Izrael „hőszigetté" válhat a klímaváltozás miatt

Amikor az országot fenyegető veszélyekre gondolunk, általában a Hamász vagy a Hezbollah jut eszünkbe, de a szakértők szerint számolni kell azzal is, hogy Izrael területe évtizedeken belül sokkal forróbb lesz. Megfelelő hosszú távú tervezés nélkül a térség „hőszigetté" válhat az erős napsugárzás és a vízhiány következtében. A Jerusalem Post cikkét szemlézzük.

A Holt-tenger zsugorodó partvidékétől a Közel-Kelet extrém hőségéig a környezeti kihívások a következő évtizedekben kritikus szintet érhetnek el. Izrael vezető környezetvédelmi és klímainnovátorai szerint – akik életüket annak szentelték, hogy megoldásokat találjanak azokra a környezeti kihívásokra, amelyek mélyreható és potenciálisan visszafordíthatatlan módon alakíthatják át a tájat – két út áll előttünk: idilli vagy apokaliptikus.

Az izraeli-amerikai napelemenergia-úttörő, Josef Abramowitz elmagyarázta, milyen fordulóponthoz érkezett az ország, és mi vár annak gyermekeire, ha nem cselekszenek hamarosan.

Forrás: Rosy / Pixabay

„Amikor Herzl megálmodta ezt a helyet, úgy képzelte el, hogy minden energia zöld és minden autó elektromos lesz” – mondta Abramowitz. „Ha nem dolgozunk Herzl víziójának megvalósításán, akkor gyakorlatilag hagyjuk, hogy a fosszilisenergia-ipar elpusztítsa államunk jövőjét" – magyarázta.

Mor Gilboa, az izraeli Zalul nevű civil szervezet vezérigazgatója olyan világot vázolt fel, ahol az emberiségnek nem sikerült megállítania a klímaváltozást.

„Minden igyekezetem ellenére, hogy egy jobb, tisztább világot képzeljek el, nagyon nehéz ezt elképzelnem a jelenlegi pályánk alapján” – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg Ausztráliától Eilatig a világ korallzátonyainak 80%-a  elpusztult a klímaválság, a vízhőmérséklet emelkedése és a víz savasodása miatt.

Gilad Ostrovsky, a Keren Kayemeth LeIsrael–Zsidó Nemzeti Alap főerdésze elmagyarázta, hogy nehéz túllátni a klímaváltozás feltűnő fenyegetésén, különösen azért, mert a Közel-Kelet sokkal gyorsabban melegszik, mint a globális átlag.

„Ez kevesebb esőt, hosszabb, forróbb időszakokat, aszályokat jelent, nagyon nehéz körülményeket az emberek, de a fák és a természetes környezet számára is. Ez valódi fenyegetés, és van benne egy bizonytalansági tényező is. Nem tudjuk biztosan, mi fog történni. Hosszú távon kell gondolkodnunk, és meg kell tennünk mindent, hogy az érintetlen területek megmaradjanak, nem csak a következő 77 évre, hanem a jövőre nézve is.”

„Izrael államban évente több ember hal meg a légszennyezés következtében, mint 2023. október 7-én és az azt követő események miatt” – mondta Abramowitz, hozzátéve, hogy ennek a hatalmas számnak – amely 2023-ban az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint 5,510 volt – a két fő oka a gáz- és szénalapú energiatermelésből eredő szennyezés, valamint a közlekedésben használt belső égésű motorok.

Forrás: Gerd Altmann / Pixabay

Gilboa kifejtette, hogy a jelenlegi harc nem egy külföldi ellenség ellen zajlik, hanem kormányzati minisztériumokkal szemben. A Zalulnál a tengerek, patakok és vízforrások szennyezésének megelőzésére koncentrálunk – harcolunk a szennyvíz, az olaj, a műanyag és az ipari kibocsátások ellen, amelyek károsítják a tengeri ökoszisztémákat. Aggódunk a világítási szennyezés miatt is, amely a kikötők mesterséges megvilágításából ered.

„Jelenleg a kormány és a Katza (Európa-Ázsia Olajvezeték Társaság) tervei ellen küzdünk, amelyek drámai mértékben növelnék az olajszállítást az eilati kikötőn keresztül, ami komoly veszélyt jelent az öbölre. Ha a kormány enged a Katza nyomásának és növeli az olajszállításokat, olajszennyezéses balesetekkel kell számolnunk.”

Idén februárban rekordalacsony csapadék hullott, ami azt jelenti, hogy a nyár különösen heves erdőtüzeket hozhat. De Ostrovsky szerint a háború is felgyorsította az erdeink pusztulását.

„Közel 20 ezer hektár nyílt terület égett le, főként rakéták miatt. Ezek közül 2 ezer hektár erdő. Ezek főként tűlevelű- és tölgyfaerdők, továbbá Izrael természetes élőhelyei” – magyarázta.

Forrás: Susana Cipriano / Pixabay

„A háború nem kellemes dolog. Sok másfajta talajpusztulás is történik, például új utak épülnek, és helyeket foglal el a hadsereg. Biztosítanunk kell, hogy az erdőket kezeljük és visszavezessük a lehető legjobb állapotba, a legjobb faállománnyal. A jövőbe tekintve a háborúk kiszámíthatatlanok, és remélhetőleg békében élünk majd a szomszédainkkal.”

Lehet, hogy a környezeti innováció a béke kulcsa? 

A vízkonfliktusok az emberi történelem során valódi problémát jelentettek, és várhatóan súlyosbodni fognak.

„Az egész Közel-Kelet, beleértve Izraelt is, egy nagyon klímaérzékeny térség, amely egyre szárazabbá válik, több aszállyal és kevesebb esővel. Évről évre megdőlnek a hőmérsékleti rekordok” – magyarázta Gilboa, hozzátéve, hogy a sótalanítható víz mennyiségének van egy határa, ami geopolitikai komplikációkhoz vezet.

Izraelnek tervei voltak víz átadására Jordániának, amely a világ kilencedik legszárazabb országa, cserébe napenergia szolgáltatásért, de a háború miatt ezek a megállapodások megakadtak.

„A klímaválságot biztonsági fenyegetésként kell kezelnünk a létezésünkre nézve. Ahogy Joe Biden (volt amerikai elnök) mondta, a klímaváltozás korunk leglényegesebb fenyegetése. Ennek ellenére az emberiség nem cselekszik eléggé, és Izrael sem teszi meg, ami szükséges lenne ahhoz, hogy 2100-ban itt még élni lehessen.”

Milyen Izraelt hagyunk magunk után? 

„Ha tőlem kérdezik, szeretnék optimista lenni, és bízom benne, hogy a legtöbb erdő megmarad velünk, és talán elég bölcsek leszünk ahhoz, hogy megtaláljuk a kompenzáció módját” – mondta Ostrovsky. „Ki kell lépnünk a megszokott keretek közül. Ez azt jelenti, hogy erdők kapcsolódnak a városokhoz és falvakhoz, kis erdők lesznek a városokon belül, és új erdős területek alakulnak ki a mezőgazdasági területek mentén. Rengeteg új ötlet van, amit gyakorlatba kell ültetnünk, hogy, ahogy korábban mondtam, megőrizzük a nyílt területeket és az erdőket a következő generációk számára.”

Gilboa is egyetértett ezekkel a gondolatokkal: „Még nem léptük át a kritikus határt; van még idő. Az emberiség képes mozgósítani és sokkal többet tenni a klíma és a környezet érdekében” – mondta, hozzáfűzve, hogy mindannyian tehetünk apró változtatásokat, például megváltoztatva online vásárlási szokásainkat, csökkentve az egyszer használatos műanyagokat, és kevesebbet repülve.

„Izrael magas technológiájú és tiszta technológiai hatalom, amely világszerte exportálja technológiáit. Ezeket a technológiákat itthon is be tudjuk vetni, hogy jobban védjük az Eilati-öblöt, a Földközi-tengert, patakjainkat és a Holt-tengert, megőrizve az ökológiai örökséget a jövő nemzedékei számára.”

Mit ajánlanak a szakértők, mit tegyünk bolygónk megmentéséért?

„Azt mondanám, fogadjuk el az ENSZ programját, miszerint ne vesszen el egyetlen dunám erdő sem, sőt, minden évben bővítsük az erdőket... Úgy gondolom, ha ezt a kormány támogatná, meg tudnánk valósítani” – mondta Ostrovsky, hozzátéve, hogy ez nem csupán vágyálom, hanem teljesen megvalósítható. „Ez azt jelenti, hogy a városok fejlesztése kizárólag a már beépített területeken belül történik, és ha mégis szükséges az erdő egy részét igénybe venni, akkor más helyen kompenzációt kell biztosítani. Ez praktikus és kivitelezhető, ám sok jövőképre van szükség ahhoz, hogy ténylegesen megvalósuljon. Ez nagyszerű ajándék lenne Izraelnek és a következő generációknak.”

Gilboa sürgető átállást javasolt az energiatermelésben, legalább 80%-ban megújuló energiaforrásokra támaszkodva, drasztikusan csökkentve az olajszállítást és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést.

„Támogatnám a tengerek védelmét célzó intézkedéseket is – sokkal több tengeri rezervátum kijelölését a part menti területeken, megóvva azokat a fúrásoktól és az olajszállítástól” – mondta.

„Jelenleg a hulladékunk 80%-a hulladéklerakókba kerül, ami nagyon magas arány. Az OECD-országok között csak egy ország áll nálunk rosszabbul. Ezek a lerakók szennyezik a talajt, üvegházhatású gázokat, például metánt bocsátanak ki, és sok hulladék kerül a strandokra, a természetbe, patakokba és a tengerbe, veszélyeztetve az egészséget és az ökoszisztémákat.”

Gilboa részletezte a szennyezés elleni terveit is, elmagyarázva, hogy szinte minden nagy esőzéskor szennyvíz kerül a csatornarendszerekbe, strandokra és patakokba, károsítva a tengeri élővilágot, az állatokat és a közegészséget.

„A Környezetvédelmi Minisztérium szerint százmillió sékelt és sok munkatársat igényelne tengerészeti katasztrófavédelmi állomások létrehozása. Létezik egy nemzeti terv a tengeri olajkatasztrófák megelőzésére és kezelésére, de nincs finanszírozva. Ha holnap katasztrófa történik, nem vagyunk felkészülve arra, hogy kezeljük.”

Abramowitz terve tömören fogalmazva az volt, hogy Izrael 2030-ra 100%-ban napenergiával működjön – és még mindig hisz abban, hogy ezt meg lehet valósítani.

„Minden tetőn kötelezővé kell tenni a napelemeket, plusz az energiatárolást, még akkor is, ha csak az energia-biztonság miatt. Kötelezővé kell tenni egy nagy tartalék terület fenntartását a naperőművek számára, és mentességet kell kapniuk az építési engedélyek alól” – mondta, hozzáfűzve, hogy nem azt kell kérdezni, „Mennyibe kerül ez?”, hanem inkább azt, „Mennyit takaríthatunk meg ezzel?”

Forrás: Gazi Jamal Uddin / Pixabay

„A nagy méretű napenergia körülbelül harmada a gáz árának. Szóval inkább az a kérdés, mennyit spórolnánk, ha ezt megvalósítanánk. És aztán ott van a kérdés – hiszen vannak rakéták, ballisztikus rakéták, kibertámadások és aktív földrengészónánk is – hogy saját energiabiztonságunk érdekében mennyibe kerülne, ha nem gyorsan alakítanánk ki egy olyan elosztott energiaközpontú hálózatot, amely bármely ilyen negatív eseményt képes túlélni? Így a költség sokkal magasabb.”

A 2100-as Izraelt a ma meghozott döntések formálják

Amint Izrael következő 77 évét mérlegeljük, a mai döntések meghatározzák azt a világot, amelyet a következő generációk örökölnek. Ezek a szakértők nem csak kihívásokat, hanem figyelemre méltó lehetőségeket is felvázoltak, amelyek összhangban állnak magának Izrael megalapításának eredeti víziójával. Herzl eredeti álma magában foglalta a megújuló energiát és a fenntartható közlekedést – olyan víziót, amit még nem értünk el, de egyre inkább szükségessé válik.

A környezeti biztonság több, mint egyszerű újrahasznosítás vagy faültetés; ez nemzeti biztonsági kérdés. Amikor évente több izraeli hal meg a szennyezés következtében, mint a konfliktusok miatt, ki kell bővítenünk azt a fogalmat, hogy mi fenyegeti a nemzetet.

A Környezetvédelmi Minisztérium elutasította a megkeresést a cikk kapcsán. Ez a hivatalos inaktivitás sokat elárul a jelenlegi prioritásokról, és megerősíti, amit szakértőink hangsúlyoztak – nem várhatunk segítségre.

Izrael pozíciója, mint a Start-Up Nemzet, egyedi előnyökkel jár ebben a harcban. Ugyanaz a találékonyság, amely világrengető technológiákat hozott létre, most megoldásokat kínálhat nem csak Izrael, hanem az egész régió számára is. A környezeti együttműködés – mint például a megakadt víz-energia megállapodás Jordániával – olyan békepályát kínál, amely túlmutat a politikán.

Folytatjuk-e a jelenlegi útvonalunkat egy forróbb, szárazabb, szennyezettebb Izrael felé, vagy vállaljuk a kihívást, hogy fenntartható jövőt teremtsünk? Hagyjuk-e, hogy a Holt-tenger tovább zsugorodjon, míg csak fényképeken létezik, vagy cselekszünk, hogy gyermekeink még tudjanak benne úszni és játszani, ahogy mi most?

A cikk forrása: The Jerusalem Post. Borítókép: Tumisu / Pixabay