Darvas főrabbi a nyíregyházi Sófárban: „Minden zsidó felelős a másikért”

2024. Szeptember 24. / 11:46


Darvas főrabbi a nyíregyházi Sófárban: „Minden zsidó felelős a másikért”

– Egyenként kötünk szövetséget az év minden napján Istennel, viselkedésünk alakítja az égi bíróság döntését. Az ott születő ítélet viszont nem csak az egyén sorsára van hatással, hanem a zsidóság egészének jövőjét befolyásolja – olvashatjuk Darvas István főrabbi „Minden zsidó felelős a másikért” című írásában, amely a Nyíregyházi Zsidó Hitközség most megjelent lapjában, a Sófárban jelent meg.

– Éppen 100 éve, 1924-ben az őszi ünnepek előtt avatták fel a Nyíregyházi Orthodox Hitközség zsinagógáját, azaz ünnepélyesen bevitték és elhelyezték a Tórát, s ezáltal vált az „ujjongás és a szabadulás” otthonává. E fontos eseményről, ennek dátumáról dokumentum, híranyag nem található. Riczu Zoltán kutatásainak köszönhetően tudjuk, hogy a használatbavételi engedély kiadásának dátuma 1924. szeptember 27. Az 5685. zsinagógai évben az újév, ros hasana viszont szeptember 15-én este köszöntött be. Feltételezhetjük, hogy elődeink voltak oly bátrak, hogy néhány hetet „csaltak”, és még a hivatalos használatba vétel előtt felszentelték zsinagógájukat – írja Kertész Gábor, a most is remek anyagokat tartalmazó Sófár szerkesztője a lap első oldalán a nyíregyházi zsinagóga centenáriumáról szóló cikkében.

A szerző megjegyzi: ma már nem látható a zsinagóga homlokzatán az eredetileg ott olvasható mondat: „Ujjongás és szabadulás hangja az igazak sátraiban”. Hogy miért nem,  s mikor tűnt el, arról csak találgathatunk – teszi hozzá Kertész Gábor.

Képernyőkép 2024-09-24 114457.jpg

A közelgő őszi nagyünnepek apropóján Darvas István főrabbitól olvashatunk mélyenszántó sorokat a „Minden zsidó felelős a másikért”  című írásban a Sófár harmadik oldalán. Mint írja: ebben az évben Nicávim-Vájeleh hetiszakaszait olvassuk utoljára, ebből adódóan több olyan tórai gondolattal találkozunk, amelyek az őszi ünnepekre készítenek fel. A szidrában többször konkrétan van említve a megtérés (tesuvá) gondolata: 

„és megtérsz Örökkévaló Istenedhez és hallgatsz a szavára…” (30:2). 

A megtérés lehetősége egyebek közt választásaink jelentőségére hívja fel a figyelmet, ahogyan a következő vers is: 

„Lásd, eléd tettem ma az életet és a jót, a halált és a rosszat” (30:15)

A Kli Jákár kérdezi: „miért nem helyezi a versben a „jó” kifejezést az „élet” elé a Tóra, hiszen az embert csak jócselekedetei ruházzák fel érdemekkel”? Saját kérdésére így válaszol: 

„a szavak sorrendjével a Tóra figyelmeztetni akar: ne azért tegyél jót, hogy érdemeket szerezz Isten és/vagy embertársaid előtt, hanem tekints vissza nem térő lehetőségként az életedre, amit azért kaptál, hogy – erődhöz, tehetségedhez mérten – a lehető legtöbb jótett elvégzésével töltsd meg”.

A főrabbi hozzáteszi: a Kli Jákár úgy véli, hogy Mose rábénu e helyen arra törekedett, hogy felhívja figyelmét a zsidó nép tagjainak az egység, a közösség együttműködésének jelentőségére, egyben megértesse a széthúzás, ellenségeskedés káros hatásait. Egyenként kötünk szövetséget az év minden napján Istennel, viselkedésünk alakítja az égi bíróság döntését. Az ott születő ítélet viszont nem csak az egyén sorsára van hatással, hanem a zsidóság egészének jövőjét befolyásolja.

A laphoz jó olvasást kívánunk!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi jom kipurról
2024. Október 11. / 11:02

Jonathan Sacks rabbi jom kipurról