

Tamara és Isaac végül Valeria és Carlos mellett nőttek fel, egészen Carlos haláláig, valamint anyai nagyszüleik, Moishe és Ana támogatásával. Gyermekkoruk – a traumák ellenére – kiegyensúlyozott és szeretetteljes volt. Valeria a mai napig lánya legfontosabb támasza.

Figyelemre méltó, hogy Valeria soha nem beszélt rosszat volt férjéről: következetesen úgy fogalmazott, hogy Leo alapvetően jó ember volt, aki súlyos hibákat követett el.

A család megszakította a kapcsolatot az apa rokonaival. Leo végül az Egyesült Államokban telepedett le, új családot alapított. Bár soha nem vonták felelősségre tetteiért, évekkel később Tamara felvette vele a kapcsolatot, és részben sikerült rendezniük viszonyukat. A férfi a könyv megírásában is segítette lányát, saját nézőpontjával kiegészítve a történetet.

Leo 2019-ben hunyt el, még a könyv megjelenése előtt, amelyet Valeria később elolvasott, és nagyra értékelt.

A sorozat sikere nyomán elképzelhető, hogy Trottner második könyvéből is készül adaptáció, amely a nagyszülők – Ana és Moishe – történetét meséli el: egy kijevi selyemkereskedő családét, amely az antiszemita üldöztetések elől menekült Mexikóba a második világháború előestéjén.

Addig is érdemes megnézni ezt az erős, személyes hangvételű drámát, amely egy anya küzdelmét mutatja be, aki szó szerint a világot is bejárja, hogy visszaszerezze gyermekeit.

---

Kapcsolódó cikkek

---